Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-175

CLXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS (NOT. 18. 1867.) 219 rozatnak indoka, és nem lehet egy határozatnak appendixe. Annak önállónak kell lenni. A mi ezen nyilatkozatban vagyis inkább határozatban foglalt teljhatalomnak gyakorlati módozatát illeti, én azt hiszem, ez iránt intézkedni fölösleges, de lehetetlen is, mert a teljhatalom chablonokat meg nem tür, a teljhatalmat gyakorolja azon testület, melyet az megillet, minden előfordulható esetben saját meggyőződése és saját lelkiismerete szerint; és ez, azt hiszem, a törvényhozó testület ebbeli jogának gyakorlatára nézve tökéletesen elég biztosíték. Áttérve most már azon concret esetre, amely előttünk eléggé ismeretes, helyeslem azt, hogy a tizes bizottság két kérdést tűzött maga elé irányadóul, nevezetesen azt: vajon a fenforgó vád állítólagos tárgya sajtótörvényünk szerint vonhat-e maga után esküdtszéki eljárást ? másodszor, vajon az állítólagos sajtóvétség és Böszörményi László személye közt forog-e fen, van-e összefüggés ? T, képviselőház! azt hiszem, hogy valamint az első kérdés magában érthető dolog volt, a másodikra nézve a felelet nem épen oly könnyű, és miután én a másik kérdésre nézve a t. bizottság gal épen ellenkező véleményben vagyok, méltóztassanak megengedni, hogy ebbeli véleményemet röviden indokolhassam. (Hallju'.z.') Fenálló sajtótörvényünkben, hogy az igazán szólva drákói legyen, misem hiányoznék még, mint az, hogy a lapok felelős személyzete a szerzővel együtt nem ugy, mint azt a törvény 13-ikés 33-ik §-a rendeli, föltételesen és egymás után, de föltétlenül, absolute és együttesen tétessenek felelősekké. Ezen értelmezéssel, azt hiszem, mindenki belátja, hogy azon türvényczikk minden egyebet biztosítana, csak magát a sajtószabadságot nem ; és mindenki belátja azt is, hogy ily értelmezéssel úgyszólván egy tollvonással azon törvény lényegéből kivetkőztetnék és a sajtószabadság nálunk keserű gunynyá aljasíttatn ék le. (HJyeslés a baloldalon.) Tisztelt ház ! ha a közvádló eljárását tekintem, kénytelen vagyok azon gondolatra jönni, hogy a közvádlónak azon ürügyek felhasználására, melyek nyilatkozatából kitűnnek, egyéb czélja nem is lehet, mint semmivé tenni magát a gondolatszabadságot egyedül biztosító törvényt is. {Ellenimondás a jobb oldalon. Igaz! a hál oldi Ion.) A közvádló első kérvényében azon ürügyet használta, hogy a váczi levél szerzőjét nem vonhatja felelősség alá azért, mert nem volt kinyomozható az, hogy azon levél közzététele a szerző akaratával és megegyezésével történt-e? Miután Kossuth Lajos a ház elnökéhez intézett levelében tudtára adta a háznak és mindenkinek, hogy azon levél közzététele az ő akaratával és szándéka szerint történt, mindenki azt várhatta, hogy a közvádló, a törvény rendelete szerint, és követve a sajtóügyben fönálló miniszteri rendeletnek a külföldön lakók- vagy tartózkodókra vonatkozó pontjait, a szerzőt idézteti perbe. De minden előzmény nélkül most azt mondja, hogy ő a szerzőt nem idézheti meg, mert az külföldön van. És mivel támogatja ezt? Talán kimutatja, hogy Kossuth Lajost valóban már megidézte, de az nem jelent meg? Épen nem. Állítását nem támogatja épen semmivel, s ugy látszik, azt hiszi, hogy ahhoz neki joga van. 0 mindenesetre Böszörményi Lászlót és csakis Böszörményi Lászlót akarja első sorban tenni bűnössé. (Igaz! a bal oldalon.) Körülbelül ugy cselekszik, mint Sbylock. Sbylocknak Antonio testéből egy font húsra szüksége van, (Derültség) és mert szüksége van, ahhoz neki joga is van, és azért van joga, mert ő Antoniot gyűlöli, s azért gyűlöli Antoniot, mert keresztyén. (Derültség.) T. ház, ha ez nem zaklatás, nem tudom, mily mérvet kell venni azon zaklatásnak, mely a ház által ilyennek valaha elismertessék. Mi ok indítja a közvádlót azon eljárásra, nem tudom s nem is keresem ; de hogy ily eljárás, noha - a korona ügyvédéhez ez nenyllő—ügyvédi fogásnak megjárja is, nem tudom elhitetni magammal azt, hogy a tisztelt ház önméltósága érdekében is valaha ily álokoskodás, ily fogások (Ohó! a jobboldalon. Ugy van! a bal oldalon) által oda hagyja magát vezettetni, (Zaj) hogy a sajtószabadságot egyedül biztosító eme törvényen saját határzata által üttessék oly tág rés, melyen át az alkotmány visszaállítása óta szünetelt bünvadászok serege betörve, dicstelen mesterségét ujabban szabadon űzhesse. (.Ugy van ! ab>d oldaton.) Ennélfogva én azon hitben és azon indokoknál fogva, melyeket előadtam, meggyőződésem és lelkiismeretem szerint nem indítványozhatok egyebet, mint azt, hogy a közvádló Böszörményi László irányában a ház elé terjesztett kérésétől határozatikig mozdíttassék el. (Hel ,eslés a bal oldalon.) Horváth Lajos előadó: T. ház! Teljesen osztozom Nyáry Pál képviselőtársunk azon kijelentésében, hogy a szőnyegen forgó kérdés kiváló fontossággal bír; s én magam is azt hiszem, hogy azon eljárás, melyet a ház a jelen esetben követni fog, előzményül íog szolgálni mindaddig, mig szabatosan formulázott immunitási törvényünk nem lesz. Szükség tehát már azon szempontnál fogva is, mivel ez nem pártkérdés, nem személyes kérdés, hanem az imniunitás kérdése: miszerint ezen ügy a lehető objectivitással tárgyaltassék, hogy azon megállapodásra, azon eljárásra, melyet ma kimondani és követni fogunk, bátran hivatkozhassunk minden előforduló egyes esetben. 2b*