Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-205
g CCV. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 11. 1868.) esi 'egylet a magyarországi vámpert is tárgyazó emlékiratát figyelembe vétetni kéri. Fodor János Szeged város volt főszámvevője 30 évi hü szolgálataért évi nyugdíj adományoztatását kéri. Kuliffay János Vendel bécsi lakos gyámsági és végrendeleti összes ügyeit igazságszolgáltatás és végrehajtás által végleg elintéztetni kéri. Elnök: Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz fognak áttétetni. Fábián Gábor képviselő ur szólani kivan. Fábián Gábor: T. ház! Azon számos és fontos tárgyak közt, melyek a törvényhozás intézkedésére várnak, kétségkivül elsők sorába tartozik a honvédelmi s illetőleg- a nemzeti hadsereg nagy fontosságú kérdése is. Ennek eldöntése és minél lehetőbb sikerrel eszközlendő eldöntése, mondhatni, országos kivánat. Széltére szellőztetik a kérdést nem csak magán körökben, de nyilvános téren is, ugy a napi sajtóban, mint a megyék és városi hatóságok tanácskozó termeiben. Sőt megpendittetett ez már itt e képviselőháznak múlt évi deczember elején tartott egyik ülésében is , a mikor egy igen érdemes és szakavatott képviselőtársunk e tárg3 r ban alaposan indokolt interpellatiót intézett volt a kormányhoz. mire az illető helyről ugyanakkor adott válasz a t. képviselőház részérő] átalános megnyugvással fogadtatott, mert benne a minisztérium részéről azon ünnepélyes nyilatkozat tétetett, hogy a honvédelmi ügyet a kormány szintén szivén viseli, s azzal már tettleg komolyan foglalkozik és az ide vonatkozó törvényjavaslatot legelső kedvező alkalommal e ház elé fogja terjeszteni. Ezzel egy időben, sőt talán épen az nap, midőn ez itt történt, szőnyegre került ezen országos fontosságú kérdés azon városi hatóságnál is, melyet képviselni szerencsém van. Arad város közönsége közgyülésileg megvitatta e tárgyat azon alkalommal, midőn a hadkiegészítési előmunkálatok iránt kibocsátott miniszteri rendelettel foglalkozott, és ez alkalommal, minthogy ugy véleményét a nemzeti hadsereg nagy fontosságú kérdése és nagy jelentősége, mint annak a helyzet által parancsolt, sőt a törvény által is elismert szüksége iránt is, úgyszintén reményét és bizalmát a minisztérium által kilátásba helyezett e részbeli törvényjavaslatra nézve nyíltan kijelentette volna: egyszersmind kifejezte abbeli meggyőződését is, hogy ámbár a magyar hadseregnek rögtön nemzeti lábra állítását, tekintve az átalakítás nehézségét, kivihetőnek, de tekintve a körülményeket, melyek műiden perezben válsággal fenyegetnek, kiv ánatosnak selátja ; mindazonáltal addig is, mig a kilátásba helyzett törvényjavaslat folytán a bonvédelmi rendszer életbe léphetne, czéliránycsnak. sőt az egész monarchiára nézve igen üdvösnek tartaná, ha a törvényhozás már most elhatározná e kettőt : először, hogy a magyar sorezredek azonnal a megkoronázott király és az alkotmány iránti hűségre megeskedtessenek; másodszor, hogy a legközelebb megszavazandó hadjutalékból, a magyar sorezredek kiegészítése után, egy honvédsereghez tartozó hadtest alakittassék. Az ezekre vonatkozó két kérvényt Arad város közönsége végzés által elhatározta felirat alakú formában ide a törvényhozás, jelesen a képviselőház elé terjeszteni. Ezek benyújtásával Arad városa által megbízatva, ezennel benyújtom ezen felirati formában alakított kérvényt, a t. képviselőház magas tetszésétől és bölcs belátásától függvén, vajon ezen, mint tartalmánál fogva igen nagy fontosságú kérvényt, egyenesen az inditványok sorába igtatandóknak és napirendre tüzetendőnek, vagy pedig előbb a kérvényi bizottsághoz átteendőnek fogja-e határozni. Bármely esetben ennek hathatós pártolásáért esedezem, feutartván magamnak annak idejében a bővebb indokolást. (Helyeslés.) Elnök: Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. Szontagh Pál képviselő úr kivan szólani. Szontagh Pál (g'iihöHJ: A gömörmegyei gazd. egylet által megkeresve, bátor vagyok kérvényét előterjeszteni azon gömöri vasút tárgyában, melynek szüksége minden oldalról elismertetik ug_yan, de iránya felett — a mint mondogatják — az érdekeltek magok között megegyezni nem tudnak, s melyről állitható, hogy százbérczü Grömör százféle foglalkozású népe minden érdekét egy vonal által nehéz kielégíteni. Két kiindulási és két vég pontról van szó. Amaz S.-Tarján és Miskolcz, ez Dobsina és Murány. E négy pont összeköttetése X formában egymást hasító két vonalat képezne, s mivel mindkettőnek országos költségen egyidőbeli utasitását méltányosan kérni nem lehetne, a tervek és kérelmek csaknem annyifélék, mint az ebből lehetséges combinatió. E vitában, melyben a szomszéd megyék, és a mint előbb felirataikkal, ugy most más küldöttségek által részt venni szándékoznak, azon kérdés megoldásához kivánt ezen gazd. egylet hozzájárulni jelen kérvényével. melyben előadja, hogy az összes érdekek szempontjából legalkalmasabbnak tekintene egy s.-tarján-fülek-r.-szombat-tornalja-pelsüczi vonalat. Indokolja azzal, hogy ez a megye völgyeit, minden útjait felveszi, legtermőbb vidékét hasítja, legnevezetesebb városait érinti; főleg azzal, hogy kivitel tekintetében, ugy mezőgazdasági, mintiparczikkelyekre vonatkozólag, ezen érintkezhetik legczélszerübben Pesttel. és innen Czegléden és Szolnokon át az alsó tiszai vidékekkel, sőt a Duna fejedelemségekkel, más részről, a magyar éjszaki
