Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-189

122 CLXXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Deez. 14. 1867.) valóban nem is nevezhetem egyébnek, föláldozni az 1827. és 1848-ki törvények által biztosított kizárólagos országgyűlési rendelkezési jogot és akkor fényes eredményről beszélni be a világba ! {Zaj. Helyeslés.) És csakis az magyarázhatja meg nekem , hogy azért merészkedtek beilleszteni az eddig önálló, független Magyarországot az osztrák birodalomba, mert elhitették magokkal, hogy joguk és hatalmok van minden felett rendelkezni és inyök szerint változtatni a világot. (Zaj.) És ime, képviselők, itt állunk most az osztrák kormányférfiakiiak második, hazánkat koldussá tenni ezélozó kísérleténél. Tévedne, ki azt hinné, hogy midőn indítványommal határozott támadást intézek a kormány és a ház többségének politikája ellen, nem ismerném helyzetem nehézségét. Tudtam és tudom, hogy minden képviselőházban a többség a hatalom; s legyen az, mit elrendelt, meggyőződése szerint áldásos, de legyen az bár meggyőződése ellenére, de mégis áldástalau, reá szavasza, hogy ez a hazát áldással árasztja el. Még inkább tudom, hogy a többségből alakult parlamenti kormánynak annál inkább önmaga iránti kötelessége elhitetni a világgal azt, hogy a nemzet boldogságára általa választott eszközök egyúttal oly eszközök, amelyek szintén a boldogságot segitik elő, ha mindjárt azon boldogság elérése végett választott eszközök alatt a nép lelke sírna is a nyomasztó teher miatt fájdalmában. Tudva mindezeket, midőn egyedül önkeblem sugalta indítványomra nézve még e házban csekély számú elvrokonaim részéró'Ii támogatást is csak ugy remélhettem, meg lehetnek mindenesetbe győződve a t. képviselők arról, mikép szivemben mélyen meg kellett győződve lennem ügyem igazságáról, és meggyőződve még arról is, mikép ez ügyben az 1848-ki törvények helyreállítására nézve e képviselőház ellenében is nemzetem nagy összege által gyámolittatom. Es előadva most e véleményemet, mielőtt azt indokolnám, kénytelen vagyok áttérni némely t. képviselők által előadott vélelmekre, melyek részint önindokolásomat támadják, részint pedig, vélelmemként, a miniszteri törvényjavaslatot nem helyesen indokolják. T. Kemény Gábor képviselő ur az első, ki szíves volt engem figyelmeztetni, hogy indítványom nem lehet egyéb népszerüséghajhászatnál, de vélelmemet tűri a ház és nevetéssel fogadta, s azt is mondja, miként az. hogy én az államadósságokhoz e szót „osztrák" is hozzá tevém, ez csak szójáték lehet. Én azt hiszem, hogy t. képviselőtársam ebbeli mondataira nem felelhetek mást, mint azt, hogy viszont én is azt hiszem, hogy fentebbi mondatait csak szójátékképen kívánta használni: mert nem teszem fel egyetlenegy parlamentről is, hogy a haza ily nevezetes kérdésében ugy volna meggyőződve, hogy a ki a többség ellenében indítványt ad be, éspedig ha az bár minél inkább kisebbségben marad, azt a háznak csak tűrni lehet és nevetéssel fogadni; sőt azt hiszem, annál inkább követeli a ház méltósága és jogérzete a megfontolást: mert a ki tűr, az jogot nem ismer, a képviselőház pedig bizonyára minden képviselő jogául tekinti azt, a mit én tettem. És én nem is kívánom meggyőzni a tisztelt képviselő urat ön magam a felől, vajon helyes-e azon szó: osztrák, és helyes-e az én véleményem. Meg fogja nekem engedni Pest Lipótvárosa érdemes képviseló'jeb. Kemény Zsigmond, hogy —igaz, régen— 1848-ban általa szabatosan, röviden és igen jelesen előadott e négy kis tételkéjével reménylem meggyőzhetni b. Kemény Gábor urat, mert a jobb oldal mostani véleményét kifejező lapjának főszerkeztője teljesen képviselé akkor azt, a mit én most óhajtok. (Halljuk! Halljuk!) B. Kemény Zsigmond, Pest Lipótvárosa általam igen tisztelt képviselője 1848-ban a „Pesti Hirlap"-ban az osztrák államadósság elvállalása ellen következőleg irt : „Hogyan vállalhatná el Magyarország az ausztriai (tehát osztrák) státusadósságok bármely csekély részét? A magyar törvényhozás megbízásából történt-e ezen adósságok felvétele? (Tetszés.) Vagy magyarországi beruházásokra fordittatnak-e azon adósságok? (Balról i élénken nyilvánuló tetszés) Avagy talán azért kelle; ne nyakunkba venni az elviselhetlen terhet, mert bizonyos financierek istentelen pénzügyi operatiók I által (Nayy tetszésabal oldnhn, taps, átaldnos derült> ség) túlterhelték az örökös tartományokat ?" (Tet| szés • az átalános derültség tartósabb.) Ezek után én b. Kemény Gábor képviselő ; társamat egyébbel nem kivánom meggyőzni. i Azonban, ha az általam igen t. képviselőtári sunk, a kinek majd 20 év előtti iratára most hivat. koztam, s mire nézve enmagam is megismerem, hogy ő ezt azon indokból, mert a politikát az exigentiák tudományának tartja , meg is támadhatja, mert majd netalán lapjában, mint remélem, az azelőtti állításai ellenében érveket kívánna felhozni: engedje meg azon reményemet, legalább itt e helyen, kifejeznem, hogy én jól tudom, hogy az országok nagy nevezetes lapjai, miként Angolhonban a „Times* is, nevezetesen változnak, a közvélemény változása szerint; engedje ismételve kifejezhetnem azon meggyőződésemet, hogy, nem mondom egy pár hó, de egy pár év múlva 8 is e szerint azon elvek mellett fog ismét állást foglalni,