Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-187
CLXXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 12. 1867.) 67 tekintsük csak meg azt a hatalmas kotlót, kit cs. kir. privilegiált ausztriai „nationalbank"-nak neveznek: ez azon kotló, a mely a hitel tojásaiból évek folyama alatt egymás után kotlasztja ki a millionaireket, (Derül'ség) s ezek szaporodása faragja a népek kezébe a koldusbotot. (Hd>jed : s.) Es miért van ez, uraim? Mert Metterniehtől kezdve az utolsó időkig azon privilegiált osztr. nationalbank minden bukott kormánynak kedves elkényeztetett gyermeke volt, kik azért minden áldozatot tevének, hogy olykor-olykor, ha megszorulnak, nagy %-re kaphassanak tőle papirospénzt, a mit most is magok csinálnak. (Der'últság.) Uraim! a „priv. Nationalbank" privilégiumainak meghosszabbítása azon rettenetes teher, melytől annak idejében törvényes módon a minisztériumnak menekülni feladata : mert miért ne élvezzék a nemzetek azon roppant hasznokat, melyek által e bank dúsgazdaggá válik ? Ezt pedig másként tenni csakugyan nem képes, ha az országgyűlés elő nem készíti számára az utat: mert ez az az intézet, uraim, mely 150 millió aranyat és ezüstöt, mint a czethal Jónást, elnyelt, és ezért^banknótát lehel ki érte. (Helyertés a jobb oldalról. Átalános derültség.) Könnyű neki boldogulni, mert ő, mint a takarékpénztárak, a banknótáért nem fizet kamatot, hanem kiadja statuspapirjait és bankactiáit, és azokat megveszik tőle 100 forintért, melyeket ő aztán a börze utján ismét visszavásárol 60—65 írtért, és ez okozza az átalános elszegényedést; és erre nézve, uraim, intézkedni kell, hogy a népek a terheket megbírhassák; és ez a törvényhozás teendője, mit megtéve az adand reánk most még kiszámithatatlan jó eredményt. Ha egy §-át a privilégiumnak megszegni kénytelen, de képes volt most az osztrák kormány, midőn a statusjegyeket kibocsátotta a salus publica tekintetéből : bizony okosan egy becsületes contractussal liquidáljon azon ,,Nationalbank"-kal, mert míg ez meg nem történik, én pénzügyeink javulását nem látom lehetségesnek. Ha a hitel ennyi malasztot oszt a takarékpénztárakra, ha a Nationalbank így gazdagodik : miért nem kezeli a status, miért nem maga a kormány a bankot? Azt mondják, hogy a kormány kezelése alatt nem jövedelmezne az oly jól, hogy ahhoz alap, érczalap szükséges. Lenne alap, uraim, kezelnék csak a bányákat ugy, mint Miksa és Rudolf idejében és nem ugy, mint most: mert most a banknótát is sajnálják az arany megszerzésére fordítani, meg a windschachti bányákban most is azon régi vizmasinákat használják, melyeket Leopold idejében használtak. Én a bányáknál az ujabb tudományok semmi nyomát sem látom. Békét az országnak, uraim, és minden lehet, Isten kegyelméből fog is lenni. Ha a bányászatra fordítjuk erőnket, érczalapot is fogunk kapni: és ez esetben nem fog történni az, hogy a börze egy kis rósz politikus hirre azoniial paniqueba esik és nem tud mit csinálni, remeg félelmében, hogy papirvára légbe fuvatik; a minisztérium pedig megteheti, hogy a nép a könnyűvé teendő terhet elviselhesse. Különösen pedig, uraim, a pénzügyminiszter úrhoz azon kérésem van, hogy mind azon kedvezményeket megtegye és megtétesse, a melyek a jövedelem summáját nem kisebbítve, a kezeléskárai és vexái által a népet tökéletesen elkeseredésre ne juttassa. Engedje meg, hogy jó kedv jöjjön a nép kebelébe : az accisokat és az úgynevezett pinczékben levő borokat hagyja mentesen a háborgatásoktól; a mennyire szükséges, a kocsmákban kimérés alatt levő bort rója meg. Engedjen kis adagokban, kis parczellákban dohányt termeszteni, hogy a maga dohányát szíva, vigan munkálódjék a nép: mert csak a vig munkás emberben a kapa és kasza vig pengésében van meg azon zsolozsma! hang, mely leimádkozza reánk az áldást. Tegye meg a minisztérium mind azt a mit az államjövedelemnek kisebbítése nélkül a nép könnyebbségére megtehet. Az igazságügyminiszter gondoskodjék olcsó és gyors igazságszolgáltatásról, a mely nem ellenkezik a magyar jellemmel; a magyar jellemet annyira megegyező békebiróságokat állítsa fel, az angol modorban. A patriarchális szokásokkal bíró népben ezen intézmény könnyen honos lesz: vannak régi szeretett táblabirái minden vidéknek, kik köz megelégedéssel működhetnek e minémüségben : igy fog gyors és olcsó igazság kiszolgáltatni. Akkor aztán a vasutak és csatornák építése által jó kedvvel megindul a szorgalom és a buzgalom. A nép jó kedvvel hozzá fog a munkához, és az ily munka meg fogja teremni az előbb elősorolt nagyobb dolgok létesítése után azon tehetséget, hogy a magyar nemzet a most elvállalt adósságok évenkinti fizetésére képes is lesz. De hogy Európában mindenünnen fenyegető' veszélyek előtt biztosítva legyünk, alkalom nyílik az országgyűlésnek a delegatioba oly tagokat választani, a kik ismervén a világ állását, őrködni fognak a felett, hogy a magyar vér se a franczia politika fekete pontjait lemosni ne segítsen, se pedig a muszka terjeszkedni vágyó planumait kivinni, most kedvezőnek tartván a körülményeket, előtte gyaloguttörő ne legyen. Es ha ezt mind megteendik a delegatio tagjai, élvezendjük a roppant nyereséget, hogy Magyarországnak az uj viszonyokban, az európai dolgokban, a világbéke és harcz fentartásában mi magyarok tettleg részt veszünk küldötteink által. Ez azon vívmány, a mely részesít bennünket alkotmányos utón az európaii család működésében; ezen működés bevonja Ma~ 9*
