Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-193

CXCIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 18. 1867.") 227 nincs kijelölve. {Nagy zaj. Fölkiáltások jobbról: De ki vannak jelölve!) Méltóztassanak megmutatni, hol vannak kijelölve ? Megsértetett a törvény világos rendelete az által, mert az előttünk fekvő javaslat VHI. czikkében egyenlő intézkedésekről, egyenlő elvekről van szó akkor, midőn az 1867. XII. t. ez. 65. §-ában csak közös intézkedésekről tétetik említés. De van e törvényezikknek még egy nevezetes pontja, a mely rendeli, hogy „minden egyéb vasutvonalak felett az intézkedés kizárólag azon minisztériumot és azon országgyűlést illeti, a melynek területén azok keresztülmennek. "Méltóztassanak már most nekem kijelölni, hogy ezen VIII. ez. szerint, mely vasntakra nézve illeti hazánkat ez önálló intézkedés? A mi az általam emiitett VIII. czikknek egyes részeit illeti: az első alineában áll, hogy: „a létező vasutak mindkét államterületen egyenlő elvek szerint kezelendők.'' T. ház! Hisz a vasutakat nem a kormány kezeli, hanem az illető társaságok teljesitik azt, a kormányt a kezelés feletti ellenőrködés joga illeti: s kérdem, minő egyenlő elvek azok, a melyeket itt a tisztelt kormány létesitni akar? Talán, hogy az állam vaspályának, tiszai vaspályának és az erdélyi vaspályának igazgatóságai folyton Bécsben székeljenek, mint jelenleg ? De ezen czikk hivatkozik az 1851. november 16. vasúti üzletrendszerre, hivatkozik az 1863-iki július 30-ikai vasúti üzletszabályzatra. Ezen 1851. november 16-ikai vasúti üzletszabályzat oly tételeket tartalmaz, a melyek ugyan a vasúti forgalom biztosságára nézve szükségesek, de nem szükséges, hogy azok mindkét államterületen egyenlők legyenek. Tartalmaz sok olyat, a mi már alul áll a tudomány szinvonalán, a mit a 16 évi gyakorlat régen túlszárnyalt már; de a mi legfőbb, tartalmaz sok olyat, mi hazánk törvényeivel homlokegyenest ellenkezik. Megengedi a t. ház, hogy ezen 1851-ki üzletszabályzatból egynehány szakaszt fölolvassak. A 19 dik szakasz ezt tartalmazza: „A forgalmi vállalatok kezeskednek, saját vagy hivatalnokaik és cselédjeik hibájából személyeken vagy tárgyakon okozott károsításokért: „1) az elvállalt kötelezettség értelmében és az ezen kezesség iránt fenálló különös törvényszerű rendeletek szerint; „2) ilyenek hiányában az átalános polgári törvénykönyvnek a kártérítés iránti határozatai szerint." Nem hiszem, hogy a t. kormánynak szándékában állott volna, az osztrák átalános polgári törvénykönyv ide vonatkozó részét ezen 19-ik szakasz szerint becsempészni. Az 58 ik szakasza azon rendszabálynak, melyre a mi törvényjavaslatunkban hivatkozás történik, igy hangzik: „Hogy valamely magán vaspályára az engedélyezés mikép lészen kieszközlendő, e tekintetből mit kell teljesíteni és kimutatni, minő körülmények alatt szabad e czélra társulatot átalán és különösen részvénytársulatot alakitni: az a vasút-engedélyezési törvényben, továbbá az egyleti törvényben átalán, és a részvénytársulatiakban különösen bővebben meg van magyarázva.

tó T. ház! egyszerre három törvény lesz nálunk elfogadva: egyik a vasut-engedélyezési törvény, másik az egyenlőségi törvény, a harmadik a részvénytársulatokra vonatkozó törvény. A 73-ik szakasz ezt mondja: „A felsőbb felügyelet és ellenőrködés, a vasúti forgalmi biztosság és rend kezelhetéseül (és pedig szintúgy az állami, valamint a magán pályáknál is), egy e czélrafelállitandó vasúti főfelügyelőség által (egy felügyelő és ennek alárendelt biztosok által) fog gyakoroltatni, melynek hatáskörét egy különös szolgálati utasítás fogja megszabni. Ezen felügyelőség közvetve a cs. kir. kereskedelmi, ipar- ésközépitészeti minisztérium alatt áll." Arról is meg vagyok győződve, hogy a t. kormánynak nem volt, nem lehetett szándokában az általam fölolvasott szabványokban emiitett törvényeket ily érvényben tartani fön ; de ezen VIII. czikk által mindez fentartatik. Hivatkozhatnám még több szakaszra is, mélyek azokkal, a melyeket fölolvasni szerencsém volt, e tekintetben csaknem egy vonalon állanak; de elégségesnek tartom még a 85-ik szakaszt megemlíteni. Ezen szakaszban az administratióra nézve büntetéseket hoznak javaslatba, holott ezek korunkban csaknem nevetségesek, midőn olyan kérdéseket is rendes bíró által, rendes törvény utján Ítélnek el; tehát ezen rendszabály nem is eléggé szigorú, s ezen kivül a tudomány színvonala alatt is áll, mert minden más polgárisult államban e tekintetben sokkal szigorúbb rendszabályok léteznek. A mi az ezen 8-dik czikkben említett 1863dik évi június 30-diki vasúti üzlet-szabályzatot illeti, ennek legfőbb része a vasúti administratio biztositására vonatkozik. Alapul vétetett ezen üzlet-szabálynál azon munkálat, melyet a német vasúti egyesület a németországi vasutakra nézve készített, s melyet a német szövetség legtöbb államai elfogadtak. Ezen üzletszabályzatban vannak olyan tételek, a melyek a német államok mindenik részével közösek, és reájok nézve közösen kötelezők ; de vannak olyanok is, a melyekre nézve mindenik államnak szabad intézkedési joga és rendelkezési köre fentartatik. Mindenik állam megtartotta a maga rendelkezési jogát, különösen a jótállási kötelezettségekre vonatkozólag. Hogy mily roppant befolyást gyakorolnak ezen jótállási kötelezettsé29*