Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-170

IS 4 CLXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 5. 1867.) a néppel kibékült, és kibékülve a néppel. ezzel egyetértésben kívánja koronáját viselni. Én, t. képviselőház! a kormány eljásását pártolom. (Helyedéi a közéuen.) Papp Pál: T. képviselőház ! (Halljuk!) Midőn az országgyűlés a kormány eljárását birálja, hivatva van épen ugy, mint bármely más biróság. a a törvényekre alapítani határozatát. A törvények köteleznek fejedelmet, kormányt, képviselőházat egyaránt. Tiszteljük, uraim, azon törvényeket, melyeket önmagunk hoztunk, mert ha mi nem tiszteljük, nem igényelhetjük, hogy mi tiszteltessünk. A tárgyalás alatti ügyben három vélemény nyilvánult a képviselőházban. Az első a törvények mellőzésével a puszta elmélkedésre alapítva határozatát, helyesli a kormány eljárását. Én ezen tisztelt képviselőket nem kisérem elméleteikkel az ország határain tul, idegen államok parlamentális törvényeiben vagy gyakorlataiban keresve a kérdés niegoldásámak kulcsát akkor, midőn törvényeink határozottan és szabatosan rendelkeznek. Nem ismerem el azt sem, hogy a törvények világos szavai ellenére akár a törvényhozás tendentiája, akár a törvények erőszakolt szelleméből menedéket lehessen keresni, nem különösen a jelen esetben, midőn jól tudjuk, hogy ugyanazon törvényhozók, midőn a parlamenti rendszert életbe léptették hazánkban, ugyanazon időben a megyei hatóságok jogait teljes épségben meghagyták nem csak, de szükségesnek találták, hogy az alkotmány védbástyáinak törvényileg kimondották. (Iga:! Ugy van! a szélső bal oldalon.) Azon felül, hogy szükségesnek tertották a megyéket meghagyni teljes alkotmányos jogaikban, függetlenségükben, tanúsága \ annak az, hogy még a királyi városokat is ugyan- j ily hatóságokra emelve, ezen hatóságokat szaporították. Nem áll tehát az, hogy a törvények tiszta I szavainak ellenére a törvények szelleméből vagy a törvényalkotó intentiójából lehessen a kormány | eljárását, a törvények világos rendeletei és szavai j ellenére, helyeselni. < A másik vélemény roszalva a kormány eljá- ; rását. szembe állítva azt az élő törvényekkel, a kormány eljárását nem helyesli. Én, t. ház. véleményemet következőkben j nyilvánítom. Eger városa jogosítva volt, nem mint a kormány mondja, tűlhágva hatáskörét, hanem igenis szerintem jogosítva volt a 48-ki

XXIII t. ez. 23 §. értelmében, mely szakasz a királyi városok képviseleteinek megadja a tanácskozási és határozati jogot — a 48-ki XXIV. t. ez. 1. §. 1 fejezete kiterjeszti e jogot a 16 szepesi városra is, kiterjeszti egyszersmind a rendezett tanácsú községekre—jogosítva volt tehát ezen törvényeknél fogva Eger városa határozni. Hogy pedig azon bizalmi szavazatot, melyet Kossuth Lajosnak tett, jogosan cselekedte, arra alapítom, hogy Kossuth Lajosnak, ki e haza hatoságai, birói hatoságainak egyike által sincs elmarasztalva, ép úgy szavazhatott bizalmat Eger városa, mint bárkinek másnak, (Helyeslés a szélső halon) azon különbséggel, hogy oly férfiúnak szavazta bizalmát, ki a 48-ki korszakot alkotta, s ama törvényeket nagyrészt keresztülvitte, mely törvények nélkül elsodorta volna a zivatar alkotmányunkat, elannyira, hogy nem volna a szabadelvű világon senki, ki egy sóhajjal kisérné azt, midőn az enyészet ölébe dől. Heves vármegye nem találta magát jogosítottnak a kormány rendeletét végrehajtani oly hatóság irányában, mely vele ugyanazon egy színvonalon áll. Heves vármegye midőn vonakodott végrehajtani a kormány intézkedését, egyszersmind midőn Eger városa bizalmi szavazatát magáévá tette, akkor csak magához méltóan cselekedett. Feltéve, t. képviselőház, de meg nem engedve, hogy Heves megye kötelességét nem teljesítette, s hibázott, midőn a kormány rendeletét végre nem hajtotta, feltéve, mondom, de meg nem engedve, azt kérdem: ildomos volt-e azon eljárás, melyet a kormány Heves megye irányában követett? nem volt-e már azelőtt gyakorlatban a megye minden hatóságai által mindannyiszor reclamált gyakorlat, mely szerint kir. biztosok az efféle határozatokat megsemmisítették? szükségeltetett-e az, hogy ily romboló eljárást kövessen a kormány ? (Helyeslés a hal oldalon.) Uraim, megsértette a kormány a parlamenti rendszert az által, hogy a felelősséggel járó végrehajtó Imtalomban a koronát a király személyében állította elő. Megsértette az 1848-kí 3-k t. czikk3. fejezetét, mely a törvények értelmében rendeli a végrehajtó hatalom gyakorlatát. Hol van olyan törvény, mely a kormány ezen eljárását helyeselné ? (A hal oldalon: Ügy van! Jobb felöl: Nincs úgy!) Megsértette az 1848 3-ik t. ez. 26-ik fejezetét, mely az ország minden eddigi törvényes hatóságának jogát teljes épségben fentartani rendeli. Megsértette az 1848. 1 T-ik t. ez. 3-ik fejezetét, mely azt rendeli, hogy az állandó bizottmányok, főispánok vagy alispánok elnöklete alatt annyiszor és addig, a mint és meddig szükségeltetik, egybegyűlvén, eddigijogaikat a törvény és alkotmány szerint minden tekintetben gyakorolhassák. Megsértette, mondom, felfüggesztvén a megyei bizottmányt, megsértette az f. alatti fejezetet, mely a megyei bizottmányt jogosítja fel, hogy tisztviselőivel határozatikig rendelkezzék, midőn a kormány követelt feltétlen engedelmességet tisztviselőitől. Ezen rendelete által a megye törvényhatósága leromboltatván, a