Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-197

262 CXCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Deez. 21. 1867.) CXCYII. ORSZÁGOS ULES 1867. deezember 21 -dikén Gajzágó Salamon elnöklete alatt. Tárgyai : Az államadóssági törvényjavaslat 5-dik §-a, a főrendi báz módosiíása szerint, név szerinti szavazás utján,.. elfogadta tik. A kormány részéről jelen vannak: Eötvös Jó­zsef 6., Gorove István, Lónyay Menyhért, Mikó Imre gr., Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik esti 7 V 4 órakor. Elnök* Az ülést megnyitom. Az ülés jegyzö­könyvét Horváth Lajos ' ^gyző ur fogja vezetni; a szólani kívánók neveit Mihályi Péter és Kadics Ákos jegyző urak fogják jegyezni. A múlt ülés jegyzőkönyvének még nem hitelesített részei fog­nak hitelesíttetni. Horváth Lajos jegyző (fölolv ássa a délelőtt s délután tartott ülés jegyzőkönyvének még nem hite­lesített pontjait?) Elnök: Napirenden van azon módositvány tárgyalása, melyet az államadósságok után elvál­lalandó évi járadékról szóló törvényjavaslatban a méltóságos főrendek tettek s a képviselőházhoz át­küldőitek. Először is amódositott 5-dik szakasz fog felol­vastatni. Horváth LajOS jegyző (fölolvassa a főrendek által módosított b-dik szakaszt): „Az államjegyek­böl és váltó-pénzjegyekből álló s összesen 312 mil­lió ftot tevő függő adósság mindkét fél közös jót­állása alá helyeztetik. „Mivel pedig a gmundeni, aussei és halleini sóbányákra bekeblezett 100,000,000 ftnyi zálogje­gyek, a melyeknek kamatoztatásához és törleszté­séhez szükséges összegekből a Magyarországra eső évi járulék az 1. és 2. §§-okban megállapított ál­landó és változhatlan összegekbe már be van fog­lalva, oly összefüggésben állanak az államjegyek forgalmával, hogy a zálogjegyek és az államjegyek együtt véve 400 milliót meg nem haladhatnak ugyan, de ezen véghatáron belül a zálogjegyek idönkinti kevesbedése a forgalomban államjegy ék­kel pótolandó: a két íé\ jótállása az államjegyek­nek ez összefüggésben időnkinti eredhető többle­tére is ki terjesztetik. „Az államjegyekből és váltó-pénzjegyekből álló függő adósságnak minden más szaporítása, va­lamint jövőben a megalapítására (Fundirung) szol­gáló rendszabályok, csak a két minisztérium köl­csönös beleegyezésével s a két törvényhozás (biro­dalmi tanács és országgyűlés) jóváhagyása mellett jöhetnek létre." Kerkapoly Károly előadó (ohassa a köz­ponti hizottsáy jelentését): „A központi bizottság ajánlja a méltóságos főrendek által javaslatba ho­zott módositvány elfogadását, ugy levén meggyő­ződve, hogy annak elfogadása semmi ujabb anyagi áldozatot sem kivan a magyar korona országaitól, a melyek az igy netán kibocsátandó államje­gyeknek megalapításához járulni nem lehetnek hi­vatva, mivel az államadóssági törvény 2. §-ában megajánlott 1 millió ftban már be van foglalva azon összeg, melyíyel azok a zálogjegyeknek s Így az azokat helyettesítő államjegyeknek is törlesz­téséhez járulni tartoznak. „Azt azonban óhajtja a központi bizottság, hogy a minisztérium részéről adassék határozott nyilatkozat az iránt, hogy az ujabb egyezményt mind két minisztérium az épen megirt értelemben veszi, s hogy a zálogjegyek helyett netán kibocsá­tandó államjegyek azok helyettesitőjének tekin­tetvén, azok törlesztéséhez sem fog kivátatni a ma­gyar korona országaitól más hozzájárulás, mint a mit úgyis teljesít az államadóssági törvény máso­dik §-sában megajánlott egy millió forintnak meg­fizetésével." Prugberger József előadó (olvassa a lX-ik osztály véleményét): „Minthogy a kérdésben levő záloglevél-adósság iránt a t. ház már akkor hatá­rozott és kötelezettséget vállalt, midőn a 29 millió­nyi évi járulékot az államadósságok iránt megál­lapította, minthogy kamatai ezen záloglevél-adós­ságnak az összes adósságok kamatai közé be vol-

Next

/
Thumbnails
Contents