Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-167

86 CLXVH. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 31. 1867.) dig, míg törvényhozási utón meg nem változtatta- j tik. És épen ezen törvény az, mélyet a minisztériumnak mellőzni, illetőleg — mint azt Tóth Vilmos képviselő' úr jogosnak tartja — már most közigazgatási utón a megyei szerkezetet, a felelős kormányzattal öszhangzásba hozni nem volt szabad. Mert — mint már érintem — ez a törvényalkotás terére tartozik. (Zajos ellenmondás a jobb oldalon.) Egyébiránt, miután közoktatási miniszter úr jndokul azt is méltóztatott felhozni, mennyire incompatibilis a hajdani megyei szerkezet a parla- J mentális kormányzattal: legyen szabad kérdez- j nem: lehet-e a világon nagyobbszerü ineompatibilitás mint a népképviselet és a főrendiség ? Kérem tehát a minisztériumot, hogy miután erről lehetlen, hogy maga is meggyőződ véne legyen, terjeszszen, valamint erre, ugy a megyei szerkezetre vonatkozó javaslatokat minél előbb a ház elé. Ez sokkal ezélszerübb lesz, mint önkényesen tenni j azt, mit, a ház többségét tekintve, törvényhozási j utón is eszközölhet. (Zaj, ellenmondás.) Nem vitatkozom a fölött, vajon a kormánynak joga van-e kir, biztosokat kiküldeni. Csak arra vonatkozólag fogok pár szóval észrevételt tenni, a mit Tóth Vilmos úr t. képviselőtársam Nyáry Pál beszédére, az 1848-dikiKözlönyből fölolvasott. (Halljuk!) Nagy különbség van a mostani és akkori helyzet közt. (Felkiáltások : Igaz! Hosszan tartó élénk derültség.) Akkor a haza veszedelemben volt s a munieipalis jogokat a haza ellen akarták fölhasználni némely megyék ; a felírási jogot most az alkotmány védelmére használják. (Fölkiált ások ! Nem áll /) Ugy hiszem, jelenleg csak arról lehet szó, vajon kikerülhetlen és törvényes volt-e egy teljhatalmú, feltétlen engedelmességet követelhető királyi biztosnak Heves megye nyakára való küldése? Szerintem nem volt az, a mennyiben ez nem más, mint egy kis alkotmányos ostromállapot, mely az alkotmányt (á la provisorium) felfüggeszti. Tisztelt képviselő Tóth Vilmos azt a kérdést intézte a bal oldalhoz : mondaná meg, melyik törvényben van megírva az, hogy szabad-e, vagy hányszor lehet a megyéknek a minisztériumhoz felírni? Erre azzal az ellenkérdéssel felelek: legyen szíves kijelölni azon törvényt, melyben meg vagyon irva, hányszor lehet a minisztériumnak, illetőleg lehet-e törvénytelen rendeleteket a megyékhez intézni és azoknak végrehajtását teljhatalmú királyi biztosokra ruházni ? (Élénk derültség.) Egyébiránt arra a túlsó oldalról jövő kérdésre, hogy hát szerintem hányszor lehet a megyéknek felírni ? azt felelem, hogy legalább háromszor, mert „ omne trinum perfectum." Mert az által vagy a megye fog felvilágosittatni, vagya minisztérium mondja el a „doluit paterno cordi nostro-"t. Én, t. ház! a minisztérium eljárásában nem annyira szándékos törvénysértést, mint inkább a felelősség olyanforma hibás magyarázatát látom, mint a minisztérium Eger városa és Heves megye eljárásában találta; s miként ő a törvény szigorát alkalmazni nem akarta, én sem akarom. Ennélfogva nem tartom nagy fontosságúnak e kérdést, hanem kérném a tisztelt minisztériumot, méltóztassék a megyék rendezése iránt mielőbb javaslatot terjeszteni a ház elé, s mindjárt tisztában leszünk. A megyék is, a minisztérium is tudni fogja a netovábbot. Részemről, t. ház, valamint a közösügyi törvényt nem szaA^aztam meg, nem is tartom azt helyesnek, de ha már egyszer törvény , kötelezőnek ismerem ugyan, de alig várom, hogy jobbal váltassék fel. A mi a megyéknek törvény utján való rendezését illeti, én cultusminisz ter úrnak a központosítást kitüntető igen jeles elméleti előadásából látom, hogy ha elvei a házban keresztülmennek — pedig bár (Zaj) próféta nem vagyok, (Derültség) ugy látom, hogy a mostani viszonyok közt keresztülmennek — szép kevés lesz az, mi a megyéknek régi munieipalis jogukból fenmarad. Nem oda mutat-e az, hogy a t. miniszter úr azt jegyzé meg, hogy ha a megyék eddigi jogai nem korlátoltatnak, a parlamentális felelős kormányzat phrazisnál nem egyéb? Van benne valami.De én meg"viszont azt vagyok bátor kérdezni a miniszter úrtól, hogy hát a miniszteri felelősség nem phrazis-e? nem olyan-e, mint a czigánynak rákja, mely nem a kosárban, hanem csak alevélben, apapiroson volt meg? (Zaj. Halljuk !) Megmondom miért bocsássanak meg őszinteségemért) : azért először, mert netaláni botlásai fölött itéló'elsőbiróy(Ajobboldalra mutat) a ,,prima instantia

!: itt van; és ha— mi alig hihető — Itt megkapná az aetiot, hol van a rendes biró, a secunda instantia?(iS/eM mutat) Ott a Múzeumban. (Derültség.) Gróf Széchenyi Istvánnak szavajárása volt: „tisztelet becsület, de igazság is." Nem veheti senki rósz néven tőlem, hogy a főrendi táblát se mint birót, se mint törvényhozót többé kielégítőnek nem tarthatom. íme a minisztérium a közösügyi törvényekben (melyeket, reájok hivatkozásommal, tökéleteseknek elismerni nem akarok) ujjal mutat arra, hogy mi a teendő, mert ott közös birodalmi miniszteriutn felelősségét, egy a delegation kívül álló szabadon választott (tehát nem a kormány kinevezésétől függő) bíróság által teszi valósággá. Én tehát azon pár szóba vonom rövidén össze