Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-214

86 CCXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 16. 1868.) A czukoradó változatlanul marad, sa jövedelmet sem számitom 720,000 írtnál többre; ámbár a tavalyi gazdag répatermelés és az idő közben keletkezett gyárak megnyitása folytán nevezetesebb jövedelemszaporodást lehet remélni. A só; dohány- és lottojövedékek 20 millió irtot haladó tiszta jövedelmet hoznak. A dohány jövedelmét nem tettem magasabbra, mint a múlt évben volt előszámitva, noha meg vagyok győződve , hogy ezen jövedéknek nevezetes emelkedését lehetne várni, ha a visszaélések oly nagy mérvben el nem volnának terjedve. E tekintetben szolgáljon tanúságul azon adat, hogy mig 6 évi átalány szerint a Lajtán tul minden lélekre 10.07 font fogyasztás esik, az a magyar korona országaiban nem megy többre 5.78 fontnál. Nevezetes adat a tilos dohány-fogyasztásra az is, hogy azon idő közben, midőn a dohány érni kezd, egész a beváltásig, a fogyasztás mindig csökken, és a beváltás után ismét emelkedik. Legnagyobb a dohányfogyasztás június és július hónapokban, és ha ezen 2 hónapi fogyasztási arányt rendszeresnek lehetne felvenni, s más jövedelmi csonkítások nem fordulnának elő, az esetben a dohányjövedéknek közel 5 millióval kellene többet jövedelmezni. Jelenben a dohányjövedék jövedelme 9.575,000 frttal van előszámitva. A lajtántuli országok jövedelmei közt a dohányjövedék aránylag nagy tételt képvisel, nem csak azért, mert ott dohány rendesen nem termeltetvén, az ellenőrzés könnyebb, hanem azért is. mert ott átalában a dohány-árak valamivel magasabbak, így például a közönséges pipa-dohány fontjának ára Magyarországban 41 kr, az örökös tartományokban 50 kr. Ezen 9 krnyi árkülönbség, minthogy Magyarországban 13.332,000 font dohány adatik el évenkint, a bruttó bevételnél 1.200,000 frt különbséget tesz. Egyébiránt a saját használatra való termelés iránt fenálló rendeleteket benyújtott törvényjavaslatba felvettem. A sorsjáték-jövedék 1.100,000 frtra van előazámitva; tehát 51,000 frttal kevesebbre, mint a múlt évi elöszámitásban foglaltatik. Ámbár az ezen módon szerzett jövedelem elleni nyilatkozatra méltó érveket találni nem nehéz, de jelenben ezen egy milliót haladó jövedelmet nélkülözni még nem lehet, sőt mindaddig , mig a lajtántuli részekben a kis lotteriák fenállanak, ezen káros játékvágynak fenmaradását akadályozni Magyarországban sem lehet. A sóra nézve a minisztériumnak minden igyekezete oda terjed, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés 11-ik pontja, valamint az 1867: XII. törvényczikk értelme szerint 8 felsége többi országainak minisztériumával oly egyességre léphessen, melynélfogva a só ára mérsékeltethessék; (Atalános élénk helyeslés) és jelenthetem a t. háznak, miszerint a legközebebbi napokban ezen egyességet megkötni sikerült oly alapon, hogy a magyarországi sóaknáknál a só ára 5 frtra lesz leszállítható , Erdélyben pedig megmarad a jelenben divatozó 4 frt 60 kr 4 és frt 90 krnyi ár. A felsőmagyarországi megyékre és a határőrvidékre nézve fenálló kedvezményezési árak fentartafni javasoltatnak. A két birodalmi fél határainál a sóárak akkép. fognak megállapittatni, hogy a sóval kereskedés az egyik országból a másikba nyereséges ne legyen és ez által a csempészetet meg lehessen akadályozni. Erre nézve a törvényjavaslatban azon kivételes rendszabály foglaltatik, hogy a határoknál a sóáraknak megállapításánál az illető minisztériumok a só árát egész 30 krig alább szállíthatják vagy felébb emelhetik, mindaddig , mig azon árt el nem találják, mely mellett a csempészet nyereséggel nem jár. Ezen leszállítás következtében az annyi viszszaélésre alkalmat szolgáltató marhasónak készítése meg fog szüntettetni, és remélni lehet, hogy az olcsóbb sóárak mellett részint a fogyasztás emelkedni fog, részint pedig a nagyban űzött csempészet meg lesz akadályozható. Mindamellett ezen jövedelmi ág, mely az 1867-ki elöszámitásban 11 '/

2 millió frt bevétellel volt felvéve, minthogy a sóár leszállítása az év második felében jövend valószínűleg alkalmazásba, a só tiszta jövedelmét ez évben 10.200.000 frtnáltöbbre nem vehettem. Azonban remélni lehet, hogy egy-két év múlva a sóbeli bevétel nagyobb fogyasztás folytán az előbbi magasságot el fogja érni. Jelenleg a magyar korona országaiban egy főre évenkint alig esik több sófogyasztás 12—13 frtnál. Ugy hiszem, t. ház, hogy ezen a népnek nyújtandó könnyebbülést helyeselni méltóztatik. (Atalános helyedés.) A bélyeg és illeték jövedelmét nem számítottam magasabbra, mint a múlt évi elöszámitásban foglaltatik; noha meg vagyok győződve, hogy ha elfogadni és törvény-erőre emelni méltóztatik az adóbehajtásra nézve benyújtott törvényjavaslatot és a megyei hatóságok és törvényszékek és minden rendű tisztviselők kötelességök teljesítésében teljes pontossággal fognak eljárni, ezen jövedelmi ág is nevezetesen szaporodhatik. A benyújtott törvényjavaslatban több rendbeli nevezetes könnyités foglaltatik, különösen az egyenes örökösödés esetében, a mennyiben az adópótlék ezen tételnél elhagyatni inditványoztatik. (Atalános helyeslés.) A kisebb birtokosokra nézve pedig a törvényjavaslat még azon nevezetes könnyebbitést is ../iv ••