Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-230

272 CCXXX. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Május 13. 1868.) nézve be nem fejeztetett, elfogadásukra nézve ha- ] tározat sem hozatott, és igy csak most juthattam szóhoz. Hollán Ernő közlekedési államtitkár: T. ház! Én is azon nézetben vagyok, hogy e tárgy már tegnap elintéztetett. Mindamellett meg­nyugtatásul néhány észrevételt akarok tenni t. ba­rátom Eadics Ákos úr előadására. Nagyon sajnálom, hogy ez alkalommal sem lehetek vele^ egy nézetben, és pedig azért, mert a mit Eadics Ákos képviselő úr felhozott — méltóz­tassék megbocsátani — egy kis tévedésen alapszik. Nem ismerek sem Magyarországon, sem Ausztriá­ban, sem a continens bármely államában oly ki­kötést, a milyen ezen szerződésben a tariffák sza­bályozására nézve felvétetett. Ez az első és oly kedvezmény, melyhez hasonló példát eddig egyet­len egy concessio sem mutat fel, s én részemről az országra nézve ez idő szerint ezen kikötést ezélsze­rünek tartom. Nem ringatom mindamellett maga­mat azon hitben, hogy a kormánynak ott fentar­tott nevezetes befolyási joga valami nagy ered­ményeket szülne : mert átalában nem hiszem, liogy a tariffákat az országos forgalom felvirágoztatására gouvernementális utón szabályozni lehetne. Csak üdvös verseny fogja előteremthetni azon állapotot, mely a tariffa módosítására nézve leginkább íog befolyni, s én ez idő szerint azon kikötést, melyhez — mint mondám — hasonló befolyású példa sehol sincs, egyelőre tökéletesen kielégítőnek tartom. Én — mint mondám — nem tartom ugyan czélszerünek visszatérni oly kérdésre, mely már a t. ház határozata által elintéztetett; de mindamel­lett közmegnyugtatásul ezt fölemlíteni szükséges­nek tartottam. {Tetszés.) Nyáry Pál : T. ház! A vasutaknak vannak fény-, de vannak árnyoldalai is. Ez utóbbiak közé tartozik kétségtelenül az egyedáruság. A szabad verseny kizárása, ha annak mind a termelőre, mind a fogyasztóra károssá válható hatása a tör­vényhozás által lehetőleg nem mérsékeltetik, ma­gát az intézvényt távolítja el eredeti rendeltetésé­től, mely nem lehet csupán a részvényeseknek járó osztalék nagysága, hanem kell hogy legyen a forgalom gyorsítása, pontossága s e mellett ol­csósága. Oly országban, melyben főkép gyármü­vek szállíttatnak külföldre, ez nem oly nagy fon­tosságú , mert a nyers termékek az államban fölemésztetvén a gyárosok által, a n)^ers termé­nyek más része pedig, pl. a gyapjú, len és egye­bek, átváltoztatván kisebb volumenekre, szállításuk koránsem kerül oly sokba, mint a nyers terméke­ké. Vegyük pl. a gabonát, vagy posztót és sely­met. Mi fizettetik egy mázsa gabnáért, és mi fizet­tetik egy mázsa gyártmányért, posztóért vagy selyemért ? Ha valaki a kettőnek értéke közti kü­lönbséget és a szállítási különbséget veszi tekin­tetbe, azonnal meg fog győződni, hogy oly or­szágban, mely csak nyers termékeket szállít a külföldre, ez véghetetlen nagyfontosságú. A tisz­telt kormány erről nem feledkezett meg, mert egyik pontban fentartá a kormány magának azon jogot, hogy 5 évről 5 évre rendezhesse a tariffá­kat. Tökéletesen egyetértek ezen pontokra nézve addig, midőn az mondatik, hogy az első 5 évben az igy megállapított tariffa maradjon változatla­nul ; de midőn a jövőre nézve azt mondja, hogy a körülményekhez képest íentartja magának a jogot változtatni: az ellen van kifogásom, minthogy nem látom indokolva, miért 5 évről 5 évre? A ter­mészet folyása nem szabja magát évekhez, nem különösen bizonyos számú évekhez; és igen köny­nyen megtörténhetik, hogy Magyarországban rendkívüli termés van négy esztendőben, de négy esztendő alatt a magyar gabona kivitelére mit sem tehet a kormány. Tehát az ötödik évre: de már akkor a rósz termés folytán nincs reá szükség. Mindenki kétségtelenül fontolóra veszi azon kü­lönbséget, mit tehet ami gabonánk kivitelére csak egy pár hónapi késedelemis. Szükség tehát, hogy vasúti intézményeink ugy legyenek alkotva, hogy jaz első czél, a gyorsaság eléressék. Szükség arra is figyelnünk, hogy a nagyobb mennyiségű szállí­tási árak által ne rekesztessünk el a concurrentiá­ból más, t. i. éjszakamerikai vagy oroszországi gabona által. Ennélfogva azt hiszem, ha valaki gondolkozik róla, meg fog győződni, hogy semmi igaztalanságot és semmi szabálytalanságot nem követünk el, ha az „5 évről 5 évre" szókat ki­hagyjuk és azt teszszük helyébe :, 5 évről évre/' Meglehet, ilyen szabályozás az állam kötelezettsé­gét a consortium irányában bizonyos években — azon években, melyekben kénytelen volna na­gyobb forgalom eszközlése tekintetéből a kormány az árszabást leszállítani — terhesitené, meglehet, mondom, hogy akkor a kárpótlás, mely ki van kötve a consortium részére, nagyobb lesz; de azt gondolom, nem lehet vita tárgya, hogy azon plns által, mely be fog jönni, ha mi megelőzhetünk másokat gabonánkkal a külföldi piaczon, ez töké­letesen nem csak kárpótolva, hanem sokszorosan meg lesz haladva. Olyan szerencsétlen vagyok, hogy tegnap nem lehettem jelen, midőn ezen pont, mely engem annyira érdekel, tárgyaltatott. De ha e részben valamit lehet tenni, bátor vagyok indít­ványozni, hogy „5 évről 5évre" helyett tétessék: „évről évre." Gubody Sándor : Tisztelt ház! (FÖlkiáltá­sok : E ponton már tul vagyunk !) Elnök: T. ház! Mielőtt a következő képvi­selő úr szólana, kötelességemnek tartom a t. házat, ismét megkérdezni, vajon a házszabályokkal meg-

Next

/
Thumbnails
Contents