Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-169

114 CLXIX. OKSZÁGOS ÜLÉS, (Nov. 4. J867.) szag népe mennyire tiszteli ma is Mátyás emlékét, ki uriasan bánt néha még a törvényekkel is, inert népünk jól tudja, hogy ezen eljárásnak alapja az igazság, czélja pedig mindig az ország java és boldogsága volt. (Helyeslés) Mindezeknél fogva nem pártolhatom Tisza Kál­mán képviselőtársam indítványát; s elleninditvá­nyul javaslom: jelentse ki a ház, hogy mindezek­nél fogva megelégedve a belügyminiszter nyilatko­zatával, Heves megye irányában követett eljárását helyesli. (Helyeslés jobbról, ellenzés balról.) GhyCZy Kálmán: Tisztelt ház! Mielőtt a szőnyegen lévő tárgyhoz szólanék, fölhíva azok által is, miket az előttem szóló tisztelt szónok úr mondott, szükségesnek tartom jelezni azon állást, melyet akkor elfoglalok, midőn Tisza Kálmán tisz­telt barátom inditványát pártolván, a kormány által Heves megye irányában követett eljárásnak nem helyeslését kívánom kimondatni, Tisztelt barátom, Zala megye egyik kerületé­nek tisztelt képviselője a minap azon véleményt fejezé ki, hogy a kormány, miután állását elfoglal­ta, az 186 7-ikXII. tör^ényczíkkelynek foganato­tását magára vállalta, s ennélfogva az ezen tör­vény érvényesítése ellen irányzott tény ellen köte­les volt hatalmának egész súlyával fellépni, s e ma­gas politikai tekintet mindenesetre mentségéül szolgál eljárásának. Azt vélem s abban igen tisz­relt barátom is egyetért velem, hogy nincs itt hely Ítéletet mondani arról, hogy a váczi választókhoz intézett levélben és az azt követett nyilatkozatok­ban foglaltak valamely bűntény álladékát képe­zik-e vagy nem ? s hogy ezt az előttem szóló tévé, helyesnek nem tartom. Feltéve azonban, hogy az említett iratokban foglaltak a törvény szigora alá tartoznak, s hogy azok terjedésének gátat vetni a kormánynak kötelességében állott: akkor is a kor­mány ezt csak a törvény által rendelkezésére bí­zott eszközökkel, törvényes utón és módon tehet­te: mert alkotmányos fogalmak szerint a kormány a törvények végrehajtásában is csak a törvények által rendelkezésére bízott eszközökkel járhat el; s hogy csak ezekkel járhasson el , abban a köz- és egyéni szabadságnak egyik fő bizto­sitéka, az alkotmányos és nem alkotmányos, fele­lős és nem felelős kormányrendszerek közti kü­lönbség fekszik. Azért tehát, midőn a kormány a törvények végrehajtásában, a köréhez tartozó köz­jogi intézkedésekben nem törvényes utón és mó­don jár el, ez ellen fölszólalni a képviselőháznak, a mely a törvény és alkotmány épségének föntar­tására épen a kormány irányában van hivatva, vagy legalább a ház azon tagjainak, kik e meg­győződé -t vallják magokénak, kötelességében áll. (Helyeslés a bal oldalon.) Azt mondja igen t. barátom: „Meggondoltá­tok-e, mit tesztek?Ha Tisza indítványa elfogadta­tik, a minisztérium megbukik. Készek, képesek lesz­tek-e ez esetben más minisztériumot alakítani ? Re­mélhetitek-e, hogy a létező körülmények közt ez lehetséges legyen ? S ha, mint látszik, nem lehetsé­ges, nem fog-e ebből forradalom következhetni? Ezt akarjátok ti ?* Erre válaszolhatnám: Igenis parlamentális fogalmak szerint a minisztérium el­len többségre jutott pártnak joga és kötelessége is, kezébe venni a kormány gyeplőjét és megkí­séri eni érvényt szerezni politikájának ; (Helyeslés a bal oldalon) és ha ez, mint t. barátom föltéve, nem le­hetséges, akkor e házban nem ül parlament; de ak­kor ne is lépjen föl ő akár e ház irányában, akár irá­nyunkban oly igényekkel, a melyek csak valóságos parlamentekjog-éshatalomkörénekkeretébeillenek. Mondhatnám azt is, miszerint valamint min­den országban, ugy ezen országban is támadhat forradalom; de ne becsüljük túl állásunk súlyát és értékét, az e házban lévő pártok számarányainak változásából forradalom nem fog következni: az e házban létező pártok számarányának megvál­tozása nem forradalmat, esetleg legfölebb reactiot eredményezhet. Tudom, hogy e szó a nemzet ujabb súlyos szenvedéseit jelenti; de tudom azt is, hogy jelenti a nemzet minden független szabadel­vű vélemény-árnyalatainak egyesülését is: s ez egyesülés forradalom nélkül is meghiusítandj a areac­tio ármányait, mint meghiúsította a múltban, és mi­ként ez egyesülés megszűnte meggyengítette eddig is nagyban a nemzetnek állását a hatalom irányában. De én, t. ház, nem ezt válaszolom; én azt mon­dom: a kérdés, mely hozzánk volt intézve, nem intéztethetett komolyan hozzánk, (Helyeslés a bal középen, ellenzés a jobb oldalon) mert a ki isme­ri e ház viszonyait, tudja, hogy a háznak ez ol­daláróljövő indítványok a minisztériumot nem buk­tathatják meg, és így mind azon, egyébiránt igen súlyos aggodalmak is alap nélkül szűkölködnek, melyeket t. barátom ez eset lehetőségének föltevé­séből merített. Úgyde azt mondja ezekre t. barátom, hogy: „Ha tudtátok, hogy indítvány tok el nem fogadta­tik, mért teszitek azt ? Nem-e helytelen oly indít­ványt tennetek, melyről előre tudjátok, hogy el nem fogadtatik?'' (Ellenmondás jobbról) Tisztelt barátom dilemmájának ezen részére óhajtanék válaszolni. Igenis tudom, t. ház, hogy minden helyes po­litikának főirányára, vég czéljára nézve, mely csak a hazának java és jólléte lehet, (Halljuk! a jobb ol­dalon) a miniszter urak, a többség, elvbarátim és köztem véleménykülönbség nem létezik; de ezen végczélnak fogalmára, az ennek elérésére vezető eszközökre, az utak- és módokra nézve, melyeken i ezen eszközök érvényesitendök, meggyöződésenk

Next

/
Thumbnails
Contents