Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-248

166 CCXLVUL ORSZÁGOS ULES. (Junius 25. 1868.) Nem avatkozhatunk bele, t, ház, annál kevésbbé, mert figyelmeztetem a t. házat, hogy e tekintetben positiv törvény létezik : az 1791 : XII. t. czikk, mely a végrehajtásról szólván, azt mondja, hogy a végrehajtó hatalom a fejedelemre bizatik; de nehogy ezen végrehajtó hatalom jogának gyakorlatából oly sérelmek támadjanak, melyek a törvényes biróságok által hozott ítéleteket megsemmisítés utján kijátszák, oda tette alkotmányos biztosítékul, hogy a világon semmiféle szentnek a kedvéért a törvénykezési formát megváltoztatni nem szabad. Elfogadom Nyáry Pál képviselő űr azon elvét, melyet — ugy gondolom — valamennyien helyeslünk, mely szerint mi a népfelség jogát megosztva képviseljük. De midőn a fejedelem irányában, ki fele részben gyakorolja a népfelség jogát, szükségesnek tartja az 1 790. XII. t. czikk ezen megszorító és magában biztosítást foglaló záradékot: kérdem a t. házat, vajon reánk nem áll-e azon XII. t. czikk akkor, midőn a rendes bíróság utján ejtett ítéletnek végrehajtását akarják megsértem? (Nem akarjuk!) Megmutatom, hogy igenis akarják. Nevezetesen, ha azt mondanók, a mit Madarász képviselő úr javasolt : hogy t. i. a ház a hozott ítéletre roszalását fejezze ki : mi lenne ennek gyakorlati eredménye? Az, hogy mi a bírói függetlenségre pressiót gyakorolnánk a nélkül, hogy a végrehajtás utján megakadályoztatnék ezen ítéletet. Én Tisza Kálmán képviselő úr nézetét sem pártolom: mert nem helyes, minthogy az 1791. XII. t. czikkbe ütközik, midőn azt mondja, hogy a végrehajtást, csak bizonyos ideig akarja meggátolni, és ez a törvényhozás kezében van. Nem : mert a végrehajtóhatalom tartozik azon ítéletet végrehajtani, akár protestálunk, akár nem: mert e háznak jogában nem áll a közigazgatás terén megaksztani a törvényesen ejtett ítélet végrehajtását. (Helyeslés a jobb oldalon.) Én tehát azt vagyok mondó, hogy ezen ítéletre kár volna akár roszaló, akár helyeslő hozzájárulásunkat nyilvánítani, ezt tisztán tudomásul kell vennünk, mert nem áll hatalmunkban a végrehajtást megakasztani. Azonban nem mulaszthatom el föl nem említeni az átellenben lévő t. képviselő uraknak azon hivatkozása ellenében, hogy mindig csak a képviselő elfogatását hangoztatják : mondom, hogy Böszörményi nem mint képviselő, hanem mint újságíró ítéltetett el. Igaz, nem lehet a kettőt egymástól elválasztani. De méltóztassanak megengedni : ha mint képviselő nyilatkozik itt, vagy pedig abban a vonalban és érintkezésben, melyben választóihoz áll. akármit mond is, hogy ha azért fogatnék perbe. az egészen más kérdés volna; ha ellenben például én, mint képviselő egy tiltott társaságnak tagja vagyok és ezen vonalon olyan dolgokat követek el. melyeket minden becsületes ember roszal —nem akarok másra vonatkozást tenni, hanem csak magamról szólok — melyeket, mondom, minden becsületes ember roszalni kénytelen, és elitéltettem : nem tartanám indokoltnak, ha a képviselőház ezen mentességet iám is kiterjesztené. Igenis, ha valamelyikünknek mint képviselőnek itt tett nyilatkozatáért perbe fogatása kéretnék, soha sem adnám beleegyezésemet, valamint az esetben sem, ha azon érintkezés és azon viszony következtében, melyben áll mindegyikünk választói irányában, ha azoknak felvilágositásképen tett nyilatkozatáért vonatnék valamelyikünk perbe, a perbe fogatás iránti kérést mindig megtagadnám soha meg nem adnán. De nem tehetem azt, midőn ez engedély más valamiért kéretik : mert nem látom be, miért vegyünk ki egy embert a rendes törvény pajzsa alól azért, mivel képviselő, de más qualifieatióban tesz olyat, mit a törvény meg nem enged. En egyformán akarom tekinteni a képviselőt minden egyéb dologban az érett korú polgárokkal, kiknek nincs egj-éb biztosítékuk, mint a törvény, melyet élveznek. Ezt fön akarom tartatni egyaránt a képviselőre épen ugy, mint a nem képviselőre nézve, és a képviselőt csak a törvényhozás utján előadott vagy választóihoz intézett nyilatkozatait illetőleg kívánom mentesitettnek. En a tudomásvétel mellett vagyok. (Elénk helyeslés a jobb oldalon.) HodOSin JÓZSef: T. ház! Véleményemet röviden elő akarván adni, figyelmemet csupán magára a tárgyra fogom fordítani. A kérdés szerintem az: tény-e az, hogy Böszörményi László még ma is e háznak tagja vagy nem ? megszünt-e Böszörményi e háznak tagja lenni, mikor a perbe fogatásra az engedély megadatott, vagy pedig még nem szűnt meg azzá lenni és e háznak mai napig is tagja? Ha tagja, i akkor kérdem: lehet-e jogában, van-e valakinek a ház bármely tagját letartóztatni, a ház tudomása vagy engedélye nélkül? Mert, mint mondom, ha tagja, s ha a ház egyik tagját sem lehet letartóztatni a ház tudomása és engedélye nélkül: akkor Böszörményi bebörtönöztetésére is kell, hogy a ház az engedélyt megadja. E tekintetnél fogva tehát nem pártolhatom t. elnök urnák amaz indítványát, hogy ama jelentés csak tudomásul vétessék; hanem igenis pártolom ama nézetet, mely szerint Böszörményi László elfogatására a ház engedélye szükséges. Az igazságügyminiszter urnák egy szavára van még észrevételem: t. i. a mit Tisza Kálmán képviselőtársam is érintett, hogy az időt melléke*