Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-207

56 CCVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 16. 1863.) 6355. ?.z. alatt kelt itteni elutasító rendeletet mó­dosítsa." A dolgok ily helyzetében esedezésök odajárul, hogy a nép előtt országszerte kihirdetett pontok érvényben maradva, ne csak a legkitűnőb­bek, de magokat erkölcsileg jól viselő, kielégítő bizonyítványt nyert ifjak is mentek maradjanak a besorozástól. Minekutána e panasz a honvédelmi minisztérium által már két izben elutasittatott, a fenforgó elvi kérdés elintézése végett a miniszter­tanácshoz utasíttatni véleményeztetik. {HelyedIs.) Kis-Orosz és Tamásfalva szerződési községek, a földesuraság évenkint mindig feljebb emelvén haszonbéröket, panaszosan előadják, hogy a vég Ínségre jutva, utolsó marhájok, szóval mindenök már felemésztetvén, a kétségbeeséshez közel 800 — 1000—2000, sőt 3000-en is, sehol be nem fogad­tatnak ; szomorú helyzttökben folyamodtak már 1862-ben ő felségéhez, hogy valamely kincstári pusztán telepíttetnének meg; folyamodtak ez évben a vallás- és közoktatási miniszteiiunihoz is, hogy a Fehér megj'ében kebelezett szeut-ágotai pusztán, mely 9 évre bérbe adatni hirdettetett, oly módon telepedhetnének le, hogy a haszonbéri évi kama­ton felül is évenkint egy sommát fizetve, évek hosszú során át magokat ez által megválthatnák; de kérelmök sehol meg nem hallgattatott. Legfáj­dalmasabb panaszuk abban központosul, hogy midőn a török Temes, Torontál, Csongrád, Csa­nád és Arad megyékből kiűzetett, a megnéptele­nedett megyék bajor, szász, würtembergi idegenek által benépesittetvén, ezen idegenek úgynevezett úrbéri telkeket kaptak és ezek lőnek honosok, míg az ott telepedett magyarok, a hon gyermekei, szerződéssel lehettek csak képesek munkára s tele­pedési helyre találni. Felette fáj nekik, kik a Bán­ságban szintén egyedül képviselik a magyar ele­met, hogy pusztulni kénytelenek akkor, midőn az idegenek gyarapodnak Az 1848-iki törvény szel­leme élteti őket még egyedül reményben, mert abban le van téve az elv. mely nem engedheti meg, hogy egész helységek kivándorlásra kényszerít­tessenek. Munkásságuk buzgalmában felette fáj lelköknek, midőn hallják, hogy csak a német helységek a szorgalmasak, mert csinos házaik, jó marháik vannak, mig a magyarok összeomladozott sái-fészkekben, csupa emlősmarhákon kínlódva tes­pedeznek, rongyokban fetrengnek; pedig minden­nek egyedüli oka az, hogy nincsen sajá:jok, a föl­desuraság a haszonbérek szakadatlan emelésével kicsigázta mindenöket. A végső nyomorban vég reményöket még az országgyűlésben helyeztetve, szivrekatólag könyörögnek : 1-ör azért, hogy sze­rezzen magának tudomást az országgyűlés a felől, hány ezer szerződéses lakos nyomorog így a neve­zett megyékben, és győződjék meg arról, hány ezer tiszta magyar készül a koldusbottal magának jobb hazát keresni; fáj ugyan lelköknek őseik sírjait itt hagyni, mert helyűkbe a búzatermő vi­dékekre ismét idegen elem fog letel építtetni; de ha a segedelem késik, e siralmas lépésre is kény­telenittetnek, mert másképen elvesznek; 2-or ese­deznek azért, hogy ha az 1848. XII. t. ez. nyo­mán a már benépesített szerződési földeket orszá­gos garantia mellett sajátjokká nem tehetnék is, engedtessék meg nekik, hogy az államnak jelenleg keveset jövedelmező földjei ugy engedtessenek nekik örökös haszonbérbe, hogy azok a haszon­béren felüli törlesztéssel idővel sajátjokká válja­nak; ha mindez se sikerülhetne, akkor örökös megtelepitésöket valamely kincstári pusztán az előbbi feltételek mellett lehetségesiteni. A tárgy nagyszerű fontossága tekintetéből, lehető intézke­dés végett az összes minisztériumhoz áttétetni vé­leményeztetik. (Helyeslés.) Nánássy Benjámin debreczeni ügyvéd azelőtt 40 évvel öröklött egy házat, melyet Debreczen városa titulo caducitatis elfoglalt, de Nánássy sep­temviralis ítélettel a várost a ház birtokából kiü­tötte, és a háznak végrehajtás utján tettleg birto­kába is jutott; de a ház régibb jövedelme kiszámí­tása miatt ismét pert kezdett; az eljáró birót rész­rehajlással vádolva, minden forumokon keresztül ismét 28 évig perlekedett; de ügyét mindenütt elvesztette, s panaszkodik, hogy a septemviratus egymással homlokegyenesen ellenkező Ítéleteket hozott egy tárgyban, s orvoslásért esedezik. A ké­relmező kérelme a visszavételig az irodába vissza­adás végett letétetni rendeltetik: mert polgári ügyekben a hétszemélyes tábla Ítéletén túli apel­láta nem létezik. (Helyeslés.) Elnök: Beniczky Gyula képviselő ur a költ­ségvető bizottság részéről fog jelentést tenni. Beniczky Gyula előadó (olvassa a költség­vető bizottság jelentését az 1868. évi január és február hónapodról.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? SomOSSy Ignácz: T. képviselőház! Igazsá­gosnak és helyesnek tartom, hogy a magyar határ­széli és erdélyi képviselők utazási és más, az ülése­zések fölfüggesztése által okozott költségek fejében ezt a fizetést megkapják; hogy azonban ebben a közelebbi megyék képviselői is ugyanily mérték­ben részesüljenek, azt az igazsággal és a takarékos­sággal összeférhetőnek nem tartom. Ennélfogva megkülönböztetést kivánnék tenni (Felkiáltások: Maradjon !) a határszéli és erdélyi képviselők, és a közel eső kerületek képviselői között, saz előbbiek­nekkéthavi, az utóbbiaknak egy havi fizetésök ki­adását inditványozom.(F'llááltások: Maradjon!) Elnök: Méltóztatnak a költségvető bizottság jelentését elfogadni, vagy ez inditvány szerint, kü­lönbséget méltóztatnak tenni? (F'ölkiáltások: Ma-

Next

/
Thumbnails
Contents