Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-250
CCL. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 27.1868.) 211 lyet később vissza kell követelnie. Én tehát a következő módositványt vagyok bátor ajánlani e szakaszra nézve. Ezen szakasz szerkezete ugyanis egészen kimaradván, helyébe a következő tétetnék : „Miután az előjegyzés csak föltételes jogot aű, az ettől fizetendő telekkönyvi bejegyzési illeték csak az előjegyzés igazolása után követeltethetik. Az előleg fizetett illeték azonban a végleges bejegyzési illetékbe betudatik." Ajánlom módositványomat a t. ház figyelmébe. Csengery Imre jegyző (olvassa PopovicsDesseanu János módositványát.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy egy tekintetben ezen módositványra nézve a t. ház becses figyelmét felhívjam. A t. képviselő úr, midőn indítványát előadá, annak indokolására azt monda, hogy az előjegyzés után, t. i. ha valaki valamely birtokra pert vagy követelést előjegyezni kíván, ne fizessen akkor mindjárt illetéket, hanem csak akkor, midőn az előjegyzés érvényesíttetik. Erre nézve megjegyzem, hogy én ezt sem igazságosnak, sem méltányosnak, sem helyesnek nem tartom, sőt a közhitel érdekében szólva ilyen intézkedést károsnak tartanék. Méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy kevés ügy bír nagyobb fontossággal, kivált földmivelő országban, mint a földbirtoki hitel, és mind az, mi azzal szoros kapcsolatban van, a telekkönyvi intézmény. A telekkönyv mutatja a hitelre vonatkozó körülményeket, és a telekkönyv állapotától feltételeztetik az illető birtokosok hitele: a mint egyrészt megszorítani nem lehet a valódi jogigények, érvények érvényesítésének lehetőségét, t. i. hogy bárki, a kinek pere vagy követelése van, ezt a telekkönyvben fel ne jegyeztethesse, ugy másrészt minden indokolatlan cselekvényt meg kell nehezíteni az által, hogy minden ilyen cselekményért díj fizettessék. Mert ha az előjegyzés minden dijnak fizetése nélkül engedtetnék meg, mi lenne ennek a következménye? Az, hogy ezáltal a birtokosoknak hitele bárki által, minden igazságos alap nélkül eszközlött előjegyzések által, megsemmisíthető lenne. Ennélfogva bátor vagyok a t. házat megkérni, hogy ezen fontos intézkedést, mely szoros kapcsolatban van a földbirtokosok hitelkérdésével, méltóztassanak ugy meghagyni, a mint az a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban foglaltatik. Horváth Lajos: T.ház! Egy pár szóm van Popovics t. képviselő úr megjegyzéseire. Nevezetesen, a mint én tudom, az eredeti bélyegtörvény 12 /i 5 tétéiszáma alatt az mondatik, hogy a dologi jogok előjegyzésénél épen ugy kell eljárni, mint a bekeblezésnél, tehát meg kell azonnal fizetni a betáblázási illetéket az előjegyzésnél is. Ugyanezen eljárást tartotta meg a gyakorlat is, B az előjegyzésért mindig meg kellett fizetni az illetéket, ép ugy, mint a bekeblezéseknél. De elvben sem helyeselhetem, épen a kincstár érdekében, a mit a tisztelt képviselő rxr mondott. Ugyanis azt mondja képviselő úr , hogy ha feltételes zálogjogot szerez valaki, csak akkor fizesse le az illetéket, ha a feltételes zálogjog végleg bekebeleztetett. Már most ha hitelezőjével, illetőleg adósával összejátszik valaki, az előjegyzést megteszi, az igazolással pedig vár az előjegyzett adósság kifizetéséig, a mikor az előjegyzett zálogjogot kitörölteti: végtelenségig húzhatná a dolgot, sőt kijátszhatna a kincstárt. Mindezen, és a t. pénzügyminiszter úr által előadott indokoknál fogva, pártolom a szerkezetet. HaláSZ Boldizsár: Midőn törvényt alkotunk, nem árt, ha megértjük a kérdést. A t. indítványozó úr olyformán járt, mint a 9. osztály. Ugyanis a 9. osztály nem a szerződések összegéről, hanem a netalán egyességileg alább szállított összeg megadóztatása tárgyában akart módositványt beadni. Indítványa abból áll, hogy ha pl. 100,000 forintra megy ugyan az eredeti per tárgya, de az egyesség szerint 50,000 forintra száll alá, ne a százezer, hanem csak 50,000 forinttól fizettessék az illeték; de ez nem ezen szakaszba, hanem egy uj pontba tartozik : mert még fenállanak a telekkönyvi szabályok, melyek az ideiglenes telekkönyvi szabályok által elfogadtattak, tehát azok szerint kell eljárni. Majd, ha uj telekkönyvi törvényeket alkotunk, akkor méltóztassék előlépni észrevételeivel. Ez csak méltányossági szempontból hozatik ide be, ha t. i. már az előjegyzésnél az illeték lefizettetett, az neki, midőn az előjegyzést valósággá teszi, betudassék. Én tehát, a szerkezet elfogadására szavazok. (Helyeslés. Maradjon!) Papp Zsigmond: A tárgyalás alatt levő szakaszban ezt olvafeom. (Olvassa a szakaszt.) Én ugy tudom, hogy a bélyegtörvény szerint épen azon illetékeket kell fizetni az előjegyzésért, mint az úgynevezett bekeblezésért. Ezen szakasz szerint nem tudom, mit fognak betudni akkor, mikor véglegesen elintéztetett a dolog. (Nagy zaj.) Vagy leszámításról van szó, vagy betudásról. Ha betudatik, akkor a stylistica amúgy is rósz, mert nem betudatik, hanem azt kell mondani, hogy: az előjegyzés igazoltatván, a befizetett dijak beszámíttatnak, de nem betudatnak. (Maradjon!) Popovics-Desseanu János : Ha jól értettem Papp Zsigmond : Kérem, még nem végeztem be. (Felkiáltások : Már leült !) PopOViCS-DeSSeanu János : Ha jól értettem, a pénzügyminiszter úr azzal indokolta azt, hogy az előjegyzésnél azonnal fizetni kell a százalékot, mert ez a közhitel érdekében volna annyiban, 27*
