Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-183

328 CLXXXIII. OílSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 7. 1867.) e részben beadott törvényjavaslat még napirendre kitűzve nincs, következőleg a ház először napirendre fogja azt kitűzni, s csak akkor illeti meg Madarász József képviselő urat az indítványozói fölszólalás. Elnök: Kívánja a t. ház, hogy fölolvastassák az indítvány? (Halljuk!) Horváth Lajos és Kadics Ákos jegyzők (fölolvassák a 141. számú irományt. Fölkiáltások: Végzést! Napirendre kell kitűzni!) Deák Ferencz: T. ház! Madarász képviselő' úr indítványa magában foglalja azon okokat, melyeknél fogva ő a központi bizottság által javaslóit törvényczikket el nem fogadhatja, s elmondja abban, a helyett 8 mit tartana jónak. Ebből áll az egész indítvány. Én azt hiszem, erre különös tárgyalási napot kitűzni nem szükséges; hanem akkor, midőn a törvényjavaslatot tárgyaljuk, Madarász képviselő úr elő fogja adni a maga okait, mások is ezt teendik azon sorban, a mint a házszabályok kitűzték, t. i. elsőben is az fog tárgyaltatni, a mit a központi bizottság adott be, s ezzel eldől az egész. Én tehát semmi tárgyalási nap kitűzését nem látom szükségesnek, mert az indítvány nem más, mint azon érvek elö'szamlálása, melyeknél fogva Madarász képviselő úr a törvényjavaslatot nem tartja elfogadhatónak. (Helyeslés?) Elnök: Midőn at.ház a benyújtott törvényjavaslatot fogja tárgyalni és a felett fog határozni: vajon elfogadja-e, vagy nem? ezen indítvány magától el fog esni. Kerkapoly Károly előadó (olvassa a központi bizottság jelentését az államadósságok egy révészének elvállalásáról szóló törvényjavaslat tárgyában.) Ghyczy lgnácz: Az imént felolvasott jelentés 3-ik lapján, a második kikezdés 2-ik sorában az áll, hogy az emiitett czikkek kihagyásával a 3. §. igy lesz módosítandó; „1867 január 1-től kezdve." Bátor vagyok kérdezni, vajon ez csak nyomtatási hiba-e ? (Nyomtatási hiba!) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy mielőtt az'átalános tárgyalás megkezdetnék, némelyeket e törvényjavaslatra nézve röviden elmondhassak. (Halljuk!) Azon feladatok között, melyek megoldását a törvény a minisztériumra bizta, egyik legnehezebb az, mely az 1867: XII. t. ez. 67. 55 és 61§§-aiban van kifejezve. A 61. §. szerint a Magyarország által az államadósságok után elvállalandó évi járulék iránt ,,a két felelős minisztérium feladata közös egyetértéssel javaslatot készíteni." Ezen javaslat készítésénél az 55. §. szerint minő előleges értekezések folytak, méltóztattak az országos küldöttség jelentéséből megérteni, de volt szerencsém az ez iránt folytatott osztály-tanáeskozmányok alkalmával részletesen is előadni. Azon törvényjavaslat, melyet e tárgyban a minisztérium a ház elé terjesztett, tartalmazza azon egyezményt, melyet a két minisztérium készített, miután tudva voltak előtte azon nézetek, melyek a két országos küldöttség kebelében és különösen az országos küldöttségek kisebb körű értekezleteiben felmerültek: az első egyezményt e szerint módosítani czélszerü volt, mivel a vég czél az, hogy a két országgyűlés egyenlő megállapodása eszközöltessék, az 55. §. elrendeli ugy is, a módozat bővebb megállapítása nélkül, az előleges értekezést. Miután a két minisztérium ezen második egyezmény alapján egyenlő értelmű törvényjavaslatot terjesztett mindenik a maga törvényhozása elé, megkezdé mindenik törvényhozás az előleges tanácskozást a maga módja szerint, s az előterjesztett törvényjavaslat nálunk az osztályokban, a másik törvényhozásnál a pénzügyi bizottságban tárgyaltatott. A minisztériumok feladata volt az ottfelmerült kivánatoknak és nézeteknek eleget tenni: ennek folytán és alapján keletkezett a harmadik egyezmény, mely megegyezik azon módosításokkal, melyek a központi bizottság által a t. háznál behozattak. Ennélfogva a minisztérium mind formájára, mind lényegére nézve egyetért a központi bizottság javaslati módosításaival; egyedüli lényeges eltérés, mely a két minisztérium által elfogadtatott sommában van, mely módosítás a magyar minisztérium által méltányolt okokból a másik törvényhozás bizottsága által követeltetett: miszerint az állandó és változás alá nem eső évjáradék 29,105,000 helyett 29.188,000*forintban állapittassók meg. A részletes tárgyalás alkalmával lesz szerencsém az egyes módosításokat a maga helyén indokolni, s a központi előadó úr előterjesztvényében megemlített néhány megjegyzésre nézve a minisztérium nézetét kijelenteni, sőt a végén emiitett 1 árgy iránt egy előterjesztést tenni. Ezen átalános megjegyzések után szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a minisztérium óhajtja ezen, a két minisztérium közt közös egyetértéssel keletkezett egyezménynek változatlanelfogadását: mert azt mind formájára, mind lényegére nézve megegyezőnek tartja azon elvekkel, melyek az országgyűlés ismételt felirataiban és magában a törvényben foglaltatnak; továbbá, mert ezen egyezményt igazságosnak, méltányosnak és az ország által elviselhetőnek tartja; mert ez által — ugy hiszi a minisztérium — el lesz érve azon czél, hogy egyértelmű megállapodások fognak mielébb őfelsége szentesítése alá terjesztetni; mert ez által fog hazánk pénzügyi rendszere önállóan kifejlődhetni és az anyagi kérdések ezen legnehezebbje-