Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-193

§22 CXCIIL OKSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 18. 1867.) kereskedelmi szerződési törvényjavaslat 6-ik ezikkének utolsó előtti és utolsó kikezdése következőkép módosíttassák. (Olvassa:) „Az ausztriai Lloyd czlm alatt fenálló tengeri hajózási vállalatnak segélyezése iránt, figyelemmel arra, hogy ezen vállalat mennyiben mozdítja elő a magyar korona országainak érdekeit, külön egyezmény fog a minisztériumok által a két országgyűlés elé terjesztetni. " Ajánlom módositványom elfogadását. Gorove István közgazdasági miniszter: T. képviselőház! Röviden lesz szerencsém e tárgyra vonatkozólag szólani. (Halljuk!) Először azon társulatnak, mely „Lloyd" czim alatt ismeretes, viszonya az állam irányában nem a kereskedésre, hanem a posta-szállitásra van alapítva. A subventiót ezen társulat nem azért húzza az államtól, hogy a kereskedelmi érdekeket egy vagy más irányban mozdítsa elő; hanem viszonya alapul azon, hogy a monarchiának postaszállitását mind a Közép, mind a Fekete tengeren eszközli. Ezen szerződés még négy évig fog fönállani, végét éri 1871-ben. Másrészt ott van ezen szakaszban, hogy ezen nemzetközi tengeri postaszállító és hajózási vállalat a külügyi miniszter vezetése alatt áll, ki az ezen intézetet illető tengerészeti és postaügyekben a két kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg fog eljárni. Tehát nincs kizárva, sőt tökéletesen biztosítva van a magyar kereskedelmi miniszter beleszólása ezen ügyekbe, a mennyiben az a postákat illeti. Hogy miért vétetett fel ezen szakasz, annak oka az, hogy a „Lloyd" postaszállító intézet, a külföldi posták pedig a konzulságoknak vannak alávetve. Ezek irányában se az osztrák, se a magyar kereskedelmi miniszter közvetlen hatóságot nem gyakorol. Még azon előadásokra, melyeket egy részről Nicolics Sándor képviselő ur, a jobb oldalon pedig Radics Ákos képviselő ur felhoztak, részemről azon nyilatkozatot tehetem a t. képviselőház előtt, hogy a minisztériumnak kötelességei közé fog tartozni ezen társulat ügyeit kellő arányba hozni azon áldozattal, melylyel még néhány évig Magyarország hozzá járul. {Helyeslés.) Mi fog később történni? Erre nézve a törvényhozás fog intézkedni, és a magyar minisztérium kötelessége lesz ezt teljes öszhangzásba hozni ezen szerződés alapelveivel és Magyarország anyagi érdekeivel. (Helyeslés a jobb oldalon.) Manojlovics Emil: T. ház! Én már előbb akartam a 7-dik alineához szólani; miután azonban Radics Ákos képviselőtársam a VIII. és IX-ik alineák taglalásához megelőzőleg fogott, fentartom magamnak a jogot, hogy a kereskedelmi miniszter urat a Vll-ik szakaszra nézve később interpelláltkassám. Ezt megjegyezve, most a Lloyd segélyezésére nézve akarok némi megjegyzést tenni : mivel szerintem az, ki az ausztriai Lloyd-társulat genesisét s történetét egyrészt, másrészt pedig a fiumei kikötők exportját ismeri, az nem csak nem fogja elismerni annak helyességét, mi a tárgyalás alatt levő szerződés VIH-ik pontjában mondatik, t. i., hogy az ausztriai Lloyd mindkét fél, tehát Magyarország forgalmi érdekeit is előmozdítja; hanem ellenkezőleg ezen állítást legkeserűbb iróniának fogja tekinteni. Mert tapasztalás szerint épen a Lloyd-társulat az, mely a magyar-horvát tengerészeti érdekeket leginkább gátolja az által, hogy minden ujabb tengeri vállalatot már csirájában elfojt,azon kivül pedig az egész tengeri kereskedelmet székhelyén, Triesztben, concentrálni igyekszik. Tények ezek, melyeket tagadni nem lehet, és melyeket nem is fog tagadni senki, ki a körülményeket közelebbről ismeri. Ez volt a bécsi kormánynak is czélja akkor, midőn néhai Bruck miniszter közbenjárása következtében a Lloydot, mely 18 éven keresztül subventio nélkül fenállt, 1851-ben először egymillióval, 1858-banazonban már 2 millió forint subventióval ellátta; sőt 1864ben ezen snbventiót még szaporítani is akarták, mi ellen azonban a bécsi reichsráth maga is tiltakozott, és ezen subventiónak fölemelését meggátolta. De nem csupán a subventio az, mi által az osztrák Lloyd a concurrentiát lehetlenné teszi. Az ausztriai Lloyd még más oly nevezetes kiváltságokban is részesül, melyek tökéletesen lehetlenné teszik minden ujabb vállalat létrejöttét. Ezen ausztriai Lloyd t. i. nem fizet konzulsági illetményeket, noha már rég megszűnt személyszállító hajókat járatni, és most rendesen sok millió értékű terheket is szállít. Nem fizet konzulsági illetményeket nem csak azon 32 hajótul, melyek tulajdonképen postaszállitók, de nem fizeti azokat egyéb hajói után sem, noha mintegy 70 hajóval ú'zi a világkereskedést. Nem fizet tulajdon correspondentiájáért postabért; nem semmit az úgynevezett Sanitatsgebühre-k fejében, de sőt a contumaciát is rövidebb ideig köteles tartani, mint bármely más hajó. A legjobb kikötők birtokában van, és e tekintetben biztosítással bir, hogy a legjobb kikötők birtokában főn is fog tartatni. És van még egy igen lényeges privilégiuma az által, hogy az államtól pengő 3,000,000 frtot 1 csekély kamatra kölcsön bir. (Nagy mozgás a jobb ! oldalon.) Tessék engem kihallgatni, én is meg j fogom hallgatni az ellenvetéseket. Ismétlem, az I államtól két-három millió forintnyi kölcsönt bir, | melytől a legközelebbi időig csak három perczen-