Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-216

112 C.CXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 18. 1868.) indítványozó úr előadásával kellett figyelembe venni: vajon ne az állam fizesse-e a kereskedelmi és iparkamarákat? E részben a minisztériumra nézve elhatározó azon tekintet volt, hogy: 1-ször kétséget nem szenved, hogy azon budget, melyet az állam fogna megszavazni, alkalmasint nagyobb lenne, mint az, melyet a közvetlenül érintettek fognak megszavazni; 2-szor, mert megvallom, hogy e tekintetben is függetlenül óhajtottam megtartani az ipar- s kereskedelmi kamarákat. Azt óhajtottam, hogy midőn ezen kamarák valamely tárgyról véleményt mondanak, mondják azt a legnagyobb függetlenséggel és önállással, a mit bizonyos fokig minden esetre megszorítanánk, ha az állam által fizettetnének a kamarák, s igy a kormány e tekintetben is befolyást szerezhetne magokra a kamarákra. * A 3-ik irányadó nézet volt az, hogy ha a kormány fogja az iparkamarákat fizetni, nem fogják-e a nemzetnek más osztályai a kormány részéről ugyanezen kötelezettséget igénybevenni'? így jönnének első vonalban a gazdasági egyesületek, aztán a mérnökök, hajósok, s igy tovább, hogy másokat a teher alól felmentsék. A szabad fejlődésre ezen törvényjavaslatban az alap le van téve, és helyén van, hogy az illetők magok terhelhessék meg magokat; de hogy az állam fizesse .minden osztály érdekeinek képviselőit, azt részemről nem tartom az állam föladatának. [Helyeslés a jobb oldalon) " Tisza Kálmán : T. ház! Bátor vagyok a fenforgó kérdésre vonatkozólag pár szót szólani, főleg az előttem szólott igen t. miniszter úr előadása folytán. 0, ugy látszik, mert már többször előhozta, igen nagy súlyt fektet — a mire különben én is nagy súlyt fektetek — ezen tagok választására. Azonban kénytelen vagyok, miután ez ismételten felhozatott, megjegyezni, hogy még maga a választás és a széles választási alap is, annak, hogy a létre hozott testület aztán szabadelvűén és önállóan működhessék, egyátalában nem garantiája: inert igen sok példát hozhatnék fel annak kimutatására, hogy a legszélesebb választási alapon minden szabadelvüséget nélkülöző testületek választattak. S nem rég ép ugy kisértetett meg Magyarországon, — csak például hozom fel s a világért sem akarom a szándékot azonosítani — a még egyedül fenálló szabadság megbuktatása, értem a magyar protestáns egyház szabadságáé az által, hogy igen széles alapon akartak választatni, de a megválasztandó testület hatáskörét ugy akarták körülirni, hogy ez nem a szabadságnak, de az elnyomásnak fogott volna használni. (Helyeslés a bal oldalon.) A mi az inditványt illeti, erre nézve természetes, hogy azt pártolom: természetes pedig azért, mert épen abban van a különbség és azért kell különbség azok között, kik a választásra jelentkeznek, és azok közt, kik nem jelentkeznek, mert ha az mondatik ki, hogy csak azok fizetik a terhet, a kik jelentkeznek, akkor ez önkéntes teherré válik, mig ellenben, ha ezen különbség nem tétetik, megmarad az egészen kényszerű intézkedésnek, a mint a törvényjavaslatban benne van. Azt, hogy az állam fizesse a kamarákat, indítványozni nem hallottam, és nem is gondolom, ho"'v az inditvánvozó szándékában lett volna. Bizonyos, hogy az, a kit az állam fizet, nagyobb függésben van az államtól, mint a kit nem fizet. De méltóztattak meghagyni azt, hogy ezen kamarák orgánumai ne legyenek függetlennek, hanem hogy az államtól függjenek az elnökök megerősítése által. Én itt ezen óhajtott és kiemelt függetlenséget feltalálni egyátalában képes nem vagyok. Még csak azt jegyzem meg, hogy azon állítást, hogy a választási jog nem korlátoltatik, ka valakinek hatalom adatik nem ugyan azt mondani, kit válaszszak, hanem meghatározni azt, hogy kit nem szabad választanom, nem pártolhatom. Ezt egyátalában át nem látom, mert mihelyt — kivévén a törvény által politikai jogok gyakorlásától merőben kizárt egyéneket — mihelyt egyszer van ember az országban, a kit választani nem szabad, már ez által választási jogom korlátolva van. Ez, azt hiszem, kétségtelen tény. (Igaz! bal felöl.) Végezetül azt méltóztatott mondani, hogy azért nem volna jó a kormány által fizettetni a kamarákat, mert ez esetben minden osztályok, a gazdák, az ügyvédek stb. felállhatnának s kívánhatnák, hogy az ő orgánumaikat szintén a kormány fizesse. Tökéletesen igaz. De, engedelmet kérek, fordítsuk meg a dolgot. Ha az országgyűlés az iparosra és kereskedőre azért, hogy ezen kamarákat létesitse, kényszeritöleg adóztatási kötelességet mondhat ki, ép ugy nem csak kimondhatja, de következése az, és az iparos és kereskedő követelheti, hogy épen ugy kényszerítő kötelezettség mondassák ki minden egyéb osztályra. (Helyeslés bal felöl.) Egyébiránt Ivánka barátom módositványát pártolom. {Elfoguljuk! bal felöl.) Elnök*. Mindenekelőtt arra kell szavazni, hogy a szerkezetet megtartja-e a ház ? {Megtartjuk! Szavazzunk!) Méltóztassanak felállni azok, kik a szerkezetet meg akarják tartani. (Megtörténik-) A többség a szerkezetet azzal a változtatással, melyet a központi bizottság előterjesztett, meg kívánja tartani. RadiCS ÁkOS jegyző (olvassa a 29. és 30-lk szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak) Elnök: A szerkezet ugy, a mint a t. ház el-