Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-206
14 CCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 14. 1868.) riumhoz tett folyamodása elintézetlenül adatott vissza, s kérvényezők épen e részben folyamodnak az országgyűléshez — már meg kell vallani, önhibám, hogy nem ismerem ez ügyet — de ha való ez j 8 ezért van a kérvényezés az országgyűléshez ter- J jesztve: meg fog nekem bocsátani a t. ház, ha j igen is az én véleményem szerint nem helyes az j oktatásügyi minisztériumhoz kiadni; hanem vélemenyem szerint az volna helyes, ha a bizottság ! csakugyan indokolt véleményt adandóit a tárgy- ! ban, vajon a kérvény teljesithető-e vagy nem ? A háznak minden esetre szerintem hivatásához az tartozik, hogy a minisztériumot oly kérvények másodszori odautasitásával ne terhelje, melyeket már a minisztérium teljesithetleneknek talált. En tehát óhajtom, hogy a ház az oly kérvények fölött, melyek már a minisztérium által elutasittattak, tárgyalás után határozott véleményt adjon : hogy a kérvény teljesíthető vagy nem teljesíthető. A tárgyalás után vagy azon véleményt adja, hogy a kérvény nem teljesíthető, és akkor egyszerűen I visszautasítandó; vagy a kérvényt törvényeink és alkotmányunk szelleme szerint helyesnek, teljesíthetőnek találja, és ekkor motiválva ugy teszi át, hogy ezen kérvény helyes lévén, az illető minisztériumhoz kellő figyelembe vétel végett tétetik át. Ezek után kérésemmel én is Csiky Sándor képviselőtársam azon indítványához járulok, hogy, ha mér egyszer a kérvény az oktatásügvi minisztériumnál lévén és innen elintézetlenül adatván viszsza, az most a ház elé került, hogy a képviselőház érdemben is tárgyalja, hiszem, nem történik ez által a bizottsággal valami ne bántsd virág. Az én véleményem szerint is legtanácsosabb volna visszaadni a bizottságnak, azért, hogy a ház elé indokolt jelentést adjon : vajon a kérvény teljesithető-e vagy nem. (Helyeslése) Kurcz György: T. ház! Nem tudom, vajon elfogadtatik-e azon indítvány, a mely a másik részről tétetett a kérvények mikénti elintézése végett vagy sem? Nekem egy szavam volna hozzá, ha méltóztatnának kegyesek lenni meghallgatni. {Halljuk!) Átalában nem szeretem a szerepeket elcserélni, s az országgyűlésnek, mely a törvények alkotására van hivatva, oly szerepet tulajdonítani, a mely a közigazgatáshoz tartozik. Mindazon kérvény, a mely ide benyujtatik, tévesztett lépés azok részérő], a kik ide azért folyamodnak, hogy kérvényeik itt elintéztessenek. A közigazgatás terére tartozó dolgok, ha ide nyújtatnak be, kötelességünk visszatérireni azon kerékvágásba, a melyben el kellett volna intéztetniük. Nem helyeselhetek tehát oly lépést, mely a közigazgatás körébe tartozó dolgokba itt beavatkozást czéloz. Mi nem vagyunk bírái egyes kérvényeknek, vagyunk igenis elintézői annyiban, a mennyiben a rendes helyre utasíthatjuk. Ha a közigazgatás nem tartja elintézhetőnek, mi sem tehetünk mást, mert kétségkívül azt kell feltételeznünk, hogy az a törvények értelmében intéztetett el. Én tehát a kérvényi bizottság véleményét annyiban pártolom, a mennyiben általa a kérvény az illető helyre utasít tátik. Horváth Károly: T. ház ! A kérvényi bizottságot, véleménye tolmácsolásában, két indok vezette: az első név szerint az, hogy a kérvényezők folyamodásukban csak állitják, de nem bizonyítják, hogy a minisztériumhoz folyamodtak, s onnét elutasittattak volna; a másik indok, mely véleménye kimondásában vezérelte, az, hogy elvégre nem az országgyűlésnek kell a magán ügyekben intézkedni, ez a végrehajtó hatalom köréhez tartozik, ez pedig tudja, hogy alkotmányos módon miként kell intézkedni. Itt pedig a jelen, mint közigazgatási ügyben, a minisztériumnak, illetőleg a szakminisztériumnak kell intézkedni. De ha csakugyan elutasittattak volna már a kérvényezők egyszer a minisztériumtól, vagy elintézetlenül utasíttatott volna vissza a kérvény, ezen esetben is, ha a kérvényező bizottság véleménye fogadtatnék el, minden esetre nyomatékosabb a kitétel, mint a mit t. tagtársam ajánl. A vélemény ez : „Elintézés végett a közoktatásügyi minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik." Azt hiszem, a kérvén}'ező bizottság ily kérvény tárgyában aligha mondhat többet, mint hogy „elintézés végett'" az illető szakminisztériumhoz áttétetik. [Közhelyeslís.) Elnök : Méltóztatnak a kérvényi bizottság véleményét elfogadni ? {Fölkiáltások: Maradjon!) Ugy veszem észre, hogy a többség a kérvényi bizottság véleményén van. Thalabér Lajos előadó (folytatja a kérve; nyi bizottság jelentésének olvasását) : Peterdi Imre és Kocsis József baranyamegyei gernyési és dombói malomtulajdonosok kérvényükben előterjesztik, miszerint malmaik állítása alkalmával a régi időben az uradalom által telekilletmény és földbirtokkal is lettek dotálva, s a régi időben dívott bérfizetésük már a járulékok folytonos élvezete által s a mérsékleti bérmennyiség által tűrhetővé vált; de az absolut uralom idejében a járulékok birtoklása- és élvezetétől részint rábeszélés, részben tagosítás utján elejtetvén. az óta az uradalom irányában fizetéseik a különben is reájok vettetni szokott tulterhes jövedelmi adó miatt elviselhetlenné váltak, s e nehéz időkben ugyanegy vagyontul kétszeres adót kényszerülvén fizetni, ez által családostul tönkre juttatnak, s e részbeli sirelmeik előterjesztésével kérik magokat az évenkinti bér i fizetése alól felszabadittatni, vagy ha ez nem léte' sittethetnék, a malomföldeknek mérsékleti árban
