Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-181

CLXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS (Decz. 5. 1867.) 317 Még csak egyet kivánok megjegyezni: ez az, hogy azt mondotta t. miniszterelnök úr, hogy azért sem látja helyesnek — s ugy látja, hogy az az országgyűlés, a képviselőház hatáskörén tulment — a Grhyczy képviselő úr indítványát, mert az nem csak olyanról szól, a mi jogunk, hanem olyanról is, mi a törvényhozás másik factorának jogába vág. Engedelmet kérek, ezen nézetet nem osztom. Ha állana ez, akkor a 12-ik törvényczikk 20-ik§-a épen azon proscriptio alá esnék : mert Grhyczy Kálmán képviselő úr sem azt mondotta, hogy szentesittetni nem fognak azon törvények, a mi tagadhatatlanul csak a fejedelem joga, s a mi felett, hogy szentesitse-e vagy ne, tagadhatatlanul csak a fejedelem határozhat; hanem azt mondotta, hogy szentesítés alá nem fognak terjesztetni, ez pedig Isten úgyse kizárólag a mi jogunk. En tehát részemről miniszter úr előadása által meggyőzetve nem levén, a napirendet el nem fogadhatom, s óhajtom, hogy^Grhyezy Kálmán indítványa fogadtassák el. (Elénk helyeslés balfelöl.) Kerkapoly Károly: Nem azért szólalok fel... (Zaj. Elnök csenget.) Ismétlem, t. képviselőház, hogy részemről nem azért szólalok fel, mintha el akarnám utasítani magamtól azt a czélt, a melyre törekedve tette Komárom városának igen tisztelt képviselője határozati javaslatát; ezen czélt én is magaménak vallom. Magaménak vallom annyival inkább, mert tökéletesen osztozom Böszörményi képviseló'urnakazon véleményében, mely szerint a fenforgó törvény — egy részben legalább — végrehajtása az 1867. XII. törvényezikknek, azon törvényczikknek, melynek meghozásánál igénytelen véleményemnek a többségéhez csatolása által magam is közreműködtem, s mint ilyen, első sorban és különösen is hivatva érzem magamat őrködni a felett, nehogy előbb léphessen életbe ama törvény, mint bekövetkeznének azon feltételek, a melyeknek bekövetkezéséhez annak él étbe léptetését mi magunk kötöttük. De mindamellett, hogy a czélt én is magaménak ismerem, kötelességemnek tartom a felszólalást azért, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy ezen czélt a központi bizottság által javaslatba hozott pótczikk inkább biztositja, mint a t. képviselő urnák határozati javaslata. Nem csak annál biztositja inkább, hanem egyátalában és teljesen biztosítja azt. Kötelességemnek tartom a felszólalást másodszor meg azért, mert arról vagyok meggyőződve, hogy a t. képviselő urnák határozati javaslata, mig egyfelől ezen czélt kevesebbé biztosítja, másfelől meg túlmegy azon a határon, melyet épen maga azon czél jelölt ki. Mind a két állításomat indokolni megkísértem. Azt mondám, hogy a központi bizottság által javaslatba hozott pótczikk teljesen biztositja, nehogy a XII. törvényczikk, legalább egy részben, életbe lépjen, mielőtt az azon törvény által kikötött feltételek bekövetkeznének. Mi által biztositja azt azon pótczikk? Az által, hogy ezen törvény életbe léptetését is épen aaon feltételekhez köti, a melyekhez van kötve ama XII. törvényczikk életbe léptetése', maga a törvény által. S hogy ezt így jól teszi a központi bizottság, és igénytelen véleményem szerint, jól teendi a ház, ha annak nyomán határozatid, kitűnik leginkább azon figyelmeztetésből, melyet az előttem szólott miniszter urak tőnek, hogy t. i. a specializálás mindig veszélylyel jár s az átalánosságban maradás biztosabb. Mit mond a központi bizottság javaslata ? Azt mondja, hogy akkor lépjen életbe e törvény, mikor a XII t. czikkben foglalt feltételek mind teljesítve vannak. És mit kivan Grhyczy Kálmán képviselő úr határozati javaslata? Azt, hogy akkor lépjen ez, s általa a Xll.törvényczikk is, életbe,mikor az általa kiemelt §-okban kifejezett feltételek teljesítve vannak. S ime egy, szerintem is igen lényegest kifeled. Ezért nemjóa specializálás, ezért jobb az átalánosságban megmaradás. Ez az egyik okom. De van egy másik is, w

a miért azt mondom, hogy a központi bizottság által javasolt pótczikk inkább és teljesen biztositja a czélt: mert hisz azt nem csak az által biztositja inkább, hogy több feltételttart fen, jelesen a XII. törvényczikk 29.§-ának feltételeit is, hanem az által is, hogy azon feltételhez nagyobb erővel köt, merthogya törvény erejével, a mi nagyobb, mint a puszta határozaté. Ép azért határozatra csak'akkor lenne szükség, habármi okból is képtelen volna e ház törvényt hozni. Most ily eset nem forog fen, s ha ennélfogva az általam is biztosíttatni kivánt czél törvény által biztositható, én sohasem biztosítanám azt egyszerit határozat által, mint a mely kötelező erővel kevésbbé birna, s mint a mely például a következő országgyűlésnek még alsó házát sem kötné, mig ellenben a törvény nem csak azt, hanem a törvényhozásnak minden factorát fogja kötni. Igen hihető, hogy a képviselő úr maga is érezte a határozatnak im e gyönge voltát, azért indítványában nem azt monda, hogy az életbe léptetés köttessék feltételekhez a határozat által, hanem már a szentesítés alá felterjesztés, félvén attól, hogy a törvény határozatai akkor is állani találnának, mikor már megszűnt azon határozat, mely feltételhez köti annak életre kelését. Ugyanazért az inditványozott határozat által a törvény megszületését, nem pedig hatályba lépését kívánja a képviselő űr meggátolni. De én azt vélem,hogy ha elfogadná a t. ház ezen véleményt, az által elhagyná azon utat, melyet előbb