Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-187

52 CLXXXVII. OESZAGOS ÜLÉS (Decz. 12. 1867.) CLXXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS 1867 (leczember 12-én Szentiványi Károly, később Gajzágó Salamon elnöklete alatt. Tárgyai : Bemutattatnak : Eperjes város kérvényei a kir. tábla fölosztása s a városok törvénykezési s rendészeti költsé­geinek megtérítése iránt; Dezső Ádámé a papi-tizedi veszteség kárpótlása iránt; Kása Sándor panasza Béldi György és Ferencz grófok ellen ; Altmarsn Farkas kérvénye a tokaji sörház bérbeadása iránt. Az államadóssági törvény átalános tárgyalása tovább foly. A kormány részéről jelen vannak: Gorove Ist­ván, Lónyay Menyhért; később Andrdssy Gyula gr., Miké Imre gr., Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor. Elnök: Az ülést megnyitom. Az ülés jegy­zőkönyvét Horváth Lajos^fogja vezetni; a szólani kívánók neveit Radies Ákos és Csengery Imre jegyzik. A múlt ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Horváth LajOS jegyző (olvassa a decz li­kén tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Eperjes sz. királyi városa közönsé­ge a királyi táblának kerületenkinti fölosztását pártoló Pozsony városa kérését magáévá tévén, figyelembe vétetni kéri. Ugyancsak Eperjes sz. k. város közönsége a városok által viselt igazságszolgáltatási s köz­rendtartási költségeket az országos pénztárból meg­téríttetni kéri. Dezső Ádám földbirtokos Silingyán Aradme­gyében a papi tizedi veszteségének a földteher­mentesitési alap igazgatósága helytelen s törvény­ellenes határozata folytán az 1848. XIII. t. ez. értelmében leendő kármentesítését kéri. Kosa Sándor felsőfehérmegyei bodolányi la­kos Béldi György és Ferencz grófok által okozott károsítását kárpótoltaim és sérelmeit orvosoltatni kéri. Altman Farkas, tokaji lakos, a tokaji uradal­mi sörház kéz alatti bérbeadását megszüntetni és azt nyilvános árverés utján újból kiadatni kéri. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasitandók. Átmegyünk az államadóssági törvényjavaslat átalános tárgyalására. Perczel Béla: Tisztelt ház! Azt hiszem, senki sincs eházban, ki Madarázz képviselő ur fi­gyelmeztetése nélkül is áthatva ne volna, vagy pedig szabadulni kívánna azon felelősségtől, me­lyet magára vállalt, midőn ezen törvényhozó tes­tület tagjává lett, s melyet bizonynyal a jelen pil­lanatban is egész teljességében érez, midőn egy ily életbevágó kérdés eldöntéséhez szavazatával járul; azonban midőn a tisztelt képviselő ur azt mondja, hogy hazafiúi kötelességének tartja indít­ványában ilyen, formájára nézve szerintem szokat lan figyelmeztetéssel előállani: meg lesz, remélem, nekem is engedve, hogy én meg felemlítsem azt, mi­szerint a hazafiúi kötetességek közé tartozik az is, hogy nem szabad a hazát és ennek jövőjét kocz­ká- a kitenni; és hogy a kérdés ilykép : akarunk-e az államadósságokból elvállalni vagy sem ? hely­zetünk hu és lelkiismeretes feltüntetése mellett föl nem állitható. De fel nem állitható e kérdés ilykép még nem csak a magyar országgyűlésnek több ízben az államadósságra nézve tett nyilat­kozatánál fogva, de szentesitett törvényénél fogva sem. Az előttem szólottak közül többen aggodalom­mal mutattak az elvállalandó terhek súlyos nagy­ságára ; míg Debreczen városa egyik nagy érde­mű képviselője, mielőtt az államadósságból elfoga­dandó öszletre nézve nyilatkoznék, a költségvetést kívánja magának előterjesztetni, hogy ebből az iránt meríthessen meggyőződést, mely öszveg az, melyet hazánk elviselni képes lenne? Igaz, tisztelt ház! hogy súlyosak lennének az elvállalandó terhek; és igaz, hogy időre, valamint nem csekély erőfeszítésre lenne szükségünk, hogy azon terheket könnyen elviselhetőkké tegyük: s ezen okoknál fogva távol van tőlem, hogy az e részben nyilvánult aggodalmakat félreismerjem; de kérdem, vajon nem lennének-e még súlyosab­bak és így még nagyobb aggodalmat gerjesztők a kiegyezkedés meghiúsulásának következményei? Nem fosztatnánk-e ez által meg annak lehetőségé-

Next

/
Thumbnails
Contents