Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-170
132 CLXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 5. 1867.) mint gyakorolt 48 előtt, de még annyi jogot sem gyakorolhat, mint gyakorolt 48-ig. És igy igen jól tudhatta különösen Heves vármegye,hogy mindannyiszor a kormány rendeleteit visszautasítani nem lehet; igen jól tudhatta Heves vármegye, hogy van egy magasabb hatalom, van egy biróság, mely a kormány eljárása fölött itél és őt feleletre vonhatja, s ez az országgyűlés ; és azért igen jól tudhatta Heves vármegye, hogy neki mint megyének egy országyülés jogkörébe vágni nem szabad. Hogy miért nem szabályozta ezen kérdést a 48-iki országgyűlés: arra felelni nem szükséges. Nem szabályozta azért, mert erre physikai ideje nem volt. Azt tisztán ki lehet mutatni, hogy Heves megye mennyiben ment körén tul; de hogy a kormány mennyiben sértette volna meg a törvényeket, a mint azt a bal oldal igen sok tagja állitá: azt véleményem szerint bebizonyítani teljes lehetetlen. Kivánják a túlsó oldalról, hogy a kormány | törvény szerint és szabály szerint járjon el; de kérem : mit fogunk megint arra felelni, ha a kormány azt fogja reá mondani: ha kívánjuk, hogy j törvény szerint járjon el, legyenek törvények? És kérdem : vannak-e ily szabályok ? De ha volnának is, vajon lehet-e a mostani időt a rendes idő'k mértéke szerint mérni ? vajon lehet-e a kormánytól azt kívánni, mégha e részben volnának is szabályok, hogy ily átmeneti korszakban ezen szabályokhoz rendszeresen tartsa magát ? vajon méltányos volna-e tőle azt kívánni, hogy a törvényeket szigorúan tartsa meg, midőn, úgyszólván, minden törvények csak keletkezőben vannak? — Hogy ez igy van, annak, gondolom, tisztelt képviselőház, se a bal, se ajobbíoldalnem oka : de tény, hoery igy van. Ha én kényelmes országúton megyek, és engem ezen útról valami erőszak, egy nagyobb hatalom levon, s elvisz árkon, bokron keresztül és bevisz valami setét erdőbe, s összeköti kezeimet ; és akkor ott egyszerre azt mondja: „Én téged felszbaditalak , leveszem a köteléket szemeidről, menj a honnan kiindulál!" Mi történik akkor? Legelőször is szétnézek sazt nézem, merre van az országút, a rendes országút, a honnan kiindultam, és ha magamat e részben tudom tájékozni, akkor sebesebb léptekkel és nagyobb ugrásokkal fogok a rendes országút felé haladni; de ugyanazon árkon, bokron és tüskén kell keresztülmennem, hogy oda jussak. Véleményem szerint igy van most a kormány is. Mi rá bíztuk, hogy árkon bokron keresztül vezessen minket a rendes országútra, a törvényesség útjára. De kérdem, t. képviselőház ! lehetséges-e ez egyszerre ? Meg vagyok szentül győződve, hogy a kormánynak az feladata, az czélja, hogy a nemzetet — ha lehet — még ma a rendes törvények útjára vezesse ; de a természeti törvények szerint azt oly könynyen kieszközölni teljes lehetetlen. És mégis ilykörülmények közt csodálatos dolog, hogy min den bajok között a kormányra még azt 'sem lehet ráfogni, hogy a törvényeket, vagy hogy a nemzet jogérzetét sértette volna. A jóságos gondviselés mindig ad a nemzetnek oly eszközöket, melyek lételét biztosítják. Meghajlok a megyéknek múltja előtt ; elismerem, hogy a megyék megtartották a nemzetet, ha más okból nem, megtartották legalább azon okból, hogy 52 oly tűzhelyet alakítottak a nemzetnek, melyen a nemzeti érzület örök táplálékot talált. De, uraim, a mint ezt elismerem, ugy világosan bevallom, hogy ezen túl nem csupán a megyét tartom azon eszköznek, mely képes az országot megmenteni, hanem azon eszköznek tartom a népképviseleten alapuló, nemzeti érzelmű, szabadelvű, becsületes kormányt. (Helyeslés jobbról.) Véleményem szerint ez fogja Magyarországnak ezentúl jövőjét biztosítani, azt nagygyá emelni: és azért tisztán kimondom, t. képviselőház, hogy midőn mi ezen oldalon a kormányt pártoljuk — bármennyire tiszteljük is egyenkint a személyeket, mégis jól tudják Ők is, bár mit gondoljanak a tul oldalon — hogy nem személyökért támogatjuk, hanem támogatjuk azért, hogy végre valahára azon rendszer, melyet Magyarország 18 év előtt megállapított, ezen országban megerősödjék : mert véleményem és véleményünk szerint ezen rendszertől függ hazánk üdve, java és jólléte. Es igy, t. képviselőház! én még ezt sem átallom kimondani, hogy a ki a megyéknek oly jogot kivan adni, mint volt 1848 előtt, vagy még ennél is többet: az egyenesen a 48-diki törvények ellen,,, nem mondom, szándékosan, de mégis a 48-dikí törvények ellen vét (A szélső bal oldalon: Ohő!) és indirecte azokat kívánja csonkítani. {Úgy van ! jobbról.) Nincs, t. képviselőház, e kormánynak más baja, csak az, hogy ily 18 év után, ily iszonyú 1 8 év után ő az első. De azt hiszem, t. képviselőház, ez teljességei nem ok arra, hogy ezen kormánynak gátakat vessünk s akadályokat csinálni kívánjunk, hanem inkább ok arra, hogy még inkább tiszteletben tartsuk, mert ilyen áldozatra csak a legtisztább hazafiasság képes. Hiszen személyeket megbuktatni utóvégre is igen könnyű, és még csak nem is hiba. De ha ezen személyekben oly rendszert buktatunk meg, mely rendszernek még most gyönge csemetéiből valaha hatalmas életadó fa nőheti ki magát, akkor magokat a személyeket is megbuktatni, véleme-