Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-229

CCXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 12. 1868.) 263 is közreműködött, ki van mutatva, hogy 27 millió jövedelmet adtak az államvasutak Francziaor­szágban, holott a fusio előtt kárt szenvedett, mert subventióval kellett támogatnia. Én tehát oda kívá­nom a t. ház figyelmét irányozni, hogy azon határo­zati javaslat toldassák meg azon eszmével vagy meg­jegyzéssel, hogy az illető minisztérium azon le­gyen, hogy az egész alföld-fiumei vonal minél kevesebb társulat által építtessék és minél keve­sebb legyen az üzlet. Az állam óhajtásának, mely nem lehet más, mint az, hogy a társula­tok olcsón és deficit nélkül kezeljék a vaspályákat 8 e szerint minél kevesebb társulat vezesse kezelé­sűket, azon okok, melyeket tegnap az államtit­kár xir előadott, akadályokat gördítenek útjába a mennyiben azt monda, hogy azon társulat már tetemes költségeket fordított a vonalra: másfelől pedig azon társulatra, mely az alföldi vasutvona­lat építi, nem lehet ráparancsolni, hogy a vonalat folytassa, és igy legyen eszközölhető az, hogy a két vonal, az alföldi és sziszeki egy társulat által építtessék. Én tehát a határozati javaslatot egé­szen megtartani óhajtom, azonban hozzá, kívánnám tétetni ezt: ,,azegész alföldi vonal minél kevesebb. ha lehet egy társulat által épittessék ki". Ezzel legalább szabad kezet engednénk a minisztérium­nak is. Ajánlom tehát javaslatomat a ház figyel­mébe. (Fölkiáltások: Maradjon!) Hollán Ernő közlekedési államtitkár: Ezen utóbbi indítványra nézve vagyok bátor azon megjegyzést tenni, hogy a minisztériumnak sem lehet szándékában Eszéktől Fiúméig az összes vonal-complexumra több vállalkozó társaságot ölszólitani, mert épen azon körülmény, hogy a károly város-fiaméi vasútvonal kiépítése rendkí­vüli költségekkel jár, teszi szükségessé, hogy ezen vonal össsefoglaltassék oly hosszabb kiterjedésű vonaliak melynek költségei csekélyebbek, hogy igy az egészre nézve kedvezőbb quotiens essék mértföldenkint. Eddig és továbbra is mind azon tárgyalások, melyek a minisztériumban folytak és folytattatni fognak, egyenesen arra czéloznak, hogy az Eszéktől Sziszeken át Fiúméig építendő vasútvonalon az egész egy vállalkozó társaság­ban központosuljon. (Szavazzunk!) KurCZ György: T. ház! Azokra nézve, mik itt az építendő vasútvonalakról technikai oldalról és pénzügyi tekintetből felhozattak, nem akarok refleetálni; csak t. képviselőtársam módo­sitványára vagyis toldására van némi észrevéte­lem, a mennyiben -z én meggyőződésem szerint abban ellenmondást látok. Okot ezen indítvány vagy módositványra. mint láttuk, azon aggodalom nyújt, melynélfőgva veszélyeztetve, fenyegetve véli az építendő fiumei vasútvonal függetlensé­gét az esetben, ha ezen szárnyvonal kiépíttetnék ; én legalább igy fogtam fel a módositvány értel­mét. Ha a fiumei vonal függetlensége veszélyez­tetnék azon esetre, ha ezen szárnyvonal kiépíttet­nék, ha az aggodalmas állítás helyes volna, akkor azon indítványnak nem volna szabad meg­engedni, hogy a szárnyvonal bármikor is kiépít­tessék: mert ha csakugyan fenyegetné a füg­getlenséget, akkor soha ?em lehetne megenged­ni ; ha pedig nem fenyegeti, azon szárnyvonal kiépítése nem látom okát miért ne engedtessék meg, holott elősegíti a fiumei vasútnak mielőbbi kiépítését. Én tehát az indítványt mint magá­ban ellenmondót azon czélnak megfelelőnek nem tartom és el nem fogadhatom. El nem fogad­hatom épen azért, mert a fiumei vasutat -min­denek előtt szeretném és óhajtom, mint a nemzet legforróbb óhaját, kiépítve látni, az indítványt pe­dig oly legyőzhetetlen akadálynak látom, jeleideg legalább, mely megszünteti a fiumei vasút kiépit­hetését. Ennélfogva a módosítvánvt nem pártolom. Elnök: Szólásra senki sem levén fel­írva, következik a szavazás. A szerkezetet maga az indítványozó képviselő' úr és az indítvány többi pártolói szintén elfogadván, a kérdés csak az lehet, kívánj a-e a tisztelt ház, hogy a szerkezet után külön, e szó után: „épittessék", e szavak té­tessenek : „a szárnyvonalak csak a fővonal kiépí­tése után építtethetnek ki" hozzá csatoltasanak-e vagy ne? Azt hiszem, ez a szavazati kérdés. A szer­kezet maga nem jöhet kérdés alá. mert az indít­ványozó és a felszólaló képviselő urak magát a szerkezetet elfogadták. A kérdés tehát csak az lehet, elfogadja-e a tisztelt ház azon indítványt, ! melyet Ghyczy Ignácz képviselő úr tett, t. i., hogy az utolsó szó : „épittesék" után e szavak té­tessenek: „a szárnyvonalak csak a fővonal elké­szülte után építtetvén ki íc . 20 képviselő név szerinti szavazást kér. Csengery Imre jegyző (olvasa a név sze­rinti szavazást kívánók névsorát.j Elnök; Az igennel szavazókat, t. i. azokat, a kik az indítványt elfogadják, Csengery Imre fogja jegyezni, a nemmel szavazók neveit Horváth Lajos,a távollevők neveit pedig Dimitríevics Milos. A kérdés igen fontos levén, nézetein szerint megérdemli a t. ház egész figyelmét. Ennélfogva bátor leszek még a jegyző urat felkérni, legyen szíves a szavazás előtt magát az indítványt felol­vasni; és kérem a t. ház tagjait, hogy egész csen­dességben szíveskedjenek szavazataikat beadni, különben lehetetlen kellően feljegyezni. Csengery Imre jegyző (olvassa « képviselők névsorát, mely alkalommal: Igenné szavaznak: Almássy Sándor.Ács Károly , Ányos István, Bdiczey István, Beniczk : ; Gyula, Be­niczky Ödön, Békásy Lajos, Bohory Károly, Bociké

Next

/
Thumbnails
Contents