Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-180

290 CLXXX. OESZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 4. 1867.) oly fontos érdekeknél, milyenek itt fönforognak, ! melyeknek hosszabb idó're rendezése czéloztatik, nem birok ily adatok nyomán fehéret vagy feketét nyilvánítani. Fölemlité b. Kemény Gábor képviselő úr, hogy az átalános tárgyalásnál nem hozatott föl semmi nehézség a Bécsben működött bizottság eljárása^ ellen. Én sem akarom vádolni, t. ház; méltányíom én a sok munkát, a jó akaratot, a szorgalmat; nagyon is méltányíom, mert tudom, mi a munka; hanem végre is akármilyen sok legyen a munka, ha eredménye nincs, elismerésre érdemes lesz, de bizony megnyugtatást azok részére, a kiknek érdekében siker nélkül tétetett, semmi esetre nem teremt. Épen azért, t. képviselö'ház ! nekem mégis van kifogásom a központi bizottság munkálata ellen, melynek előadása — épen most, a vállalandó teher mennyiségének vitatásánál — nagyon is helyén van. Ugyanis oly erősen hangsúlyozták önök, hogy itt egyezség, barátságos egyezség forog fön, és hogy ebben nagy szellemi vagy erkölcsi érték van. Ha való ez, akkor azon küldöttségnek, mely ez ügyben működött, joggal lehetett és kellett volna követelni a másik féltől, hogy ha barátságos, őszinte egyezkedést kivannak, tárják föl őszintén az adatokat, melyek a teherviselési képességét mindenik részről bizonyítják. Itt én nem hallottam, t. képviselőház, hogy absolute lehetetlen ezen adatoknak megszerzése, mert lehetetlenség előtt én meghajlok; de nem hiszem, hogy ez lehetetlenség volna, mert nem tehetem föl azt, hogy az ország háztartásának kezeléséről ne volnának valódi hiteles adatok. Azt elhiszem, hogy az ott működött bizottság követelésére ismételve megtagadtatott azoknak előmutatása; de épen itt következett az, a mit tennie kellett volna a bizottságnak, nevezetesen azt mondania, hogy ily hiányos adatok nyomán nem érzi magát arra hivatva, hogy egyezkedjék, hanem a dolgot közölni fogja az országgyűléssel további elhatározás végett. Ezt kellett volna véleményem szerint tenni a küldöttségnek. Hát az országgyűlésnek ? Valamint akkor követelnie kellett volna a hiteles és kimerítő adatok előmutatását, jelen helyzetben hasonlókép intézkednie kell a hiányos adatok kipótlása iránt, mielőtt az elvállalandó terhek mennyisége iránt határozna. Szükségesnek tartom ezt, tisztelt képviselőház, mert hijába hivatkozunk itt a jó reményre, anyagi és szellemi gyarapodásra, magasabb politikai szempontokra. Uraim! a ki egyedül saját érdekében jár el, az disponálhat igen sok dologgal, az a maga részére nem kivan téritményeket, nyugtákat tetemes összegekről; de mi itt a más érdekében, a haza érdekében járunk el mindnyájan, és csupán személyes hajlamaink, bizalmunk szerint nem cselekedhetünk. Es mert mi számadást akarunk kiegyenlíteni, jogunk és kötelességünk követelni azon számadás adatait, melyet tisztába akarunk hozni; különben azt hiszem, hogy nem leszünk képesek beszámolni a hazának eljárásunkról. A mi már most azt illeti, t. ház, hogy a létező hiányos adatok nyomán mit lehetne tenni ? erre is kell valamit mondanom. Kautz Gyula t. barátom kimondotta, hogy az ő búvárkodása nyomán csak 28 !

/

2 % az igazságos arány, melylyel szemben ugyan Kemény Gábor képviselőtársunk azt mondotta, hogy a 30°/

0 az igazságos, valamint Bethlen Farkas képviselő is a 30%-ot óhajtaná, mint minden calculus összevetése mellett igazságos arányt, elismertetni. Én tehát nem ereszkedve a számitások részletes bírálatába, csak a t. ellenfelek nyilatkozataira alapítva mondom ki véleményemet. Kautz Gyula szerint 28'/, volna az általunk elvállalandó igazságos arány, a 1%%-ot pedig politikai szempontból kellene elfogadnunk. De én azt hiszem, t. képviselők! hogy maga azon arány, a melyet Ghyczy Kálmán képviselőtársam kifejtett, t. i. az egyszerűen 28 °/

0 is már nem pusztán az igazságos numerusnak eredménye, nem az arithmetikának biztos kiszámítása, hanem jó részben szerepel már abban is a politikai szempont. És ezt azért állithatom, mert épen Bethlen Farkas képviselőtársam mondotta azt, hogy a 28°/

0 számitásnak nincs annyi alapja, mint a 25%-nak, Én magam is ugy vélem, hogy a 25 % számitásnak sokkal biztosabb alapja van, minta28%-nak, vagy épen a 30%-nak. (Derültség.) Hanem a közbejött ujabb vizsgálatok, kihagyások és bepótlások folytán állott elő a 28 °/

0 is, melynek elfogadására, midőn a magyarországi bizottság hajlandónak nyilatkozott, akkor állott elő egy uj körülmény az érintkező felek közt, mint a túlsó oldalról többen méltóztattak fölemlíteni, miszerint a két fél minisztériumai egyezkedtek ki a 30% iránt. Tehát nem a két küldöttség egyezkedett ki ez iránt, hanem csak elfogadta a két miniszter javaslatát; különösen pedig elfogadta a bécsi bizottság azért, a mint talán t. képviselőtársam Kautz Gyula mondotta, mert értesítve lett a pénzügyminiszter által, hogy a megállapodás a statusadósságra nézve is kedvezőleg ütött ki. (Ellenmondás.) így mondatott s csak is igy van értelme az okoskodásnak; tehát a bécsi küldöttség elfogadta a közös terhekre nézve a 30 % -ot, mert a statusadósság elfogadandó menynyisége iránt valószínűleg megnyugtatva érezte magát. És itt merül föl azon kérdés, t. képviselők, mely a tisztelt központi bizottság jelenlétében nagyon is hangsulyoztatott, hogy ezen három törvényjavas-