Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-240

872 CCXL OBSZÁGOS ÜLÉS. (Jiinins 16. 1868.) ben van igazsága. Majd ha Csiky megtette indítványát, akkor a ház napirendre fogja kitűzni, j Hogy most mennyire van vagy nincs megelégedve a miniszter úr által adott felelettel, e tekintetben Csiky képviselő' urnák joga van a ház előtt kinyilatkoztatni, ki van-e elégítve a miniszter úr felvilágosításával vagy sem. Tehát e tekintetben nem pártolhatom az elnök urat, és azt hiszem, hogy Cbiky úrtól a szót megvonni nem lehet. Elnök: A házszabályok 35-dik szakasza hatá- | rozottan mondja: elérkezvén a fölvételi idő, az indítványozó kifejti inditványát. Ha tehát t. képviselőtársunk indítványt vagy határozati javaslatot kíván benyújtani, azt köteles a ház meghallgatni. Ha ez azután kinyomatik és napirendre tűzetik, jogában lesz Csiky képviselő urnák hozzá szólani; de most a szabályok értelmében nézetem szerint erre nincsen joga. Almásy Sándor (Zaj) .• A szokásokra hivatkozva nem először adatik itt be indítvány, mely indítvány, mielőtt felolvastatott volna, indokoltatott, sőt alig lehet emlékezni, hogy indítvány adatott volna be nagyobbszerü, mely előbb ne indokoltat* ft volna. Ennélfogva Csiky képviselőtől a szót elvenni nem lehet, mert indítványt akar beadni. Elnök: Felkérem a t. házat, méltóztassék a kérdést szavazattal eldönteni. (Felkiáltások: Nem lehet szavazni!) Folytatjuk a napirendet. Csiky Sándor: (Zaj! Halljuk!) Én a t. ház akaratában, határozatában teljesen megnyugszom ; a mit határozni méltóztatnak, az engem kötelez. Hanem azért akartam indokolni, t. ház, mivel ha meg nem elégedésemnek indokait, ez alkalommal, midőn a határozati javaslatokat a t. ház elé letenni óhajtom, ki nem fejtem, ez esetben a tárgyalás alkalmával fognám ezt tenni. (Zaj.) Ha méltóztatnak azt határozni, hogy a tárgyalásra kitűzendő határidőben fejtsem ki bővebben indítványomat, én e határozatban teljesen megnyugszom. (Halljuk!) T. ház! Azt emiitette belügyi országlár úr továbbá feleletében, miként a rendet és közbátorságot ebben a hazában fen nem tarthatja, ha ez országban, e hazában szabadon fognak alakulni társulatok , olyanok , melyek megerősítés végett alapszabályaikat a kormány elé felterjeszteni nem lesznek kötelesek. T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy e tekintetben a közel múlt történelmére egy pillantást vethessek. Hogy Magyarországon a rendet és közbátorságot fentartani nem lehetne azon esetben, hogyha belügyi országlár urnák a keletkező társulatok alapszabályainak megerősítési joga meg nem adatnék, ennek ellenkezőjét maga a történelem igazolja: mert hiszen, ha tovább nem terjeszkedünk, tekintsük csak meg magát az 1848/9-ik évi nemzeti szabadságháboru időszakát, és vizsgáljuk meg, nem keletkeztek-e akkor is számtalan különféle alapszabályok mellett létrejött társulatok az országban, a nélkül, hogy ezek előleges megerősítését követelni az akkori kormánynak eszébe is jutott volna, és mégis mindezek fenállása mellett háborittatott-e a honfiak által e hazában valahol érintett társulatok alakulása miatt meg a rend és közbátorság ? Es ha nem, vizsgáljuk meg, mi volt ezen akkor uralkodott békés nyugalomnak az oka ? Kétségbevonhatlanul az, hogy az akkori kormány a maga hatalmát a haza polgárai törvényes jogainak csorbítására, elnyomására és megszorítására forditani nem törekedett; a rend és közbátorság veszélyeztetését tehát mindenkor és mindenhol, kizárólag és egyedül a kényuri mindenhatóság gyakorlatára törekvő kormányok, kik a többek között az egyéni és társulhatási szabadságot is erőhatalmasan elnyomni törekszenek ; idézek elő. és soha nem azon népek, kikről régen meg van irva .,hogy a szabad nép önmaga kormányozza magát.'

1 Bátran is nyughatik tehát belügyi országlár úr is puha párnáin a rend és közbátorság megháboritásától félelem nélkül azon esetben, ha mások jogait is ép oly tiszteletben tartja és érintetlenül hagyja, mint a miként saját törvényes jogait elismertetni követeli, és igy sem a politikai pártérdekből kifolyó egyéni s társulati szabadságnak erőszakos elnyomására nem vállalkozik, sem a személy- s vagyonbátorságnak megsemmisítésével, a sajtó szabadságát élvezni akaró lapszerkesztőket, s a többi szabadelvű honpolgárokat törvény ellenére el nem fogatja s párthívei által sem üldözteti ; de ha ezt folytatja,, a béke és rend megzavarása miatt magán kívül jogosan alig kárhoztathat mást. Veszélyes társulatoknak is bélyegzé belügyi országlár úr a Buda-Pesten stb. országszerte alakult demokrata-köröket, s ez okból állitá, hogy alapszabályait meg nem eró'sitheté; de hogy mi okból legyenek ezen körök veszélyesek ?— különösen akkor, a midőn, ha a boroszlói, hamburgi stb. nagy németországi demokratakörök létezéséről hallgatok is, és igy csak azt említem e helyen meg, hogy a szomszéd osztrák fővárosnak Bécsnek közelében Neustadtban a közel múlt napokban több ezer demokratamunkások szintén ugy, mint Fünfhausban mintegy 5000-en egybegyűlvén, ezen gyülekezetökben a leglényegesebb politikai kérdések felett tanácskoztanak, és minden rend és közbátorság zavarása nélkül határozatokat is hoztak, a Csehországban fekvő Raudnitzban pedig hasontárgyu kérdések feletti tanácskozás végett senkitől sem háborítva, több mint tízezerén tartottak nép-