Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-179

CLXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 3. 1867.) 277 vétel, hanem az előleges kivetés (Ausmass) szerint. Ez pedig igen természetesen a magyar bizottság részéről elfogadható nem volt. A birodalmi tanács bizottságának ferde állását a magyar bizottság felfogván, előadója által készített feleletében megczáfolta annak hibás tételeit. És itt meg kell említenem, hogy az országos bizottság előadója, Csengery Antal, ki a feleletet készítette, e müvében a szabatos, határozott nyelvnek példányképéül szolgálhat. Mind a mellett, hogy ez nyomatékkal volt a birodalmi tanács küldöttségére, és hogy ennek következtében sokat szállott eredeti követeléséből, még jócska távol állottunk egymástól, midőn közbejött az, hogy a két minisztérium egyezkedése nyomán oly kiegyezés jött létre az államadósságokat illetőleg, melynek következtében a birodalmi küldöttség hajlandónak mutatkozott elfogadni a 30 percentnyi hozzájárulást a quota kérdésében. Az országos albizottság működése következtében nagyon közel jutván positive azon számhoz, a küldöttség, hogy létesülhessen egyátalában ezen nagy kérdés megoldása, helyesnek tartotta azt, hogy 30 percent elfogadását ajánlja. Legyen szabad — annak felemlítése után, hogy az albizottság munkálatában 29 százaléknál valamivel több jött ki, mint azon arányszám, melyben állott Magyarország bevételeinek összege ő felsége többi országainak bevételéhez — legyen szabad, mondom, még megemlítenem, hogy még ebben egészen számításon kivül van hagyva a katonai végvidék, és tiszta meggyőződésem szerint mondom, hogy ha ennek bevételeit is számadásba veszszük, a 30 % -hoz még egy ezred százalék sem fog hiányozni. (Ellenmondás bal felöl. Zaj.) Adatokat várok, és ha az be fog bizonyittatni, megköszönöm a kisebb megterheltetést; de a mennyire én ismerem azokat, ezen eredményre jöttem. (Helyeslés a jobb oldalon.) Figyelmeztetett Ghyczy Kálmán képviselő társam, hogy a határőrvidéknek némely jövedelmei már benne vannak a számításban. Én nem tagadom, hogy némely indirect adók csakugyan benne vannak; de méltóztassanak figyelni arra, hogy a katonai őrvidék eddig rendkivül kényeztetett viszonyban volt. Tartozik-e az mindig abban maradni ? A mint az meg fog szűnni, sokat fog nevekedni a sónak, dohánynak jövedelme; és akkor, kétségenkivül, busásan be fogja adni a 30 %-os jövedelmet. Szabad legyen még némely megjegyzéseket tennem azon százalék meghatározására, melyet Ghyczy Kálmán képviselőtársam ajánlott, melyek mellett különösen azokra figyelve, mik a központi bizottság javaslata mellett felszólalt képviselőtársaim Bethlen Farkas és Kautz Gyula által már felhozattak, ki fog tűnni, hogy amaz alap rectificaioját végtelenségig lehet folytatni; de a hányszor rectificálunk, mindig nagyobb tétel jő ki Magyarország terhére, és soha sem juthatunk oda, hogy mathematikailag egészen pontos arányt találjunk. Fő irányadónak mindenesetre a méltányosságnak kell lenni; ha ez megvan, ha a kibékülésre hajlamunk van, könnyen megtaláljuk nyitját annak, mikép kelljen a quotában való részesedést meghatározni. (Zaj.) Ghyczy Kálmán képviselőtársam a 28-at és 72-ó't ajánlja hozzájárulási arányul. Ez ajánlata támogatására bizonyos uj adatokra hivatkozik, melyek nem e házzal közöltettek, hanem közöltettek közvetlenül a lajtántuli pénzügyminisztérium részéről a birodalmi tanács küldöttsége tagjaival, de azokban se 28, hanem 28.052 viszony tűnik ki. Megvallom, hogy én nem értem, miért választotta t. képviselőtársam épen ezen arányt ajánlataalapjául. Meggyőződésem szerint sokkal inkább lehetett volna indokolni, ha ama táblázatnak szomszédját választotta volna, melyre támaszkodott, melynek czime : „Ertrage der directen Steuern und Brutto-Einnahmen der indirecten Abgaben mit Ausschluss des Zollgefailes," mert az, melyet ő választott, és mely A. betű alatt van közölve „mit Einschluss des Zollgefá lles" van szerkesztve, ez adja 28.052-t. De midó'na XITik t. ez. a leghatározottabban kizárja a határvámjövedelmet, mint a közös kiadások fedezésére forditandőt, hogy ezt mégis \ számításba vegyük az arányszám meghatározására, azt méltánytalannak tartom. Ezért sokkal inkább értettem volna, ha Ghyczy Kálmán képviselőtársam ama másik B. táblázatra hivatkozik. Ha ezt tekintjük, látni fogjuk, hogy már ebből 2859 tűnik ki Magyarországot terhelő hányadul, tehát már majdnem 28.6. De ezenkívül meglepett engem, hogy vannak oly tételek, melyek ezen számításban még egészen tekinteten kivül vannak hagyva, melyeket pedig azon esetben, ha egy országnak fizetésképessége jön szóba, számításon kívül hagyni nem szabad. Ki vannak ugyanis hagyva az államjószágokból befolyt jövedelmek, az aerarialis gyárak, a távírda, bányászat, pénzverés jövedelmei. Az aerarialis gyárak és távírda valóban semmit sem hajtanak, de a többiek igen, és ha ezeket számba veszem, már mintegy 29 lesz a százalék. Legyen szabad még továbbá megjegyeznem, hogy ahhoz még nincsen meg azon rectificatio, melyet megtettünk azon számadásról, melyet a pénzügyminiszter ár közölt előbb velünk a bizottság, azután pedig a ház minden tagjával. A dohánybevétel és jövedelem ugyan már helyesen van beosztva; de nincsenek elhagyva azon öszszegek, melyek nem valódi bevételek és nem valódi kiadások; és nincs sok tételnél helyesen osztályozva, hogy mi jön magyar,Jmi német részre. Ha ezeket számításba veszszük, és t is, hogy a katonai végvi-