Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-173

CLXXDI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 8. 1867.) 197 megváltása iránt részletes törvényjavaslatot ké­szítsen, az igazságügyi minisztérium az általa ez ügyben aház elé terjesztendő törvényjavaslat készí­tésnél e folyamodásra is figyelemmel legyen. Várady Gábor: T. képviselőház! Nem tudom, méltóztattak-e érteni a kérvényi bizottság e véleményét. Minthogy az nagy fontoságu dolog, s én ezen vélemény második pontjához szólani kívánok: kérném a tisztelt előadó urat, szívesked­jék még egyszer felolvasni. (Fölkiáltások: Megér­tettük!) Zsarnay Imre előadó (újra eöadja a kérvé­nyi bizottság véleményét.) Várady Gábor: Ezen vélemény második pontjában, a melyben az igazságügyi miniszter utasittatik, hogy az úrbéri viszonyból származó ügyekre nézve törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé, olyasmi foglaltatik, a mi iránt már az igazság­ügyi minisztérium úgyis interpelláltatott s nyilatko­zott^ a mi különben sem tartozik a kérvényi bizott­ság elé. A vélemény ezen részét tehát kihagyatni kérem. (Helyeslés.) Zsarnay Imre előadó: Lehetetlen, hogy a házé véleményt elvileg el ne fogadja. Hiszen a 48­iki törvényekben is világosan az mondatik, hogy a minisztérium e kérvényekre készítsen javasla­tot. (F'ókiáltások : Nem, ide tartozik!) Szlávy JÓSef: Ismételve hallottam, hogy a kérvényi bizottság oly kérvényeket, melyek a földtehermentesitésre, melyek úrbéri kérdésekre vonatkoznak, véleményezi az illető minisztérium­hoz áttétetni. Már, engedelmet kérek, azon véle­mény, mel} 7 et e képviselőház elfogad, némileg a minisztériumra, ha talán nem közelező, de minden esetre irányadó. A jelen vélemény pedig*, ha sza­bad mondanom, a jus első regulája ellen vét, mely azt mondja: „audiatur et altéra pars." (Helyeslés.) Itt pörről vagy pörösködésről van szó, mely a földesúr és a lakosság közt folyt és foly ; s a nélkül, hogy a földesúr érveit meghallgatnék, nem hi­szem, hogy itt csak véleményt is mondhatnánk, a mely irányadó lenne az igazságügyi vagy bár­mely minisztériumra. Ezen ügyek az eddig fen­álló törvények és az 1861-iki ideiglenes törvé­nyes szabályok által föntartott úrbéri pátensek szerint intéztettek, intéztetnek és fognak elintéz­tetni mindaddig, mig a törvényhozás e részben változtatást nem tesz. Ezen tekintetben akár a törvényhozásra, akár a polotikai közigazgatásra pressiot gyakorolni az országgyűlés nincs hivatva. Az egyszerű vélemény, mely helyes, az, hogy té­tessék az át az illető minisztériumhoz minden motivatio nélkülj és ezért azt vélem, hogy az egész motivatio kihagyandó, és a kérvény egysze­rűen átteendő a minisztériumhoz. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk]) Ennélfogva a kérvény egyszerűen minden indoko­lás nélkül áttétetik az illető minisztériumhoz. Szontagh Pál előadó (olvassa a kérvényi bizottság jelentését) : Újvidék sz. kir. város közön­sége a nemzetiségi kérdésnek mielőbbi elhatáro­zását olyformán kívánja, hogy a szerb nemzetnek a magyar királyok által adott kiváltságai érvénye­seknek ismertetvén el, az ország törvénykönyvébe igtattassanak, és az 1861-ben Karloviczon tartott nemzeti gyűlés határozatai a hozandó nemzetisé­gi törvény alkotásánál irányadókuí tekintessenek. A képviselőház nemzetiségi bizottságához átté­tetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Burián János váradi lakos 1848-ban a haza függetlenségének megvédéséhez járulandó, kis gazdaságát haszonbérbe, ingóságát eladta, beszer­zett pénzét 1700 frtot az országnak egy évre 5% kamatra kölcsön adta, s ő maga mint honvéd­huszár a komáromi vár feladásáig harczolt. Utal­ványai ból 1 drb. 100 írtról szólót mellékelve, kéri pénzének kamatostul kifizetését eszközöltetni. Továbbá, mivel több európai nyelvet jól értve, a gya­korlati és elméleti mezei gazdaság terén isme­reteket szerzett, mint Gerliezy Bódog b. levele és egyéb bizonyítványai mutatják: kéri magát a magy. korona birtokaiban valamely fő gazda­tiszti állomásra alkalmaztatni.Elintézésvégett, aján­lólag a pénzügyminisztériumhoz áttétetni vélemé­nyeztetik. (Helyeslés.) Jaksa János, Szecsei József s több társaik, K. K. Laczliáza városa lakosai, az 1849. hadjárat alkalmával az osztrák katonaság által fuvarozásra i kényszeríttetvén, az orosz seregekhez érkeztökkor, j ezek által sanj^argattattak és lovaiktól, kocsijaik­tól megfosztattak, lő78 ft. 24 kr., hitelesített tanúvallomásokkal és hivatalos jegyzőkönyvvel igazolt, szenvedett kárukat, tekintettel a múlt évi fagy és aszalja által sújtott szegénységökre, az országos pénztárból megtéríttetni kérik. Elintézés végett a pénzügyminisztériumhoz, áttétetni vé­leményeztetik. (Helyeslés.) Grömör megyében fekvő Tiszócz város kö­zönsége előadja, hogy jóllehet az 1854-ben aláirt u. n. nemzeti kölcsönét, befizetett két részlet áten­gedésével, bizonyos Hirschler bécsi kereskedőnek, eladván, atovábbi részletek fizetése alólfölmentetett­mégisrajta a rimabrézóiadóhivatal nemzeti kölcsönn hátralék fejében 1145 frt. 19 '/, krt. követel. Ezen, jogtalan követelés alól kéri magát a folyamodó városi közönség annyival inkább • fölmentetni, mert szorult pénz viszonyai között nem csak belső közigazgatási költségeit, de az adókat sem képes fizetni. Folyamodó község kérvénye elintézés végett e pinzügyminiszteriumhoz áttétetni véle­ményeztetik. (Helyeslés.) Antal János és Hanka Ignácz csongrádmegyei

Next

/
Thumbnails
Contents