Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-226
CCXXVI. OESZÁGOS ÜLÉS. (Május 8.1868.) 20a melyek a szent olajat. (Nagy zaj.) Ez nem a mi dolgunk. Hanem annyit vagyok bátor szólani a congressus tárgyában, hogy azért vagyok e kifejezés ellen, mert ha egynek zsinat, akkor a másiknak is zsinat, ha egynek congressus, a másiknak is congressus. Ezért akartam már felszólalni előbb is, de nem hallgattattam ki; pedig a régi időben ugy tartottók, hogy mindaddig, mig a szavazás meg nem történik. a tárgyhoz bárki hozzászólhat. Sajnos, hogy most az ellenkezőt kell tapasztalnom. Óhajtanám pedig, hogy vagy azt tartsa meg a t. ház e szakaszra nézve is, a mit előbb a szerbekre mondott, ezen kitételt: ,,zsinat"; vagy pedig ha megváltoztatja congressusra, az egyenjogúság elvénél fogva itt is congressusnak kell nevezni. Ismétlem, ne adjunk oly nevet, mely politikai név, egyházi gyülekezetnek. Congressus pedig politikai elnevezés, mert például Amerikában congressus alatt parlamentet értenek, s igy a congressus névnek mindig politikai szinezete van. Ne hozzunk tehát oly törvényt, mely által politikai jelentőséget adnánk valamely egyházi gyülekezetnek. {Nagy zaj.) Azért bátor vagyok ajánlani, tegyük mindenütt: ,,zsinat" a congressus szó helyébe. (Nagy zaj. Maradjon !) Papp Zsigmond: T. ház! (Nayy zaj!) Nem akarom, hogy a t. ház azon tévedésbe ejtessék, mintha az oláhországi román érsek mind a magyaroknak, mind a románoknak érseke volna. Ennélfogva felvilágosítani kivánom a t. ház tagjait az iránt, miért neveztetett , ,ungro-valachorum metropolitá"-nak az oda való érsek. Neveztetik azért, mert a XIII. században Fogaras vidékéről Rádü vajdával együtt átment az oda való nietropolita Oláhországba, a ki csakugyan,,ungro-valaehorum metropo]itá"-nak neveztetett, és e czimet meg is tartotta, (Nagy 2o/.)Ezenfelvilágosítással tartoztam, nehogy azon tévedésben legyen valaki, mintha az oda való érsek a magyaroknak is érseke volna. A mi pedig illeti azon kérdést, hogy az egyház-gyülekezet egyszersmind nemzetinek is neveztessék: erre nézve azt tartom, hogyha a szerbekre nézve kimondatott, hogy congressusuk nemzeti congressus, ezt a románoknál is el kell fogadni: mert ez magából az egyenlőségi jogból foly, melyet tegnap a ház mindannyi tagja oly dicsőén támogatott, s melyért köszönetet is szavazok. Ha tehát a „nemzeti" elnevezést a szerbekre elfogadjuk: el kell azt fogadni a románoknál is, annál inkább, mert a románok vallása ép oly nemzeti vallás, mint a reformata vallás. (Ellenmondás,. Zaj.) Igen, mert a keleti ritus szerint mindenki a maga nyelvén szokta isteni tiszteletét tartani, miért is vallás és nemzetiség elválhatlanul egymáshoz vannak kötve, mint testhez a lélek. Ennélfogva ajánlom a t. ház figyelmébe, hogy ha a szerbeknél elfogadták, fogadjuk el ezt a románoknál is: különben azon anomáliába jövünk, mintha a szerbeknek több joguk volna, mint nekünk románoknak. (Nagy zaj.) Eötvös József vallási miniszter: Kérném a t. házat, ne menjünk tárgyalásainkban egészen más térre, mint a melyen állunk. A törvényjavaslatnak 3-dik §-a világosan kifejezi a congressusnak, azaz egyházi gyülekezetnek teendőit, tágasán biztosítva az egyes vallásfelekezeteknek teljes autonómiáját, de kijelölve egyszersmind annak körét ugy, hogy minden oly tárgv, mely nem iskolai s egyházi ügyeiket illeti, a congressusba nem vonható. Ha tehát megnyugvását találja valaki abban, hogy ezen congressusok nemzeti congressusoknak neveztessenek, én abban nem látok semmit, mi az ország érdekeit veszélyeztetné. (Zaj. Ellenmondás.) A szerbek egyházi gyülekezetét azért neveztem nemzeti congressusnak, mert ezen név az, mely Magyarországban ezen egyházi gyülekezeteire nézve mindig használtatott. Mivel pedig a magyar törvényhozás ezen törvénynél is az egyenjogúság elvéből indult ki, épen azért ugyanezen szavat akartam használni a román congressusra is, mely szó itt is csak azt jelentheti, mit az a szerbek congressusánál kifejez. (Helyeslés. Zaj.) Azt hiszem tehát, legjobb volna, ha a tanácskozásunkban mindent melló'zve, mi oda nem tartozik, egyszerűen azon kérdés felett szavaznánk, vajon e szó: ..nemzeti" felvétessék-e a szerkezetbe'? Világosan kimondom újra, hogy a „nemzeti" szót azért használtam, és azért használhattam meggyőződésem szerint veszély nélkül, mert a harmadik szakaszban oly világosan kijelölve láttam a congressusnak hatáskörét, hogy akár mikép neveztessék is, ezen §. értelmén tul terjeszkednie nem lehet. (Helyeslés.) Joannovics György: Miután az ötödik szakasz már elfogadtatott, és ezzel egyszersmind elfogadtatott az is, hogy a szerb congressus ugy a mint eddig neveztetett, ha praeter legem is, de neveztetett görög-keleti szerb nemzeti congressusnak : ugy gondolom, az igazság is azt hozza magával, a mit a tisztelt cultusminiszter úr is mondani méltóztatott, hogy a román congressus is nemzeti congressusnak neveztessék. Minthogy a két egyházi congressus cselekvési köre határozottan meg van állapitva, s egy részről az átalános törvény, más részről a legfőbb felügyeleti jog szerint kellő korlátok közé van szorítva: ennek következtében sem működési köre az illető egyháztartománynak, sem nemzeti elnevezése nem ütközik össze az ország érdekével, s 26*