Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-230
272 CCXXX. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Május 13. 1868.) nézve be nem fejeztetett, elfogadásukra nézve ha- ] tározat sem hozatott, és igy csak most juthattam szóhoz. Hollán Ernő közlekedési államtitkár: T. ház! Én is azon nézetben vagyok, hogy e tárgy már tegnap elintéztetett. Mindamellett megnyugtatásul néhány észrevételt akarok tenni t. barátom Eadics Ákos úr előadására. Nagyon sajnálom, hogy ez alkalommal sem lehetek vele^ egy nézetben, és pedig azért, mert a mit Eadics Ákos képviselő úr felhozott — méltóztassék megbocsátani — egy kis tévedésen alapszik. Nem ismerek sem Magyarországon, sem Ausztriában, sem a continens bármely államában oly kikötést, a milyen ezen szerződésben a tariffák szabályozására nézve felvétetett. Ez az első és oly kedvezmény, melyhez hasonló példát eddig egyetlen egy concessio sem mutat fel, s én részemről az országra nézve ez idő szerint ezen kikötést ezélszerünek tartom. Nem ringatom mindamellett magamat azon hitben, hogy a kormánynak ott fentartott nevezetes befolyási joga valami nagy eredményeket szülne : mert átalában nem hiszem, liogy a tariffákat az országos forgalom felvirágoztatására gouvernementális utón szabályozni lehetne. Csak üdvös verseny fogja előteremthetni azon állapotot, mely a tariffa módosítására nézve leginkább íog befolyni, s én ez idő szerint azon kikötést, melyhez — mint mondám — hasonló befolyású példa sehol sincs, egyelőre tökéletesen kielégítőnek tartom. Én — mint mondám — nem tartom ugyan czélszerünek visszatérni oly kérdésre, mely már a t. ház határozata által elintéztetett; de mindamellett közmegnyugtatásul ezt fölemlíteni szükségesnek tartottam. {Tetszés.) Nyáry Pál : T. ház! A vasutaknak vannak fény-, de vannak árnyoldalai is. Ez utóbbiak közé tartozik kétségtelenül az egyedáruság. A szabad verseny kizárása, ha annak mind a termelőre, mind a fogyasztóra károssá válható hatása a törvényhozás által lehetőleg nem mérsékeltetik, magát az intézvényt távolítja el eredeti rendeltetésétől, mely nem lehet csupán a részvényeseknek járó osztalék nagysága, hanem kell hogy legyen a forgalom gyorsítása, pontossága s e mellett olcsósága. Oly országban, melyben főkép gyármüvek szállíttatnak külföldre, ez nem oly nagy fontosságú , mert a nyers termékek az államban fölemésztetvén a gyárosok által, a n)^ers termények más része pedig, pl. a gyapjú, len és egyebek, átváltoztatván kisebb volumenekre, szállításuk koránsem kerül oly sokba, mint a nyers termékeké. Vegyük pl. a gabonát, vagy posztót és selymet. Mi fizettetik egy mázsa gabnáért, és mi fizettetik egy mázsa gyártmányért, posztóért vagy selyemért ? Ha valaki a kettőnek értéke közti különbséget és a szállítási különbséget veszi tekintetbe, azonnal meg fog győződni, hogy oly országban, mely csak nyers termékeket szállít a külföldre, ez véghetetlen nagyfontosságú. A tisztelt kormány erről nem feledkezett meg, mert egyik pontban fentartá a kormány magának azon jogot, hogy 5 évről 5 évre rendezhesse a tariffákat. Tökéletesen egyetértek ezen pontokra nézve addig, midőn az mondatik, hogy az első 5 évben az igy megállapított tariffa maradjon változatlanul ; de midőn a jövőre nézve azt mondja, hogy a körülményekhez képest íentartja magának a jogot változtatni: az ellen van kifogásom, minthogy nem látom indokolva, miért 5 évről 5 évre? A természet folyása nem szabja magát évekhez, nem különösen bizonyos számú évekhez; és igen könynyen megtörténhetik, hogy Magyarországban rendkívüli termés van négy esztendőben, de négy esztendő alatt a magyar gabona kivitelére mit sem tehet a kormány. Tehát az ötödik évre: de már akkor a rósz termés folytán nincs reá szükség. Mindenki kétségtelenül fontolóra veszi azon különbséget, mit tehet ami gabonánk kivitelére csak egy pár hónapi késedelemis. Szükség tehát, hogy vasúti intézményeink ugy legyenek alkotva, hogy jaz első czél, a gyorsaság eléressék. Szükség arra is figyelnünk, hogy a nagyobb mennyiségű szállítási árak által ne rekesztessünk el a concurrentiából más, t. i. éjszakamerikai vagy oroszországi gabona által. Ennélfogva azt hiszem, ha valaki gondolkozik róla, meg fog győződni, hogy semmi igaztalanságot és semmi szabálytalanságot nem követünk el, ha az „5 évről 5 évre" szókat kihagyjuk és azt teszszük helyébe :, 5 évről évre/' Meglehet, ilyen szabályozás az állam kötelezettségét a consortium irányában bizonyos években — azon években, melyekben kénytelen volna nagyobb forgalom eszközlése tekintetéből a kormány az árszabást leszállítani — terhesitené, meglehet, mondom, hogy akkor a kárpótlás, mely ki van kötve a consortium részére, nagyobb lesz; de azt gondolom, nem lehet vita tárgya, hogy azon plns által, mely be fog jönni, ha mi megelőzhetünk másokat gabonánkkal a külföldi piaczon, ez tökéletesen nem csak kárpótolva, hanem sokszorosan meg lesz haladva. Olyan szerencsétlen vagyok, hogy tegnap nem lehettem jelen, midőn ezen pont, mely engem annyira érdekel, tárgyaltatott. De ha e részben valamit lehet tenni, bátor vagyok indítványozni, hogy „5 évről 5évre" helyett tétessék: „évről évre." Gubody Sándor : Tisztelt ház! (FÖlkiáltások : E ponton már tul vagyunk !) Elnök: T. ház! Mielőtt a következő képviselő úr szólana, kötelességemnek tartom a t. házat, ismét megkérdezni, vajon a házszabályokkal meg-