Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-171
CLXXI. ORSZÁGOS ÜLÉs. (Nov. 6. 1867.) 161 városának e határozata egy másik neme a levelek I terjesztésének, s az izgatás előidézésére tán még veszélyesebb: mert ha követőkre talál, s több város és község egymás után hasonlót tesz, s a koi'mány ezt némán elnézi, akkor az izgatás gonoszabbá váíhatik. Nem tehetett tehát egyebet, mint roszalását kijelentve, a határozatot, mely a község nevében volt a község jegyzőkönyvébe irva, megsemmisittetni. De mivel Eger városa nem politikai közhatóság, hanem Heves vármegj^e hatósága alatt áll, nem akarta a minisztérium a megyei hatóságot sérteni, hanem rendeletet küldött Heves vármegyéhez, melyben megbizta, hogy Eger városának határozatát a minisztérium meghagyásából semmisítse meg. Heves vármegye a kormány rendeletét nem teljesítette, hanem felirt a minisztériumhoz és határozottan kijelentette ezt másodízben is hozott végzése által. A kormány ekkor kir. biztost küldött a megyéhez, ki — ha szükséges leend — a megyei bizottmányt idelglen felfüggeszsze és a miniszteri rendeletet foganatba vegye. Ez volt egyszerű lefolyása azon tényeknek, melyeknek törvényessége vagy törvényellenessége felett most tanácskozunk. Ügy hiszem, hiven adtam elő' azt az előttünk fekvő adatok szerint, és pedig szorosan objective. (ügy van !) Vegyük már most fontolóra, miben sérthette meg a kormány eljárása által a törvényt és alkotmányt az által, hogy kir. biztost küldött Heves megyébe, holott az 1805-ki V.-ik t. ez., mint némelyek felhozták, egyenesen azt rendeli, hogy: ^A megyék kir. biztosok által ne terheltessenek, hanem a felmerülő hiányok a főispán rendes hatalmával intéztessenek el." Midőn Heves vármegye a miniszteri rendelet teljesitését határozottan megtagadta, nem volt egyéb választása a minisztériumnak, mint vagy rendeletét viszszavéve, az egész dolgot abban hagynia, vagy rendeletének tetjesitését más módon eszközölnie. Az elsőt nem tehette, mert az izgatás veszélyét elhárítania kötelessége volt; rendeletének viszszavonása által pedig felszabadított volna másokat is a példa követésére, s igy azt, a mit meg akart előzni, az izgatást, közvetve maga mozdította volna elő, A másik utat kellett tehát választania, t. i. rendeletét más módon venni teljesedésbe. Közvetlen Eger városához küldeni valamely kormányi tisztviselőt, s ez által semmisittetni meg a határozatot, belevágott volna Hevesvármegye kétségtelen jogába, és ez ellen nem csak egyik párt, hanem mindegyik határozottan felszólalt volna e teremKÉPVH. NAPLÓ. 186 s /r V. ben, mint oly lépés ellen, mely Heves vármegye alkotmányos állását forgatja ki sarkaiból. (Helyeslés.) Nem volt tehát egyéb hátra, mint követni azon utat, melyet hasonló esetekben eddig is követett az ország kormánya, királyi biztost küldeni Heves vármegyére, mely az engedelmességet határozottan megtagadta. (Helyeslés a jobb oldalon.) Igaz, hogy az 1805-iki V-ik t. ez. meg akarta óvni a megyéket attól, hogy kir. biztosok küldése által terheltessenek, s azt rendelte: „a felmerülő hiányok a főispánok rendes hatalmával intéztessenek el;" de kérdezem, a Heves vármegyében elkövetett hibát el lehetett-e a főispáni rendes hatalommal intézni ? (Élénk tetszés a középen.) Hiszen az ő elnöklete alatt és ellenzése daczára hozatott a megyei végzés, hozatott pedig ismételve: a főispán rendes hatalma tehát ez esetben sikertelen volt. Ne feledjük el azt se, hogy ugyanazon 1805-iki V. t. ez. szövegének további sorai következőleg szólnak: „kivéve, ha ő felsége némely rendkivüli esetekben biztosok küldését kikerülhetlennek tartaná." Kételkedik-e valaki, hogy a hevesi eset rend' kívüli eset volt? (Elénk tetszés a középen.) Isten ne adja, hogy az ilyen esetek hazánkban a rendesek közé tartozzanak ! A törvény ő felségének hatalmat ad, hogy rendkivüli esetekben biztosokat is küldhessen a megyékbe. S kire bizza annak megítélését, hogy rendkivüli eset állott elő ? Egyenesen ő felségére: mert 3-ik szakaszának vég szavaiban ezt mondja: „ha ő felsége némely rendkivüli esetekben biztosok küldését kikerülhetlennek tartaná. ie Midőn tehát a kormány Heves vármegyébe kir. biztost küldött, nem a törvény ellen cselekedett, hanem a törvény értelmében, annak világos rendelete szerint; s akkor hibázott volna, ha rendeletét a megyének nem jogosult ellenmondása miatt érvényesíteni nem tudta, vagy nem merte volna. Ezért méltán feleletre vonathatnék. (Elénk helyeslés a középen.) Azt mondják némelyek, hogy Heves vármegye törvényes jogával élt, midőn a miniszteri rendelet teljesitését megtagadta, mert azt törvénytelennek tekintette. A megyék politikai életét a gyakorlat fejtette ki; azoknak jogai, hatásköre nincsenek világos törvények által körülírva, hanem a gyakorlat által szabályozvák. A 48-diki III. törvényezikk 26. szakasza teljes épségében fentartotta az ország minden törvényhatóságainak eddigi törvényes hatóságát, a XVI. t, ez. 2. szakasza pedig azt rendeli , hogy „a megyei állandó bizottmány mindazon hatóságot fogja ideiglen gyakorolni, mely törvény és alkotmáuy szerint a megyei közgyűléseket minden tekintetben illeti." 21
