Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-177
240 CLXX VII. ORSZÁGOS modása tárgyában. A bizottság e kérést méltányosnak tekintvén, rendkívüli dijai 100 forintot vél utalványozandónak. A ház tiszti személyzetének, az élelmi czikkek és a lakbér drágulása folytán lakbér-illetményt kérő folyamodását a bizottság méltányosnak tekintvén, a ház tisztviselőinek és szolgáinak fizetését 20 százalékkal fölemelendönek javasolja és a jelenévi október és november havára e tekintetből azoknak 620 frt 26 krt véleményez tbtalvdnyozandónak. Benics József levélhordónak a képviselőháznál fölállított postahivatalnál a bizottság havonkint 5 frtot, október havától kezdve, véleményez utalványoztatni. Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a költségvetési bizottság javaslatait elfogadni? (Helyeslés.) Ennélfogva az elnökség megteszi a szükséges intézkedéseket. Szontagh Pál úr a kérvényi bizottság részéről fog tenni jelentést. (A képviselők oszladoznak.) Kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak eltávozni. Jobb, ha e tárgyat most elvégezzük, mintha külön ülést tartanánk felette. (Helyeslés.) Szontagh Pál előadó (nógrádi, olvassa a kérvényi bizottság jelentését): Schweiger Henrik pesti polgár hentes kéri a pénzügyminisztérium által a folyamodó atyja Schweiger Bálint által a kincstár ellen, a miskolczi serfőződe haszonbérletéből származott kárának megtérítése végett indított kártérítési ügyből folyamodót illető 36932 frtot kifizettetni. Vélemény : Ezen magánjogi öszletből származó kártérítési kérvény megvizsgálás és a kifejlendőkhöz képest leendő elintézés végett a m. k. pénzügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Grutay Péter újvidéki lakos panaszolván, hogy a mig ő a nemzeti kormány felhívására 1848-ban elhagyta tűzhelyét, mint honvéd védte az alkotmányt, az alatt az Újvidéket elfoglalt^Jellasich zsoldosai házát kirabolták s felgyújtották, ő maga pedig a fegyverletétel után a cs. k. szekerészek közé besoroztatott, s csak két évi szolgálat után bocsáttatott haza, hol most nyomorban tengeti életét: kéri 800 frtra becsült kárát elolegeztetni, s az e végre kijelölendő alapból annak idején megtéríttetni. Folyamodó kérvénye elintézés végett a pénzügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Geszti Ferencz újvidéki lakos előadván, hogy a mig ő 1848-ban a magyar kormány felhívására elhagyta tűzhelyét, a hazát mint honvéd szolgálta, az alatt az Újvidékre betört Jellasich zsoldosai házát kiraboltak s felgyújtották, később pedig a fegyverletétel után 6't magát a cs. k. szekerészek közé besorozták, s csak 10 havi szolgálat után bocsátották haza, hol most 55 éves korában keze munkájával keresi mindennapi kenyerét: kéri 600 frtra becsült kárának az e végre kijelölendő nemÜLÉS (Nov. 25. 1867.) zeti alapból leendő megtérítését eszközöltetni. Folyamodó kérvénye elintézés végett a pénzügy1 minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Strasznoff Sámuel özvegye szatmármegyei csengeri lakos előadja, hogy férje 1849-ben a magyar honvédhadsereg számára egyenruhákat készített, de ezeket, mielőtt a magyar had felszerelési bizottságának átadhatta volna, a cs. kormány közegeifoglalták el anélkül, hogy 387 ft 45 kr. szabó munkabérét megfizették volna. Igazolja ezeket az A—E alatt mellékelt okmányokkal, s miután az A A. B B. alatt a cs. k. pénzügyminisztériumhoz s ő felségéhez felterjesztett folyamodásai is sikeretlenek maradtak, kéri a fentebbi 387 ft 45 kr. munkabérnek az országos pénztárból leendő kifizetését eszközöltetni. Folyamodó kérvénye elintézés végett a pénzügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Fölvétetett WeisE Tivadar pozsonyi polgár és rézgyáros folyamodványa, melyben előterjeszti, hogy a bécsi minisztérium a magyar kincstár tulajdonát képező beszterczebányai rézhámorban készített, s annak pesti telepében is árult rézgyártmányok árát a nyers réz árának változatlanul meghagyása mellett múlt 1866-dik évi okt. 18-án kelt rendelete által 5 frttallejebb szállította, s noha a kérvényező azóta a magyar minisztériumhoz intézett kérelme alkalmával ezen rendszabálynak az egyes gyáriparosokra nézve ártalmassá vált horderejét kimutatta, mégis a minisztérium egy mázsa réz után csak 2 fttal emelte fölebb az árt, mely fölebbemelés azonban egyátalában nem elegendő arra, hogy a magán réziparosok a kincstárral a versenyt kiállhassák. Mert mig a a kincstárnál a nyers réz mázsája a vevőnek engedni szokott százalék levonása után 57 ft 50 kba kerül, a kazánréz mázsája csak 69 frtot, a rézpléh ára pedig 65 frt 50 krt tesz, mely arány a kazánréznél 11 frt 50 kr., a rézpléhnél pedig 8 forint gyártási árkülönbséget eredményez. Ezen összeg az egyes iparosok munkadíjazására oly csekélység, hogy a mellett üzletök pangásba jő, sőt enyészetbe sodortatik. Hogy ez ne történjék, szükségesnek tartja a kérvényező, hogy a kincstári rézgyártmányok ára az 1866-ik évi okt. 18-ka előtti állapotba helyeztessék vissza, annyival is inkább, mivel az ő véleménye szerint a kincstár a kazánréz-gyártmány mázsájánál 5 frt 13kr., a rézpléhgyártmányok mázsájánál ellenben 1 frt 63 kr kárt vall, ide nem számítva a 6% tüzfogyatékot, a késa gyártmányok eladásánál a 3 % jutalékot, s ezenfölül a készfizetőnek a szokásban levő 1 V 4 °/ 0 elengedést. A pénzügyminisztériumnak ajánltatik egy részről, hogy megvizsgálván azon okokat, melyeknél fogva a bécsi kormány a nyers réz nem
