Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-245

CCXLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 22. 1868.) 9£ dohányt és haszonnal lehet termeszteni, mégis a külföldről behozott dohány rendkívüli magas vám­mal van megterhelve, ugy hogy Sir Róbert Peel vámreformjainak daczára ezen dohány vámjöve­delem 1866-ban behozott 6 millió 332,300 font ster­linget. Poroszországban ós a vámszövetség némely országaiban oly föld, melyen dohány termeltetik,kü­lön meg van adóztatva, egyszersmind vámmal és pedig súlyos vám által a dohánynak behozatala; és azonfelül minden német vámconferentiában igen komolyan tanácskoznak a felett, nem volna-e czélszerü a dohánymopoliumot behozni. Oroszor­szágban a dohányipar és gyártás igen sajátságos módon van megadóztatva, és igen odiosus és vexa­tiorius rendszabályokkal van összekötve. Ameri­kában, a demokrata köztársaságban, a dohányké­szitmények előállitása és azok eladása nagyon erő­sen meg van adóztatva, és a jövedelem behoz, ha nem csalatkozom, 19 millió 500,000 dollárt éven­kint, és igen nagy szigorral kezeltetik a dohány­adóztatás e neme. A ki szivarokat licentia nélkül készit,5—100 dollárig, vagy 30 napi fogsággal bün­tetik meg. így van ez Amerikában, a demokratres­publicában. Ha pedig ily szivarokat áruba bocsát, 500 dollárral és 6 hónapi fogsággal büntetik meg. Ebből tehát látjuk, hogy a dohányadózta­tásnak több nemei léteznek, s nekünk gondosan föl kell derítenünk azon kérdést — mert dohány­adó nélkül nem fogunk létezhetni - vajon czélsze­riibb-e a mostani adót megtartani, vagy az adóz­tatás más nemét behozni ? nehogy kisebb baj he­lyébe nagyobbat támaszszunk, és hogy e baj orvos­lása ne legyen sulyosb, mint maga a betegség. Tisztelt barátom Kerkapoly Károly múltkor körülbelül hasonló értelemben nyilatkozott. Nem mondta ő, hogy feltétlenül kívánatosnak tartja a dohánymonopolium megszüntetését. O azt mond­ta, hogy kívánatosnak tartja azt, tekintve a mono­pólium hátrányait; de nem tekintve átalában • azon rendszabályokat, melyek talán nagyon g}mlölete­sek lesznek, s melyeket nekünk be kell hoznunk a megszüntetett monopólium helyett. Én tehát ennélfogva , ismételve mondom, hogy pártolom tisztelt barátom Bethlen Farkas ha­tározati javaslatát, és elfogadom a kormánynak a dohányjövedék tárgyában beadott törvényjavasla­tát a részletes vita alapjául. (Helyeslés a jobb ol­dalon.) KautZ Gyula: Ha a 7. osztálynak külön véleménye elejtetik, akkor én fölöslegesnek, idő­pazarlásnak tartanám e tárgyhoz szólam. De ha nem ejtetik el, akkor talán szükséges lesz a tárgy vitatását tovább folytatni. Legyen szabad nekem azokhoz, a mik a miniszteri törvényjavaslat támo­gatására az előttem szóló képviselő urnák részéről felhozattak, pár szóval csatlakozni. Előre bocsátok e gy igénytelen megjegyzést: hogy először felfo­gásom szerint alkotmányos államban az adó a pol­gárok által nem csak teher- és áldozatnak, ha­nem polgári kötelességnek és a jó államformá­nál egyenesen beruházásnak tekintendő; másod­szor azt, hogy alkotmányos népeknek egyebek közt azért is, mert sok jogokat élveznek, bi­zonyos kötelességeik is vannak. Jelesül köteles­ségük és feladatuk megtanulni bizonyos nagy igazságoknak szemébe nézni, legyenek ezek akár vívmányok, akár calamitás. Ezeu két tételből ki­indulva, legyen szabad pár szóval indokolnom: először azon nézetemet, hogy én nem ugyan a do­hány-monopóliumot, de a dohány megadóztatását igen okszerű, igazolható és czélirányos jövedelmi forrásnak tartom; (Felkiáltássok balról: Miit!) 2­szor indokolnom azt, hogy a jelen pillanatban törvényben kimondani azt, hogy 1870-re nézve a dohány-monopólium eltörlése foganatba vétessék, az én véleményem szerint ép oly helytelen, mint indokolatlan eljárás volna. Nem tartom pedig különösen a 7. osztály külön véleményét helyesnek azért, mert eltekint­ve attól, hogy a jövő legislatio irányában nem tarthatjuk magunkat jogosultaknak arra, hogyan­nak kezeit megkössük, (Ellenmondások.) eltekint­ve, mondom, ezen elvtől, meggyőződésem az, hogy ha valahol, ugy bizonyára a financzia köré­ben nem helyeselhető oly eljárás, mely ismeretlen quantitásokat akar az ismeretes quantítások he­lyébe az operatio alapjává tenni, s mely azt, a mi csak lelkiismeretes tanulmány s beható tanács­kozmányoknak eredménye lehet, anticipative, vala­mi doctrinair tétel vagy postulatum formájában az ismeretlent jelző X helyébe teszen. Nem vagyok a 7. osztálylyal egy vélemény­ben azért sem továbbá, mert én is ugy, mint az előttem szóló képviselő Bethlen Farkas, Trefort Ágoston társaim, ez igen nagy fontosságú tárgy­ban tüzetes enquéte megtartását mulhatlanul szük­ségesnek tartom, mert nem szeretnék azon követ­kezetlenségbe esni, hogy azt indítványozzam, mi­szerint határozzuk el azt, hogy előbb határozzunk és azután tanácskozzunk, eltekintve attól, mily ke­délyállapottal járulnának a meghívandó szakértők és érdeklett enquéte-tagok az illető tanácskozások­hoz, hogy ha tanácskozásaiknak előre kényszerü­leg megállapított eredményét a magyar országos törvénytár lapjain megszabva látnák. Nem vagyok továbbá a 7. osztály véleményén azért, mert valamint a politikai élet terén átalában, ugy különösen a financzia körében az experiruenta­tiónak nem vagyok barátja. Nagyon is elégségesnek találom, tisztelt képviselőház, azt, a mit e tekin­tetben a lefolyt 18 sanyarú éven át Ízlelnünk kel-

Next

/
Thumbnails
Contents