Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-240

384 CCXL. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Junins 16. 1888.) olvastatni, s igy a háromszori felolvasás meg fog történni; négyszeri felolvasás pedig, azt hiszem, egészen fölösleges. Az átalános vitatkozás meg­kezdése előtt a törvényjavaslatok felolvasását azért nem tartom szükségesnek, mert feltételeztetik, hogy azokat már mindenki ismeri. Minthogy te­hát a háromszori felolvasás el lesz érve : azt gon­dolom, a mostani felolvasás fölösleges és elmara­dása időkímélés tekintetéből kívánatos. {Helyeslés.) Elnök: Tehát felolvasottaknak méltóztat­nak tekinteni. Zichy Nándor gr.: Az átalános vitának csak azon czélja lehet, hogy az tigész tömegre j lehessen véleményt mondani. Ez nem tartozik azon keretbe, hogy valamely törvényjavaslat har­madszori felolvasása által törvény érvényére emel­kedjék. Én tehát azon véleményt pártolom, hogy csak a központi bizottság jelentése olvastassák fel, vagy akár annak mellőzésével mindjárt men­jünk bele az átalános vitába. BóníS Sámuel: T. ház! Én igen szeretem, ha a ház eljárása előttem tisztában van, Nyáry Pál azon indítványát, miszerint az összes törvény­javaslatokra, felöl vastatásuk után, történjék meg az átalános tanácskozás, nem ellenzem; hanem ugy értelmezni nem óhajtom, hogy majd, midőn az egyes törvényjavaslatok kerülnek tanácskozás alá, kikerüljük az átalános tanácskozást. Én ezen törvényjavaslatokat bizonyos tekintetben egy egésznek tekintem; de még sem oly egésznek, melynek részeit egymástól elválasztani nem lehet. Ha a ház elfogadja Nyáry Pál indítványát, ne le­gyen kizárva, hogy midőn majd egyes törvény- j javaslatok kerülnek tárgyalás alá, minden egyes törvényjavaslat felett átalános vitatkozás tartas­sék. (Helyeslés.) Várady Gábor: T. ház! Én Nyáry Pál barátom indítványának súlyát nem abban kere­sem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatok fel­olvastassanak: a súly ott van, hogy az előterjesz­tett javaslatok felett átalános tárgyalás történjék; és felfogásom szerint, ez elérhető akkor is, ha a pénzügyd bizottság jelentése és azzal együtt a központi bizottság jelentése felolvastatván, meg­kezdődik az átalános tárgyalás minden törvény­javaslat felett) a mi nem zárja ki azt, sőt a mely­ből természetesen következik, hogy midőn min­den törvényjavaslat külön tárgyalás alá kerül, sorban mindenik felolvastatván, külön mindenik felett átalános vita történjék. Elnök: Méltóztatik a t.ház elfogadni, hogy a pénzügyi bizottság jelentése és a központi bi­zottságnak arra vonatkozó jelentése felolvastassa­nak, és akkor az átalános vita valamennyi törvény­javaslat felett megkezdessék? (Elfogaőjtűc!) Mihályi Péter jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését a közvetett adókról 5 ). Kerkapoly Károly előadó: Tisztelt ház S Néhány toll- vagy sajtóhiba is van a szövegben, mely a kiigazítást szükségessé teszi. Bátor leszek annak helyén figyelmeztetni a t. házat. (Olvasta a központi bizottság jelentését 2 ). Nyáry Pál: T. ház! A magyar törvény­hozás indirect adók felett határozni, indirect adó­kat megszavazni most van legelőször hivatva. Ezért nem tartom helyén kívülinek előbbi felszóla­lásomat : mert itt egészen új adózási rendszernek behozataláról van szó. Mielőtt egy adózási rendszer behozatik, a mely természetesen különféle ágakra oszlik szét, nem tartom feleslegesnek, hogy legelőször magá­ról a rendszerről szóljunk tüzetesen; annálfogva, ha a t. ház meg fogja engedni, jelen felszólalásom alkalmával uem szorítkozom tüzetesen a sóra, ha­nem ki fogok terjeszkedni mind azon törvényja­vaslatokra, melyek, mint az indirect adókra vo­natkozók, a ház asztalára letétettek s elhatározás alá fognak terjesztetni. (Halljuk!) Indirect adókat, kivéve a sóadót, a magyar törvényhozás eddig nem ismer; s én megvallom, nagy részben ennek tulajdonítom, hogy Magyar­ország népessége az 1848-dik évet megelőző idő­beli, sem az igazsággal, sem a közgazdaság józan elveivel össze nem egyeztethető rendetlen állapot­ban, alább nem sülyedett. Az indirect adókat az absolut idegen kormány hozta be. Behozta azért, mert a nagyhatalmi állás fentartására mesterséges eszközök kellettek, s behozta oly mérvben, mely sem a fogyasztásnak, sem a termelésnek érdekei­vel arányban nem levén, okozta legelőször azt, hogy Magyarországban a megtakarítások és ez utón tőkealakitások lehetetlenné váltak , és másodszor azt, hogy tőkék hiányában hazánk sem a földipart — melyre első sorban van hi­vatva — kellőleg, sem pedig a gyáripart mind ez ideig egyátalában ki nem fejthető. Ha hasonlatossággal akarunk élni, alis; tud­nók jelezni helyzetünket most — midőn a jogot sorsunk felett határozni , ügyeinket rendezni, ha nem is teljesen, de mégis egy részben vissza­nyertük — alig tudnók máshoz hasonlítani és megfoghatóvá tenni, hanemha azon földbirtokos helyzetét tttntetnők magunk elé, ki lelketlen bérlőjének bérideje alatt hosszú ideig engedte vagy volt kénytelen engedni kizsaroltatni földjét, midőn az ismét saját kesére jut. Valamint ennek, ngj nemzetünknek is ily állapotában csak kettő között lehet választani, t. i. vagy folytatni nz J ) Lásd az Irományok 243-dik az&mát. Z J Lásd az Iromávyolt 244-dik számát.

Next

/
Thumbnails
Contents