Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-199

CXCiX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 23. 1867.) 273 likai egylttnck, Klapka György mint elnök ésRákosy Jenő mint jegyző aláírásával a képvisdoházhoz benyújtott kérvénye felöl a hitfelezetek egyenjogosiiása tárgyában): Miután az országgyűlés az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai tekintetekben szóló törvéiryjavaslatot egyhangúlag elfogadta ; miután a központi bizottság azon óhajtása is helyeseltetett, hogy a különböző hitfeletkezetek politikai és polgári egyenjogúságáról még a jelen országgyűlésen törvénj-javaslat terjesztessék a ház elé : ezek által a kérdés az egyenlőségi kör óhajtásának megfelőleg el lévén intézve, a kérvény tudomásul vétetik és a levéltárba letétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Elnök: Tehát tudomásul vétetik. Szontagh Pál előadó (nógrádi, olvassa a kérvényt bizottság jelentését:) Szarvas város a pest - csongrádi csatorna létesítésének elrendelését kéri , mellőzésével minden más duna-tiszai csatorna-tervnek , jelesül annak , mely a közlekedés minden nemével nagy bőségben rendelkező Szeged városát a Dunával összekötni ezélozná : mert előadása szerint az osztó igazság és ország java követelik, hogy ne csak egyes kiváltságos város birjon a közlekedés minden nemével, hanem más kiterjedtebb vidékek kereskedési érdekei is felkaroltassanak; mert a Csongrádtól Kecskemét, Nagy-Körös síkjain keresztül Pest felé tervezett, és már előmunkálatokkal is ellátott csatorna 7 egészen 8 mértfölddel rövidebb; e mellett nem csak első rendű búzatermő kiterjedt vidék közlekedési ipara s kereskedelme jelentékeny lendületet nyerne, hanem a nagy népességű és határu Csongrád, Kecskemét, Nagy-Körös homokos síkságainak öntözés általi termékenyítése is elősegittetnék; mert a csongrádi csatorna Szegedre nézve kevésbbé hátrányos, mint a szegedi lenne a felső és közép tiszai vidékekre , mivel az alsó tiszai vidék akkor két csatornán átközlekedhetnék Pesttel s az egész Tisza, Körös és Maros vidékei kizárólag Szeged városa érdekének lennének alávetve ; végre, mert forgalom tekintetében is. a Körös-vonal és Tisza felső része állítólag túlhaladja a Maros vidékét, valamint Szentes a tervezett csongrádi csatorna torkolata közelében jelenleg is nagyobb rakodó hely, mint Szeged. Kis-Kun-Laczháza, Kun-Sz.-Miklós, SzabadSzállás, Fülöp-Szállás városok a pest-szabadka-szegedi csatorna-tervnek minden más, s jelesül a csongrádi felett elsőbbséget kérnek adatni: mert előadásuk szerint ottjelentékeny helyekül csak Kecskemét és Félegyháza lesznek érintve, itt az aláirtakon felül Kis-Körös, Halas, Szabadka 20,000 lakossággal s mintegy 170,000 holddal; mert ezen nagyobb, kiterjedettebb gazdag termelő vidéknek helyzete utak hiánya miatt nyomott és a vizektől KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. vi. elszigetelt, míg amarra vas- és országút köti össze a Dunát a Tiszával; mert ezen irányban ásandó csatorna a Duna közvetlen mentében fekvő vidéket az áradás veszélyétől is megmenti, s a felesleges vizeket vizszük térségek értékesítésére itt nagyobb arányban vezeti; mert itteni tiszai végpontja Szeged, az alföldi kereskedés gyúpontja Csongrádnak minden tekintetben felette áll. Itt a talaj minősége alkalmasabb, akadálytalanabb, és akként a csatorna olcsóbb és jövedelmezőbbnek ígérkező: azonfelül egy nagy fontosságú czél elérhető : a tervezett csatorna által érintett nagy területű puszták benépesítése. Végre a csatorna létesítéséhez erejökhöz mért áldozatokkal is járulni készeknek nyilatkoznak. Kis-Körös mezőváros a duna-tiszai csatornatervek között a szegedi vonalt kéri meg állapíttatni a soroksár-csongrádi ellenében, mely a vasútvonal mentében esnék, minthogy amaz a tasi Dunából kiindulva 14 nagy községet. 30 nagy terjedelmű pusztát érint, s országos tekintetből is hasznosabb és szükségesebb, mert ez által rósz utak pótoltatván, mocsarak, turjánok lecsapoltatván, eszközölhető, hogy egy elhagyott nagy vidék életet nyer s a közgazdaság terén felvirágzik. Mind három csatornaügyi kérvény együttesen a közlekedésügyi minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik oly hozzáadással, hogy az abban előadottakat a duna-tiszai csatornaterv véo-leo-es megállapítása mellett vegye figyelembe, s a menynyiben az lehető nem volna, indokolt nézetét a képviselőháznak annak idejében terjeszsze elő. (Helyeslés) Elnök: Méltóztatnak e véleményt elfogadni ? (Elfogadjuk !) Ezen kérvények tehát a közlekedési miniszterhez fognak áttétetni. Napirenden van a Bónis Sámuel képviselő ur által a határőrvidékre vonatkozólag beadott határozati javaslat tárgyalása. Mindenek előtt fel fog olvastatni. RadíCS Ákos jegyző (felolvassa a határozati javaslatot 3

). Felkiáltások'. Elfogadjuk!) Horváth LajOS jegyző • Tisztelt ház ! Nekem a határozati javaslat érdemére nézve legkisebb észrevételem sincs ; azonban a szövegnek egy kifejezésére bátor vagyok megjegyzést tenni. (Halljuk!) Azon kifejezést: „a magyar korona országainak a határőrvidékhez való közjogi viszonyaira semmi következtetés nem vonathatik,* nem tartom eléggé szabatosnak, minthogy a határőrvidékek a magyar korona országainak alkatrészét képezik, e kettőt pedig ellentétbe állítani nem lehet. Azért azt gondolnám, hogy ugyanezt a kifejezést ezzel lehetne fölcsererélni: „a magyar kol

) Lásd az Irományok 17 1ilmát. 55