Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-207
26 CCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 16. 1868.) ben is, néhai férje Csiky Imre által 1849-ben a haza oltárára kölcsönkap letett 1700 forint tőkét kamataival együtt megtéríttetni kéri. Nagy István s több hód-mezó'-vásárhelyi lakos a gr. Károlyi nemzetség által követelt malombérszedési jog megszüntetését kérik. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Eötvös József b. úr, mint a Magj^ar Tudományos Akadémia elnöke a tisztelt házat értesiti, hogy a Magyar Akadémia f. év és hó 25-ik napján 28-ik közülését fogja tartani az Akadémia disztermében, melyre at. ház tagjait ünnepélyesen meghivja. Tudomásul vétetik. Deák Ferencz : T. ház! Van szerencsém a pesti nemzeti tornaegyletnek kérvényét, melyben ezen tornaegyletnek országos alapból leendő segélyezését kéri, a t. háznak bemutatni. Indokolni e kérvényt nem tartom most szükségesnek, majd inkább a tárgyalás folyamában; különben is magában a folyamodásban elég indok van előadva; csak azt jegyzem meg, hogy az egylet folyamodott már a közoktatási miniszter úrhoz a ezélból, hogy az a közoktatási alapból rendeljen segélyezést. A közoktatási miniszter úr azt felelte, hogy a közoktatási alap annyira terhelve van már egyéb, szintén igen fontos szükségletekkel, hogy az egylet kérelmét nem teljesítheti. Ennélfogva, ha a t. ház jónak fogja látni a tornaegyletek előmozditását, azt csak országos alapból lehet majd tenni: azért kérem, méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz áttétetni azon megjegyzéssel, hogy talán, ha lehet, ez soron kivül vétessék elő. A soron kívüli elővételt azért óhajtanám, mert azon esetre, ha az országgyülésjónak látja a segélyezést, ennek a költségvetésbe be kell menni; hogy pedig a költségvetésből el ne késsék, azért kivánom a soronkívüliséget elhatározni. (Hcly-slés.) Van szerencsém a folyamodványt a tisztelt ház asztalára letenni. Elnök : A kérvényi bizottsághoz fog utasíttatni azon megjegyzéssel, hogy soron kivül tegyen jelentést. KoVách László : T.ház! Gyöngyös-Püspöki községe részéről egy kérvényt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani, melyben magát a vele szomszédos Gyöngyös városától a fogyasztási adó tekintetében törvény által elkülönittetni kérvényezi. Azt hiszem, helyesen cselekszem, ha a jelen kérvénynek a kérvényi bizottsághoz való áttételét kérem, a hozzá szólási jogot akkorra tartván fen magamnak, midőn a kérvényi bizottság előterjesztése tárgyaltatni fog. BujanOViCS Sándor : Az igen tisztelt közlekedési miniszter úr által közzétett vasúthálózati tervezetben a fővonalak közé soroztatik, és pedig ugy kereskedelmi, mint közgazdasági és világforgalmi szempontból helyesen, a gácsországi vasút. E vasút kiépítésének fontosságát annál kevésbbé lehet feladatom részletezni, minthogy az a t. miniszter úr által közzétett emlékiratban is elismertetik. Az összeköttetés Magyarország és Gácsország között természetszerűleg' ezen emlékiratban is Pest, Hatvan, Miskolcz, Kassa és Przemysl irányában terveztetik. A vonal határszélei irányára kijelentetik, hogy a kárpáti átmenet könnyűsége lesz arra nézve határozó. A szöveg végén azonban, a hol a vasutak mértföldenkinti összeszámítása foglaltatik, Eperjes van kijelölve mint a gácsországi vasút magyarországi kiindulási pontja. Ujabb időben azonban oly vasúti combinatiók merültek fel, és oly vasúti irányokra adattak előmunkálati engedélyek, melyek az összeköttetést Gáesországgal nem a miniszteri emlékiratban tervezett irányban czélozzák létesíteni. Mellőzve jelenleg azon nagyfontosságú közgazdasági, kereskedelmi és hadászati érvek előadását, melyek véleményem szerint az eperjes-, dukla-, przemysli vagy tarnovi vonalakon ugy is, mint a legegyenesebb, legrövidebb, legczélszerübb s legkevesebb nehézséggel járó vonalak mellett szólanak; azon átalános érdekeltségnél fogva, melylyel a vonal iránt egész felső Magyarország viseltetik, és a kételyek elhárítása tekintetéből következő interpellatiót bátorkodom a közlekedési minisztérium elé terjeszteni : Tisztelettel fölkérem a közlekedésügyi miniszter urat, nyilatkozzék az iránt, vajon a közzétett vasúthálózati tervezetben kijelölt Eperjes van-e a gácsországi vasút kiindulási pontjául végleg elfogadva? az eszközölt tanulmányozások mely irányban mutatják a kárpáti átkelést legkönnyebben kivihetőnek? és történtek-e, és minő egyezkedések ő felsége többi országai, illetőleg a gácsországi kormánynyal a két vonal határszéli találkozására nézve ? Mikó Imre gr. közlekedési miniszter : A kormány a lajtántuli kormánynyal egyetértőleg különös figyelmet fordított azon vasúti vonalnak létesítésére, mely a tiszavidéki vasutat a galicziai Károly-Lajos pályával összekapcsolná; e végre egy küldöttség, mely a két kormány közegeiből alakult, azon utasítással folytatta vizsgálatait a múlt nyáron, hogy a Kárpátokon való átkelésre nézve a legkedvezőbb területi viszonyokat nyomozza ki, a mi meg is történt. Azonban ezen átalános exploratio csak a részletes tervek alapján fog kiegészíttetni. Már is két társulat alakult, melyek mindenike más-más irányban szorgalmazván a vonal létesitését, a kinyert előmunkálati engedélyek alapján, a szükséges részletes terveket készítteti, s részben már be is fejezte. Ez a dolog jelen állása, melyből kifolyólag, mindaddig, mig ezen
