Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-224
172 CCXXI V. ORSZÁGOS Maniu Aurél: Midőn a bizottság jelezte azt, hogy véleménye szerint e kérdéses czim nem épen correct, s kimondd, hogy az érdekelteket illeti a kezdeményezés: nem értette s nem is érthette a képviselőket, hanem az egyházat. Branovacsky t. képviselőtársam is, midőn indokolta a szerinte correctebb elnevezést, dogmák taglalatába bocsátkozott. Látszik tehát, hogy ez elnevezést csakugyan nem lehet másból, mint a dogmából levonni ; már pedig az országgyűlés nincs hivatva dogmák taglalatára és magyarázatára. Nekem semmi ellenvetésem az ellen, hogy a görög-keleti egyház keleti orthodoxnak neveztessék ; de nem követelem s nem is követelhetem ezt az országgyűléstől, s pedig annál kevésbbé, mivel azt tartom, hogy az orthodox szó nem tett mást, mint „igaz hitű" ; már pedig tudom, hogy mindenki a maga hitét az igazi hitnek tartja, mert ha nem tartana annak, bizonyosan elhagyná. Ez az én személyes meggyőződésem, s azért szó nélkül nem kivántam hagyni, hogy habár nem ellenzem a módosítást, nem is követelem. (Helyeslés. Marád a czim!) Papp Zsigmond: T. ház! Előttem szóló igen* helycsen észrevételezte azt, hogy az országgyűlés nem concilium. azért tehát mi nem határozhatjuk el, orthodox vagy nem orthodox ; de én tovább megyek a kérdéssel. Miután épen Branyovácsky István úr azt mondotta, hogy azért kell az orthodox nevet felvenni, mert ennek ellenkezője heterodox, ez által azt akarta kimondani, hogy tehát az, ki nem tartozik hozzánk, nem igaz hitű ; pedig tudjuk, hogy a zsidó is orthodoxnak nevezi magát, meg a muzulmán is, és a római egyház is azt tartja magáról, hogy ő az igaz hitű. Ennélfogva én azt gondolom, maradjunk meg ezen egyszerű kifejezés mellett, mely a miniszteri javaslatban áll. annyival inkább, mert nem czélunk taglalni a dogmákat, és nem czélunk másokat megsérteni, kik magokat szintén orthodoxoknak nevezik. (Helyeslés. Maradjon!) Székács József: T. képviselőház! A mióta a keresztyén egyház kebelében felekezetek keletkeztek, (Zaj. Halljuk!) az első kortól máig, akár milyen nevet adott magának az újult felekezet, az a többi felekezetre nézve némileg mindig hátrányos és ellentmondó volt, épen az által, hogy azon korlátok által, melyeket hitvallásával maga körül vont, ellentétbe helyezte magát minden egyéb felekezetek iránt. Ezen tehát nem kell csodálkozni; hanem csodálkozom azon, hogy nem akarnak arra nagyobb súlyt fektetni, mi historice constatálva van, hogy az elnevezés az volt: t. i. római és görög katholika név; ez volna tehát historice az igazi elnevezés. (Elhnmondás.) Malmost igen jól tudjuk, uraim, az ellentétet mi fogja előidézni. Ugyanis ha én azt fogom mondani: JLÉS. (Május 6. 1868.) katholika, az a görögöt és rómait is magában foglalja ; ha pedig hozzá teszem: görög vagy római, akkor az csak annyitjelent,hogy azonkatholicismus jellegét akarom ezzel kifejezni, mely ezen görög és római alatt értendő. Véleményem szerint tehát, valamint a keresztyénségben mindenkinek szabad, s midőn magát megkereszteltetni kivánja, nevét megválasztani és ezen szabadságot tőle megtagadni nem kivánjuk: én részemről, ha a görögkatholikusok, vagy görög-keletiek, vagy ó hitűek magok akarják azt, hogy keleti orthodoxnak neveztessenek : ezen szabadságot tőlök el nem venném. Megmondom az okát. (Halljuk!) Azt méltóztatnak mondani, hogy az orthodox elnevezés ellentétben áll heteredoxiával. Orthodox t. i. annyit tesz, mint igazhivő, akkor tehát „keleti igazhivő" tulajdonkép azt mondaná, hogy mindazok, kik nem keleti orthodoxok, nem igaz hivők. Ez kétségtelenül valami kizárólagos név volna, mely név felvételét én részemről soha sem követelném; de ha valaki követelné magának, azt megadnám neki. (Zaj.) Miért? Mert ha valaki azt mondja, hogy ő keleti orthodox, az nem zárja ki, hogy más meg ' római orthodoxnak, más pedig ágostai vagy helv. i hitv. orthodoxnak nevezze magát. (Zaj.) Az ellentét tehát nem nagyobb, mintha valaki azt mondja: I római vag}^ görög katholikus. (Maradjon! Zaj. Az elnök csenget.) Szász Károly : T. Mz\ (Zaj.) Berzenczey László: Én előbb kértem szót; | hibásan írták fel. (Nagy zaj. Fölkiáltá-ok : Ki következik f) Elnök: Jegyző úr sorban irta fel a szóra jelentkezőket, és a szerint hivja fel a szólókat. Horváth LílJOS jegyző: Szász Károly ! Szász Károly: T. ház! Nem lehetek előttem szóló t. barátommal Székács József képviselőtársammal egy véleményben. {Halljuk!) Hogy maga magát saját körében orthodoxnak nevezze azon egyház, azt nem tilthatjuk meg. De hogy az ország törvénye nevezze annak, ez súlyos különbséget vet a dologba (Helyeslés): mert az összehasonlítás, mely egy keresztnév választásával és egy egyház törvénybe igtatott, törvényes igazolt czimével tétetik, megvallom, nem csak azon szabálynál fogva, melynél fogva minden hasonlat sántít, de itt a dolog természetében és lényegében való nagy különbségnél fogva is teljességgel el nem fogadható. Ha tekintjük törvényhozásunk eddigi eljárását ezen egyház irányában, azt találjuk, hogy ezen egyházat a törvényhozás, az 1848-ki XX. t. czikk is görög nem egyesült egyháznak nevezi. Ertem én, miért tartjuk ezt helytelennek, mert ez azon egyházat egy más, azelőtt praerogativákkal biró egyháznak viszonyában tünteti föl, és azon jellegét 1 akarja kifejezni, mely szerint nem egyesült a ka-
