Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-193
208 CXCIII. ORSZÁGOS ÜLÉS (Deez. 18. 1867.) Kétség támadna arra nézve, vajon bizonyos pont uj külzet-e és a törvényhozás mellőzésével vétetett-e fel ? elő lesz mutatható e hiteles jegyzék. melyben a jelenleg létező külzetek benne foglaltatnak. Elnök : Méltóztatnak kívánni, hogy a módositvány ujabban felolvastassák ? Mihályi Péter jegyző (olvassa Ghyczy Ignácz módositványát.) Elnök: Á kik a fölolvasott 1-ső czikket változatlanul kivánják elfogadni, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Az első czikk el van fogadva. Halász Boldizsár: T. képviselőház! Van ezen czikknek, nézetem szerint, egy igen fontos része: az, hogy az ország saját gyáriparának veszedelmére nem csak a védvámokróí, hanem még a védadókról is lemond, Nézetem szerint kötelessége minden nemzetnek, melynek gyáripara még kifejlődve nincs, a szabad kereskedés concurrentiájától némileg irtózni. Tudom, igen sokan vannak, kik azt hiszik, hogy a szabadság e tekintetben meghozza azt, mit a nemzet gyári]3ara kivan. De én erről nem vagyok meggyőződve: ennélfogva ezen czikk azon részét, mely igy hangzik: „bárminemű és bárki részére szedett belső adókkal az egyik fél a másik fél területéből bevitt czikkeket csak oly mérvben terhelheti, a milyenben ily adókkal saját területe hasonló ipar-készítményeit vagy termékeit terheli," Magyarországra nézve igen veszedelmesnek tartom, a mennyiben Magyarországra nézve veszedelmessé válkatik az Ausztriában kifejtett gyáripar, nem különben a külföldről Ausztriába behozott gyártmányi czikkek. Ennélfogva én kötelességemnek tartottam figyelmeztetni a t. házat, hogy ba saját gyáriparát örök időkre megakadályoztatni nem akarja, ha már a védvámokróí lemond, legalább tartsa fen azon jogát, hogy beladóiról szabadon rendelkezhessék. Azért ezen czikk végéhez e következőt kívánnám tenni: „azon esetetet kivéve, ha azt gyáriparunk érdeke megkívánná." Azaz: fentartja az ország magának azon jogot, hogy a külföldről behozott gyárczikkeket adóval terhelhesse. Ezt saját nézetem érdekében kötelességemnek tartottam kijelenteni és a t. ház figyelmébe ajánlani. (Fölkiáltások: Maradjon !) Elnök: Ezen czikket a t. ház már elfogadta, ennélfogva e módositvány szóba nem jöhet. (Helyeslése) Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2, 3, ,4. és 5-dik czikket, melyek egyenkint elfogadtatnak. Olvassa a 6-dikat.) SomOSSy Ignácz: T. képviselőház! Ezen 6-dik czikknek első pontja helyébe bátor vagyok következő módósitványt ajánlani: „Mindkét állam kereskedelmi hajói lobogóikon saját szineiket és czimeröket használják, a magyar hajók lobogójára ! nézve az 1848. 21. t. czikk határozottan rendelkezvén. A két állam költségén közösen segélyezendő hajók oly lobogót használnak, mely 6' fel* sége többi országainak jelvényeivel a magyar korona országainak színeit és czimerét egyesíti." Módositványom okai e következők. Az 1848. XXI. t. czikk határozottan rendelkezvén a magyar színek és czimer felvétele iránt a magyar lobogókra nézve, miután ezen törvény se a módosított, se a felfüggesztett törvények sorában nincs, teljes erejében fenáll: fentartandó azon szerződéseknél, melyek az 1867. XII. t. czikk LXI. §. szavai szerint ő felsége többi országaival mint két egymástól jogilag független országok között létesülhetnek. Fentartandó ezen törvény azért is, mert Magyarországnak állami függetlenségét a külön magyar lobogó jelzi, és ideje, hogy azon Magyarország, mely eddig mint Ausztria provincziája szerepelt a világ előtt — miután az a jobb oldal állítása szerint is a kiegyezkedés folytán önállóságra jutott •— mint ilyen mutattassék be a világ népei társaságába ; ez pedig nem történhetnék azon esetben, ha színei az ő felsége többi országai színeivel egyesittetnének : mert az nem volna egyéb, mint •az eddigi egybeolvasztás! politika folytatása. De fentartandó ezen törvény azért is, mert semmi akadály nincs annak gyakorlati életbe léptetése ellen, mivel ő felsége többi országai érdekébe nem, ütközik, és a paritás alapján nekünk ehhez teljes jogunk van. Ha ezen kérésem és kivánatom el nem fogadtatnék — mi tulajdonkép nem is uj kivánat, hanem egyenesen fölhívás a törvény megtartására — azon igen csodálkoznám. A mi a másik pontot illeti: mivel ott, hol segélyezés nyujtatik, igazság és természet szerinti, hogy mindkét félnek, melytől segélyezését nyeri, színeit és czimerét vegye föl, annak további indokolását fölöslegesnek tartom : mert ennek ellenzése a paritás megtagadása volna. Bátor vagyok ezen módósitványt — mint a mely a törvény föntartására hivatkozik, mely törvény e szerződésnél alku tárgya nem lehet — a t. ház figyelmébe ajánlani. (Elénk helyeslés a bal oldalon.) Elnök: A beadott módositvány még egyszer föl fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (fölolvassa Somossy Ignácz módositványát.) Gorove István közgazdasági miniszter: T. ház ! Ezen módositványra nézve mindenekelőtt meg kell említenem azt, mikép fog a magyar lobogó a magyar kereskedelmi tengerészetben jövőre alakulni. Nem ugy, mint talán azt indítványozó úr gondolni látszik, hogy a magyar színek és jelvények egyesittetnek 8 felsége többi országa színeivel, olyanformán — mint magán,
