Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-224

160 CCXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS, (Máju»6. 1868.) lás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz interpellatiót intézni, melyet felolvastatni kérek. RadiCS ÁkOS jegyző {felolvassa SimonyiLajos b. interpeUatióját): „Szándékozik-e a kormány az 1848. XX. t. ez. 3. szakasza folytán az illető hitfelekezeteket meghallgatván, az egyházak és iskoláknak az állam részéről segélyezése tárgyában kimerítő törvényjavaslatot előterjeszteni?* Eötvös József b. közoktatási miniszter: T. ház! A tárgy fontossága szolgáljon mentségemül, hogy ezen interpellatióra nem azonnal felelek; azonban ezen alkalmat sem mulaszthatom -jel, kifejezni, hogy teljesen osztozom t. előttem szólónak nézeteiben. Én is mélyen át vagyok hatva attól, hogy minden kérdések közt a népnevelési kérdésnél az országra nézve nincsen fontosább, és hogy az ország jövője ennek czélszerü eldöntésétől függ: az ország jövője, mondom: mert ezen kérdésnek czélszerü eldöntésétől fog függni alkotmányos szabadságunk biztosítása, az ország jövője pedig alkotmányos szabadsága által feltételeztetik. (Elénk helyedét.) En a népnevelést illetőleg kimerítő törvényjavaslatot készítettem el, melyet annak idején a ház asztalára letenni bátor leszek ; addig is azonban ezen interpellatióra a napokban kimeritőleg válaszolni fogok. (Helyes!) Elnök: Napirenden van a görög-keleti hit. felekezet tárgyában beadott törvényjavaslat tár. gyalása. Dimitrievics Milos jegyző (oha ssa a 194. sz. irományt.) Elnök: Következik a központi bizottság jelentése. Kacskovics Ignácz előadó (oh ássa a 207.sz. iromány első lákezdését): A központi bizottság a törvén v javaslat szükségét indokoltnaklátja: mert habár az 1865-ben Karloviczon tartott keleti egyházi gyülekezet nem az 1848-ik évi XX. t. ez. 8. §. rendelete szerint alakult, a mennyiben sem felelős minisztérium által, sem a törvényben körülirt számban nem hivatott egybe ; azonban ezen egyházi gyülekezetben — az eddig egy szerb érsekség alatt voltak két külön román és szerb érsekség alá osztatván •—• az eredményt, mint életbe átment és százezerek megnyugvását eszközlő tényt, törvényesíteni szükséges. A központi bizottság tehát ajánlja e törvényjavaslat elfogadását. Elnök: A vallás- és közoktatási miniszter úr módositványt nyújtott be : ez is fel fog olvastatni. Dimitrievics Milos jegyző (felolvassa a "228. sz. irományt.) Nyáry Pál : T. képviselőház! Mielőtt ezen törvényjavaslat tárgyalásához fognánk, bátorkodom egy nevezetes körülményre felhivni a t. ház •figyelmét. (Halljuk! halljuk!) Az előterjesztett törvényjavaslat kétségtelenül meg fog felelni az ugyanegy vallást követő, de két külön nemzetiségű magyar hazafiak érdekeinek, t. i. a szerbeknek és románoknak; de nincs általa megszüntetve egy ugyanazon vallást követő más nemzetiségnek, a görögnek aggodalma. A görögök ugyan, számukat tekintve, nem sokan vannak; de én azt gondolom, hogy épen ily ügyben, milyen a vallási, a törvényhozásnak nem szabad megengednie, hogy a kisebbség jogai megsemmisíttessenek a többség által. Ezen körülményre a t. miniszter úr nem terjeszthette ki figyelmét, mert a most emiitett nemzetiségű hítfelekezet csak később adta be kérvényét, akkor t. i., midőn ezen törvényjavaslat már az osztályok tanácskozásain is keresztül ment. Most. a mint hallom, miniszter úr egr lényeges módositványt mutat be, mely épen e tárgyra vonatkozik. Én azt gondolom, teljességgel nem követünk el hibát, ha ennek tárgyalását néhány nappal elodázzuk, és oda utasítjuk az osztályokat, hogy ezen ujabb körülményt is tekintetbe véve és megfontolva, a t. miniszter úr által módositvány alakjában bemutatott, de tulaj dónk épen uj törvényjavaslatra vonatkozólag isterjeszszék a t. ház elé véleményöket. (Helyeslés a hal oldalon.) Jnsth József: Én is bátor vagyok a tisztelt házat egy igen fontos körülményre figyelmeztetni, arra t. i., hogy az ország tőlünk méltán megvárja, hogy minél eló'bb intézzük el az előttünk roppant halmazban fekvő tárgyakat. A mit előttem szóló mondani méltóztatott, hogy valami görög nemzetiség létezik, azt, megvallom, egészen nem értem. A mint az előbbi törvényeket ismerem, az 1790-ki törvény azon ezikke ,.graeci uniti et non uniti," alatt foglaltatnak mind azon hívek, a kik ezen valláshoz tartoznak. Épen ma figyelmeztette az érdemes szónok úr a t. házat, hogy utasíttassanak az osztályok, hogy mielőbb végezzék el a törvényjavaslatok tárgyalását. Maga a szónok úr bevallja, hogy ez," a mi itt előttünk fekszik, nem egyéb, mint módositvány, és meg vagyok győződve, hogy a t. ház csakugyan tudja, hogy ily módosítványok és kis pótezikkek soha se utasíttattak az osztályokhoz, sem pedig eddig a törvényjavaslat tárgyalását ilyenek miatt nem odázta el. Én tehát bátorkodom felkérni a t. házat, épen azért, mert igen sok a teendő, és utoljára annyira össze fog halmozódni, hogy emberi erőt felül fog múlni. (Igaz!) méltóztassanak ezen módositványt is ugy tárgyalni, mint minden más módositványt. (Helyeslés a jobb oldalon és középen.) Bónis Sámuel: Megvallom, ha ez csak oly kis módosítványka volna, mint azt előttem szólott kifejezé, akkor pártolnám véleményét; de engedelmet kérek, itt a haza nagy számú lakosainak érdekeiről van szó; szó van oly érdekeiről, melyek még nem voltak nyilvánítva a ház előtt, midőn a