Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-181

312 CLXXXI. OESZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 5. 1867.) központi bizottság elfogadtatni ajánl, s mely azt foglalja magában, hogy a törvény csak akkor lépjen ^Ictbe, ha az ahhoz kötött feltételek teljesítve lesznek : mert ez, t. ház, elismerése annak, hogy a jelenleg tanácskozás alatt lévő törvényjavaslat csak bizonyos feltételek teljesítése után léphet életbe, előbb életbe nem léphet. De miért akkor törvényt alkotni, ha életbe nem léphet? Nem egyszerűbb a törvényt akkor megalkotni, midőn életbe léphet ? {Helyeslés a hal oldalon.) Azon mód közt, melyet én indítványozok, és a közt, melyet a központi bizottság javasol, nagy gyakorlati különbség van. (Halljuk !) Mert ha az a kérdés, hogy vajon a tanácskozás alatt lévő törvényjavaslat életbe lépésének feltételei már teljesítve vannak-e vagy nem ? ezen törvényjavaslat királyi szentesítés előtt kerül megbirálás alá: akkor arról az országgyűlés, mint a törvényhozásnak önálló factora, önállóan fog itélni; ellenben ha az a kérdés, vajon ezen quota-törvény már életbe lépett-e, vajon életbe lépésének feltételei már teljesittettek-e? ezen törvényjavaslat királyi szentesítése után jön bírálat alá: akkor ezen kérdést vagy ugy sem fogja már bírálni, és az mint meghaladott, mint elidősült, feledékenységbe megy, vagy azt a korona fogja bírálni saját tetszése szerint, vagy, mikép én vélem, a törvény ezen záradékának, mint törvényzáradékának magyarázata ő felségét és az országgyűlést együtt véve illeti. Ha már most a törvényhozásnak ezen két factora azon kérdésre nézve, hogy vajon a közösügyi törvénynek feltételei teljesittettek-e vagy nem ? különböző véleményben lenne: akkor lesz is quota-törvényünk, vanis. Mindenesetre arra, hogy a törvény, mely most alkottatik, foganatba lépjen, egy uj törvényre lesz szükség, mely kimondja, hogy ezen törvény életbe lépésének feltételei már teljesíttettek. A mi azt illeti, t. ház, hogy azon ut, melyet én indítványozok, téves körbe vezet, melyből nincs menekülés, és itt is, amott is fenakasztja az egyezkedés fonalát: ez nézetem szerint nem áll. A dolog megfejtése igen egyszerű. A minisztérium közölje az országgyűléssel a közös ügyek kezelése módjára, a delegationalis eljárásra nézve közbejött megállapodását a birodalmi tanácsnak. Ez szükséges azért, hogy az országgyűlés meg legyen nyugtatva arra nézve, hogy közösügyi törvényünknek alapelve, az t. i., hogy csak két közös ügy van, a kül- és hadügy, ő felsége többi országai által is elismertetik ; de szükséges ez azért is, mert tudva van, hogy a delegationalis törvényre nézve a birodalmi tanácsban több, nem lényegtelen módosítások tétettek, és ezeknek el- vagy el nem fogadása most már a magyar országgyűléstől függ. Tudassa továbbá a minisztérium a képviselőházzal, hogy azon alkotmányos törvények, melyeket a birodalmi tanács az alkotmányosságnak az ő kebelében teljes életbe léptetésére okvetlenül szükségeseknek tart, ő felsége által szentesíttettek. Végre tudassa a minisztérium az országgyűléssel, hogy a közös ügyek költségeinek arányára,az államadósságra, a vám-és kereskedelmi szerződésre vonatkozó törvényjavaslatok ő felsége többi országainak országgyűlésén miképen tárgyaltattak és fogadtattak el. És ha azután a delegationalis törvényben tett módosításokban a magyar országgyűlés is megnyugszik ; ha kitűnik, hogy az emiitett törvényjavaslatokban foglalt államügyekre nézve egyetértő megállapodás jött létre: a kérdéses törvényjavaslatoknak szentesítés végetti felterjesztését semmi sem fogja gátolni. De mindezen közlemények nem csupán magán hírlapi czikkekből merithetők, melyek tévedhetnek is, hanem hivatalos tudósításokból, melyek tételére a minisztérium van hivatva. Hogy az általam említett három törvényczikkre nézve közbejött vagy jövendő megállapodása ő felsége többi országainak a magyar országgyűléssel közöltessék, azt szükségessé teszi azon körülmény, miszerint mindezen törvényjavaslatok oly államügyekre vonatkoznak, melyek a közösügyi törvényben a két országgyűlés szabad egyez •• kedésétó'l tétettek függőkké- az egyezkedésnek természete kívánja pedig, hogy valóban létesüljön is a kölcsönös megegyesülés; és ez csakúgy történhetik meg, ha az egyezkedő felek kölcsönösen értesíttetnek eltérő vagy megeg}^ező nézeteikről. Ezt a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatra nézve, mely a közösügyi költségek arányára vonatkozik, és melynek sorsától a másik két törvényjavaslat sorsa is függ, a törvény határozottan követeli. Jelesül az 1867-iki XII. t. ez. 20. §. ezt mondja : „A küldöttségek javaslatát mindenik minisztérium az illető országgyűlés elé terjesztendi, hol az rendesen tárgyalandó. Mindenik országgyűlés az illető miuiszteriumok utján közlendi határozatait a másik országgyűléssel, s a két félnek ily módon eszközlendő megállapodásai szentesítés végett ő felsége elé fognak terjesztetni." Azt, hogy az emiitetthárom törvényjavaslat egyidejűleg terjesztessék szentesítés alá, és hogy azok ugy Magyarország, mint őfelsége többi országaira nézve egész összességökben szentesittessenek: talán fölösleges indokolnom: ezt is a törvény rendelete kívánja, mely azt határozta el, hogy ezen államügyek egyidejűleg intéztessenek el; ezek elintézése pedig nem országgyűlési határozat, hanem ő felsége szentesítése által történik: és ha például megtörténhetnék, hogy e három törvényjavaslat közül csak egy szentesittetnék, a többiek pedig nem: akkor azon államügyek közül, melyekre ezen törvényjavaslatok vonatkoznak, csak az egyik