Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-234

342 CCXXXIV. OESZÁGOS ÜLÉS. (Május 26. 1868.) nek, vagy a pálya harminca év után lehető bevál­tásának esetére is, az állam által kiszolgáltatott előlegeknek és ezek kamatainak visszatérítése után, tulajdonosai maradnak az engedélyesek mind a vállalat saját kereseteiből alapított tartalékalap­nak, és künlevő activ követeléseknek, mind a vállalat saját vagyonából emelt épületeknek, mi­lyenek a coakskemenczék, öntödék, gép- és egyéb gyárak, pajták, dockok, melyeknek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott kijelentéssel hatalmaztattak fel, hogy azok nem fogják a vaspályának semmi hozzátartozandőját képezni." {Helyeslés) Vadnay LajOS : Nem tennék észrevételt, ha nem látnám, hogy a központi bizottság oly nagy pontossággal jár el. De midőn látom, hogy a 13. szakaszban maga igy javitotta ki, hogy : ,, minden (egyéb helyettjmás jogokra és kötelességekre nézve" 8tb. ugy tartom én is, hogy „egyéb" mást tesz, mint ,,más," mert „más" az, minek határozott neve van, mig az „aliud" határozatlan valami, ez tehát nem lehet .,egyéb," aliud, hanem „más." Ennél­fogva óhajtom, hogy a következetességet megtart­ván, igy tegyük a 11. szakasz második bekezdése 9-ik sorában is: „gép- és más gyárak." (Helyeslés.) Elnök : Elfogadja a t. ház a 11. szakaszt a központi bizottság és Vadnay Lajos képviselő úr módosításaival ? (Elfogadjuk!) El van fogadva. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 12-ik sza­kaszt.) Királyi Pál előadó: A központi bizottság ezen szakasz 5-dik sorában a „magyar királyi" szót kihagyatni indítványozza; továbbá a 9-ik sorban egész szó után a következő szavak ; „befektetési Összegét képező összes részvények harmiacz száza­lékának" kihagyandók, s helyettük a következők igtatandók be : „részvénytőkéje harmincz százalé­kának." Elnök : Méltóztatnak ezen szerkezetet elfo­gadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Mihályi Péter jegyzŐ(ofoassaa í 3. szakaszt.) Királyi Pál előadó : A központi bizottság ezen szakasz első sorában „egyéb" szó helyett : „mást" indítványoz tétetni. (Helyeslés.) Elnök : El van fogadva. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 14-dik sza­kaszát, melyre nincs észrevétel.) Elnök: Tehát a törvényjavaslat utolsó sza­kasza is el van fogadva. Királyi Pál előadó (d vassá a központi bi­zottság jelenteiének végét J ). Mihályi Péter jegyző (olvassa a feltétel­könyvre dCierjeszleti határozati javaslatot ~). v ) Lásd az Irományok 239- ik ezámát. z ) Lásd az Irományok 239-ik számának VÍII-dik mellekletét. Szakál LajOS: Tisztelt ház ! Ezen határo­zati javaslatnak harmadik bekezdésére vagyok bátor észrevételt tenni, s e végett a ház türelmét egy perezre kikérem. E határozati javaslatban két dolog czéloztatik.Az első az.hogya „feltételkönyv-" re, a másik pedig,hogy af. é. april 20-ikai kormány­rendeletre a felhatalmazás megadassák. E czél má­sodika a tiszta formulázással el van érve, de az elseje nincs: mert a szöveg igen átalános és azért homályos. A központi bizottság jelentésében ki van emelve a „ feltételkönyv", és a vitat­kozások folytán tudjuk,hogy miről van szó ; de a ha­tározati javaslatban, mely a feltételkönyvre vonat­kozik, csupán ennyi: „abemutatott szabályokat."Ez nagyon átalános j ki kell tehát magyarázni, megne­vezni, megkeresztelni ama szabályokat: és ez czélja indítványomnak, illetőleg módositványomnak.Mire hatalmaztatik a közlekedési minisztérium fel ? Itt meg kell nevezni a dolgot tisztán és világosan, mint ez a központi bizottság jelentése fejezetében mégis történt. Ennélfogva a harmadik bekezdés 4-ik sorá­nál ezen szó után: „megalkothatná", közbeszúratní indítványozom tisztább magyarázat kedvéért e sza­vakat : „ az átalányösszegért kiadandó vonalak épí­tését és felszerelését szabályozó, általa bemutatott feltótelkönyvet", e szót pedig: „szabályokat" kihagyatni. Elnök: A határozati javaslatot elfogadja a t. ház ? A kik a határozati javaslatot ugy, mint fel­olvastatott, elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik. Szakái Lajos is feláll. Derültség.) Nem tudom, kívánja-e at. ház. hogy a beadott rnódosit­vány felolvastassák? Nyáry Pál: Szakái elállott az indítványtól! Szakál LajOS: Nem állottam és nem ál­lok el! BóníS Sámuel: Miután az elnökség még nem jelentette ki, hogy a szerkezet megtartatik, kívánom, hogy arra történjék szavazás, vajon Szakái Lajos úr módosítván}'át elfogadja-e a t. ház vagy nem? Ghyczy Kálmán: Mielőtt szavaznánk, tudni kellene, mire szavazunk ? és igy csakugyan szük­séges volna, hogy Szakái képviselő úr módositvá­nya újra felolvastassák. Nyáry Pál: T. ház ! Azt gondolom, már most nem szükség szavazni, mert havalaki módositványt vagy indítványt tesz. s azt nyilatkozata vagy az eredeti szövegre tett szavazása által visszahúzza, az nem lesz többé módositvány. De szabályaink szerint az indítványozó által is megbuktatott indítványt át­veheti más is: és ha valaki van, ki azt az indit­ványt átveszi, ugy az többé nem Szakái inditvá­nva, s ebben az esetben lehet a kérdést uira feltenni. Szakál Lajos: Engedelmet kérek; hogy nyi­latkoztassam. Az uralgott rendkívüli nagy lármá­ban voltaképec nem tudtam, mi történt? (De-

Next

/
Thumbnails
Contents