Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-233
316 CCXXXIII. OESZAGOí adományozott kapornaki apátságot a kath. egyháznak visszaadatni kéri. {Helyeslés.) Árva megye közönsége a kassai színháznak országos alapból leendő segélyezését kéri. A Jász-kun kerület több lakosa 1848. évi XX-ik t. ezikk 4-ik szakaszában a képviselővé választatásra vonatkozólag hozott szabályokat kiterjesztetni kéri. Ugyanazon kerület lakosai az 1848. évi Il-ik t. ez. 2-ik szakasza és XXVIII. t. czikk 2. szakaszának kiczikkelyeztetését kérik. A Jász-kun kerület közönsége a Jász-kunság által 1745-ben kifizetett 515 ezer frt váltságdijösszeg megtérittetését kéri. Pest város közönsége a Ludoviceumnak eredeti czéljára alkalmaztatása és lefoglalt vagyonának visszaadatása iránt Vas megye felterjesztését j pártoltatni kéri. Pest város közönsége a Duna-szabályozásnak Buda-Pest környékén azonnali megkezdését országos költségen eszközöltetni kéri. Hód-Mező-Vásárhely elöljárói és lakosai a j honvédelmi minisztériumnak törvényes hatásköré- j be leendő visszahelyeztetését kérik. Szatmár-Németi városa közönsége a felső- i tisza-ér- s körösi csatorna kiépitését országos segély- j lyel létesíttetni kéri, Kis-Kereki község elöljárói és lakói ugyanazt kérik. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. i Tisza-Ujlak városa közönsége a szatmár-szigeti vasutvonalat Tisza-Ujlak felé kéri vezettetni. Á vasúti bizottsághoz utasittatik. Nagybánya város közönsége a kir. táblának kerületenkint felosztása esetére egynek székhelyéül Debzeczen városát kéri kijelöltetni. Ugyanazon város közönsége a részére járandó bordézma-kárpótlás megtérítését az 1848. évi I XIII. t. ez. 3. szakasza értelmében utólag eszközöl- J tetni kéri. Pozsony város közönsége az uj lakházak adóztatása tekintetében a buda-pestiekkel magát hasonló kedvezményben kéri részesittetni. Torontál megyébe kebelezett Pogány község lakosai az úrbéri maradványföldeknek kárpótlását országos alapból kérik eszközöltetni. Szikszó város lakosai a tagosítás alkalmával rajtok ejtett sérelmet orvosoltatni kérik. Abauj megyébe kebelezett Komlós. Hollóháza. Kajata s Pusztafalu községek lakosai az általok Bodnár Bertalan volt szolgabíró kezéhez lefizetett, s ez által elsikkasztott vizifeeskendők árának újból megfizetése alól magokat fölmentetni kérik. Boray Pál, Erdei István és Ter Sámuel örö! ÜLÉS. (Május 23. 1868.) i kösei nagykárolyi szíjgyártók a magyar hadsereg részére 1849-ben átszolgáltatott szíjgyártói munkák kegyes kifizettetését kérik. Nagy Sándor hódmezővásárhelyi lakos a honvédsereg részére kiszolgáltatott fölszerelésekért járó 3613 frt 8 kr követelését kifizettetni kéri. Filó Antal kerepesi lakos a magyar hadsereg részére kiszolgáltatott hús árának, 91 frt 36 krnak kifizettetését kéri. Weinmann Lipót ungvári lakos a honvédsereg részére kiszolgáltatott többrendü szállítmányokért járó 12,713 frt 40 kr követelését kifizettetni kéri. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Berde Mózes : T. ház! Az erdélyi unitárius vallásközönségnek egy kérvényét van szándékom a t. képviselőháznak benyújtani; mielőtt azonban benyújtanám, méltóztassék nekem megengedni, hogy ennek tartalmát csak igen röviden vázolhassam. Kötelességemnek fo^om ismerni drága idejét és figyelmét csak igen rövid időre igénybe venni. A vallásos reformatió Erdélynek földjén, lakóinak kedélyében, a tiltó törvényeknek ellenére, a legnagyobb készséggei fogadtatott, és egy pár évtized alatt oly sebes fejlődést nyert, annyira haladott, hogy 1568-ban már a Tordán tartott országgyűlésen Erdély codesébe ígtattatott a római katholikus, év. református, lutheránus és unitárius vallásúak teljes egyenlősége és viszonyossága. Megható és meglepő példája ez a civiiisatiónak, melyhez hasonlót Európa, népei nehezen mutathatnak fel azon időből. Erdély a vallásos szabadságnak classicus földjévé vált tehát, és népei és vallásfelekezetei kölcsönös és keresztyéni szeretettel ölelték szivükhöz egymást, egyházaik, intézeteik, collegiumaik virágzásnak indultak, a tanulóknak száma sebesen növekedett, kik a külföldi egyetemeket is sürüen látogatták, és a culturának e sokoldalú tényezői a műveltséget, az értelmességet, a szabadságot és mind ezekkel együtt a közboldogságot hatalmasan segittették elő. E korszak legdicsőbb és legszebb korszaka Erdélynek. Azonban 1693-ban a vallások egyenlőségének és viszonyosságának megingatása megkezdődött Erdélyben is, és a vallásos fanatismus a durva erőszaknak jogtipró eszközeivel is támadta meg azt. Magyarhon területén már a protestantizmus jogtalan és erőszakos üldözése meg volt kezdve, a protestáns papok gályarabságra hurczoltattak volt; Erdélyben tovább folytatta azt, és ezen török gazdálkodást és irtóháborut egyenesen az unitarismus kiirtására és ingó ingatlan javainak, iskoláinak, templomainak elkobzására irányozta; és ezen gazdálkodásnak sikerült is, hogy azon virágzó
