Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-250

CCL. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 27. 1868.) 20? sze be. Bátor vagyok kérni a t. házat, hogy ezen szerkezeti hiány miatt ne méltóztassanak ezen törvényjavaslat vég megállapítását és szentesítés végetti felterjesztését elhalasztani, mit annyival kevésbbé találnék czélszerünek, miután nevezetes kedvezések foglaltatnak ezen törvényjavaslatban, s kívánatos, hogy a terhet viselők mielőbb részesüljenek annak jótékonyságában. Ennélfogva kérem a tisztelt házat, tegye át a központi bizottsághoz, a központi bizottságot pedig, hogy ily értelemben szerkesztendő formulatioját a jövő, azaz keddi ülésben előterjeszteni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Megnyugszik a t. ház, hogy a 7. szakasz a központi bizottsághoz tétessék át? {Fölkiáltások: Elfogadjuk!) Ennélfogva e szakasz a központi bizottsághoz fog utasíttatni uj fogalmazás végett. Horváth Lajos jegyző (olvasna a 8. szahiszt.) Kerkapoly Károly előadó: A központi bizottság megállapodása szerint ezen szakasz kimarad, miután az intézkedés a t. ház által már elfogadott 5 szakasz módositványai által megtétetett. (Helyeslés.) Elnök : Tehát a 8-ik szakaszt kihagyatni kívánja a t ház és a következő 9-ik lesz a 8-ik szakasz. Horváth LajOS jegyző (olvassa a 9. szakaszt, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvasssa a ÍO-iket.) KaCSkOViCS IgnáCZ előadó: Nekem a most felolvasott pontra nézve a 9-ik osztály nevében módositványt kell tennem, mely annyiból áll, hogy a 10. szakasz megtoltandó lenne e kifejezéssel: „az örökséget terhelő adósságok levonandók". Ezen szakasz arról rendelkezik, hogy ha az örökösök között oly követelések forognak fen, melyek kétségesek, azok bizonyos módok szerint legyenek tárgyalandók. Szükséges leszen azon adósságokra figyelemmel !i enni, a melyek ugyanazon hagyatékot illethetik, s ez annyival inkább szükséges, mert az eddigi gyakorlat különböző, t. i. némely vidékekben azon adósságokat vették figyelembe, melyek telekkönyvileg az illető tárgyakra be lettek jegyezve, máshol azon adósságok lettek felszámítva, melyek a concursusperek szerint némi előleges joggal voltak fölruházva. E szerint tökéletesen az illető eljárónak önkényétől függött ezen adósságokat felvenni, és minő mértékben fölvenni ? De más részről a < kincstár érdekét sem szabad károsítani, tehát szűk- j séges oda tenni, hogy „igazolt adósságok", hogy az illetők igazolják, mi terheli a hagyatékot. Kérem tehát e toldalékot elfogadni. {Nagy zaj.) Csengery Imre jegyző (olvassa a 9-ik osztály módositványát.) Lónyay Menyhért pénzügyén Azt tartom, hogy az ilyen törvényjavaslat fogalmazásánál minden más viszonyokra is kell tekintettel lenni. A valósággal bekeblezett terhekre nézve mi sem jöhet kérdés alá; hanem oly intézkedéseket nem kell tenni a törvénybe, a melyek folytán sok esetben az eszközöltetnék, hogy valaki úgyszólván képzelt adósságoknak, a melyek nem léteznek, kimutatására jogosíttatnék fel. Az indítványt tehát czélszerünek nem tartom,mi után ennek következése azlenne, hogy utoljára megtörténhetnék, hogy ily nem valóságos terhek felszámítása folytán a tömeg névleg elenyésznék s azzal az adózási alap is. Ha méltóztatnak módosítást tenni, inkább azt óhajtanám, hogy legyen ha~ tározott és kijátszásokra alkalmat nem szolgaitató, p. o. a bekeblezett terhek vétessenek tekintetbe. Egyébiránt eddigi eljárás szerint minden olyan teher, a mely iránt kétség nem lehet, ugy is tekintetbe vétetik s letudatik. Kerüljük tehát az oly szerkezetet, mely kijátszásokra adhatna alkalmat. Én tehát óhajtanám megtartatni a központi bizottság által ajánlott szerkezetet. BÓniS Sámuel: Abban igaza van a t. pénzügyminiszter urnák, hogy a törvényhozásnak óvakodni kell, nehogy olyan törvényt hozzon, a mely kijátszásra adna alkalmat; hanem szerintem ez a szó magában: „bekeblezett adósságok" nem lenne elég, mert pl. a váltók be nem kebeleztetnek: ugy kellene tehát tenni, hogy „bekebelezett adósságok és biztosított váltók." Ezt kérném oda tétetni. {Helyeslés.) Deáky LajOS: T. ház ! A mennyiben ezen szabályt a közönségre nézve nagyon terhesnek tartom, annyiban kénytelen vagyok ellene felszólalni. Az eddigi mód szerint hagyatéknak csak az tekintethetett, a mi az adósságok kifizetése után megmaradt; még a temetési költségeket is le szokták vonni ezen hagyatékból, s a megmaradt összeg jött csak illetékszabás alá. Ha most ezen szakaszszaí valamely oly határozat csúsztathatnék be, a mely a bélyegtörvénynyel magával ellenkezik, hogy t. i. még azok is megadóztatás alá kerüljenek, a melyek e hagyatékot nem csak hogy nem emelik,hanem alászállitják, ezt a közönségre nézve igen káros, igazságtalan eijárásnak tartanám, és az eddigi gyakorlatnál, szokásnál terhesebbnek.Ez a szakasz nem áll ellentétben az eddigi örökösödési szabályok- és törvényekkel, a mennyiben ezen bélyegilletéki szabályok szerint levonatott a hagyatékból a tehertartozási állapot és a temetési költség : ha tehát ez jövőre nézve is meghagyatik, nem lehet semmi kifogásom; de a mennyiben pénzügyminiszter urnák azt tetszett mondani, hogy csak is a bekeblezett adósságok vonassanak le, nem pedig az ösz~ szes tartozási állapot, váltó és temetési költség, már akkor az örökösökre nézve károsítás történnék, mi ellen bátor vagyok felszólalni.