Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-229

268 CCXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Májas 12. 1868.) az; emelkedés, annál nagyobb az üzleti kiadás; és megfordítva, minél kedvezőbbek az emelkedési viszonyok, annál nagyobb a pálya tiszta jövedelme : szóval az emelkedési viszony a bruttó és nettó jövedelem közti viszony meghatározására lényeges befolyást gyakorol. E szerint azt hiszem, a maximál emelkedési viszony kérdésének megoldása reánk nézve közönyös nem lehet. Hivatkozhatnám itt egyéb pályák emelkedési viszonyaira; de elégnek tartom e czélra az arad-károlyfehérvári vonal maximál emelkedését felemlíteni, hol pedig a területi nehézségek tudtommal sokkal kedvezőtlenebbek, mint a nagyvárad-eszéki vonalnál. Az aradkárolyfehérvári vasútnál az emelkedés, miként ezt az e vonalra kiadott engedélyokmány tanúsítja, 1 : 400-ban van megállapítva; azt hiszem tehát, ha már a nagyvárad-eszéki vonalnál kedvezőbb maximai emelkedési viszonyt nem állítunk fel, de legalább a kedvezőtlenebb területeken áthaladó pályáknál elfogadott emelkedési viszonyokat alkalmazzuk. Ezek után az eredeti szerkezet helyett következő módositványomat van szerencsém elfogadás végett ajánlani: „A maximai emelkedési viszony egy-négyszázra (1 : 400) szabatik meg, az ellenemelkedésnél az emelkedési viszony 1 : 600 lesz." Hollán Ernő közlekedési államtitkár: Nem akarom állítani, hogy a t. képviselő úr roszul van értesülve, ámbár igen hajlandó vagyok azt hinni, hogy nem egészen jól értesült, mert hogy 1 : 200-hoz átalában a közforgalom igényeinek mindenkép megfelel és pedig a legkedvezőbb viszonyok közt, azt merem állítani. Például hozom fel a buda-kanizsai vaspályát. Senki sem fogja tagadni, hogy ezen vaspálya a közforgalomnak egész berendezésénél fogva mindenkép megfelel, pedig ott az emelkedési viszony 1 : 150-hez. De mellőzöm, és nem akarok elméleti szabályokra vonatkozni ; csak egy tényt hozok fel: hogy a nagyvárad-eszéki vonalnak Nagy-Váradon, Csabán, Szegeden keresztül egész Szabadkán át Zomborig terjedő része az alföldi consortium által nem csak minden tervezeteiben elkészíttetett, de valósággal építés alá, illetőleg munkába vétetett. Már pedig ott ezen emelkedési viszony hatósági engedély mellett fogadtatott el. Ha csak tehát az egész kész alépítményt elpusztítani nem akarnók, ezen szerződésben uj emelkedési viszonyt természetesen felhozni nem lehet. Ennélfogva a kormány azt fogadá el, mely az ottani viszonyok szerint hatóságilag megengedtetett és gyakorlatban van, mert hiszen az alföldi vasútra nézve ugy áll a dolog, hogy kész az alépítmény s azt felhasználva kell folytatnunk az építést. (Maradjon a szerkezet!) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház ezen kikezdést a központi bizottság javaslata szerint'? (Elfogadjuk !) A 2-dik §. 7-dik kikezdése a központi bizottság szerkezetében fogadtatik el. Csengery Imre jegyző (olvassa a 2-dik §. 8-dik kikezdését.) Királyi Pál előadó: A központi bizottság ezen pontban csak a következő sajtóhibát kívánja kijavíttatni: t. i. „kimaradásoknak" helyett tétessék : „kanyarodásoknak." Gubody Sándor: Ezen ponthoz kívánnám hozzátétetni: „de az eltérések által nem szabad, hogy az elfogadott lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké várjanak." Hollán Ernő közlekedési államtitkár: T. ház! Nekem átalában nincs kifogásom ezen hozzátétel ellen, csakhogy szükségtelennek tartom • mindazt pedig, a mi szükségtelen, nem javasolhatom, hogy fölvétessék: mert az ugy is mindig értetik, és ezen szerződés világosan ki is köti, hogy a közlekedési minisztérium helybenhagyása nélkül végleges építéshez hozzá fogni sem lehet. Még a részletes terveket is egyenkint be kell a minisztériumnak mutatni és azok csak az ö helybenhagyásával ellátva szolgálhatnak a valóságos építési kivitel alapjául. Utoljára, a mint már érintettem, az egész vonal nem csak vonaíozva, de az alépítmény legnagyobb részben ki is van épitve; csak az utó só szakaszról van még szó, t. i. Zombortól Erdődön át Eszékig. Ott, ha bármi legcsekélyebb károsítás mutatkoznék, a minisztériumnak mindig bőséges módjában áll azon igazítani. Én tehát nem tartom az indítványba hozott módosítást szükségesnek. (Maradjon a szerkezet!) Tisza Kálmán: T. ház ! Engedelmet kérek, ha egy pár megjegyzést vagyok bátor tenni. Elsőben is az igen tisztelt államtitkár urnák előadására azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ezen szerződési okmány ép oly nagy szabadságot nem hagy fen az illetőknek és a kormánynak, a mint magyarázni méltóztatott. Es én részemről ép azért tartottam és tartom a hozzátételt elfogadhatónak, mert nem hagy fön oly "nagy szabadságot, a mennyiben azt mondja, hogy ;

,az eltérések által nem szabad, hogy az elfogadott lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak", a mit nem érthetek máskép, minthogy az emelkedések és kanyarulatok nem lehetnek roszabbak, mint a miként itt ki vannak téve. A mi magát a dolgot illeti, az emelkedési és a kanyarulati viszonyok mikép létesítése okvetlenül nagy befolyással bír az építés költséges vagy kevésbbé költséges voltára ; és épen azért, midőn szerződés köttetik, az illető vállalkozó okvetlen a kitűzött emelkedési és kanyarulási viszonyokhoz képest szabja meg, minő föltételek, minő ár mellett kész építeni. Azt tartom, hogy nekünk, mint képviselőháznak, érdekünk és kötelességünk az,