Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-168

96 OLXVin. OESZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 2. 1867.) igyekezett azon visszaéléseknek, vagy legyen, mint önök inkább szeretik: súrlódásoknak, a gyakorlati életben meggyökerezett azon megyei eljárásban, melynél fogva a megyék a helytartótanács rende­letét, tetszés szerint, vagy végre hajtották, vagy semmibe nem vették. Nagyon természetes, midőn az 1848-ki törvények megsemmisítették a rendi alkotmányt és újra teremtették a népképviselet alapjára fektetett parlamenti alkotmányt és fe­felelős kormányt, akkor igenis szét kellett tekinteni a törvényhozóknak azon visszaéléseken és hátrá­nyokon, a melyeket ők magok a megyei gyakor­latban tapasztaltak; és jól tudták, hogy a kormány felelősségével egyátalán össze nem fér az, hogy valamely megyének joga legyen a közigazgatást tetszése szerint megakasztani, és igy a felelős kor­mány kezéből kiragadni azon eszközt, a melynél fogva a közcsendet, mint a közszabadságnak egye­düli bástyáját, és a törvényben megállapított rendet föntartani képes volna. Én azt hiszem, t. ház, hogy sokféle állam­forma létezik a világon, legyen annak bármi alkotmányformája, legyen az köztársaságé, legyen az szabad confeoderált státusokból álló. legyen az monarchia; de nem lehet egy államnak érdekében sem, hogy oly institutiot létesítsen maga alatt, melynek jogában van mindannyiszor is megakasz­tani a közigazgatást (Helyeslés), valahányszor eszébe jut. Ki látta azt, uraim, és hol van meg­írva, hogy a rend felbontásával, a közigazga­tás megakasztásával a törvényes szabadság biz­tosíttatnék? Ez sehol sem létezik. Én ugyan, ha majd el jő ideje, ha majd a vármegyék rendezéséről lesz szó — és nem tartóz­kodom ezt kimondani •— hajlandó vagyok és haj­landó leszek oly eszközök életbe léptetéséről gon­doskodni, melyeknél fogva a vármegye, ha a kor­mány intézkedéseiben aggodalmat, sérelmet lát, e tekintetben felvilágosítás végett a kormányhoz jelirhasson; ily intézményt akkor nem fogok aka­dályozni. De most nem arról van a szó, mikép szervezzük a vármegyéket ; hanem tüzetesen ar­ról, hogy Heves vármegye factuma az 1848. törvé­nyek értelménél fogva nem ütközik-e törvénybe ? Azt mondom: igenis. Miután a közigazgatásnak minden fönakadástól való megóvása az idézett §-ban kimondatott, nem ismerhetem el, hogy vala­mely vármegyének azon joga legyen, hogy a közrend érdekében kibocsátott valamely miniszteri rendelettől a foganatosítást megtagadja. Annyival inkább merem azt állitani, mert az mondatik (Zaj) ugyanazon t. ez. f. betűje alatt .* „Az ek­kép működő megyei képviselő bizottmány tehát a megye közönségének nevében ugy a miniszté­riummal egyenes érintkezésben álland, mint a törvény értelmében a megyei tisztviselőkkel ha­tározatilag rendelkezendik." Ezen törvény nem hivatkozik az 1848 előtti esetekre, hanem tüzetesen azon elv életbe léptetéséről intézkedik, mely a törvény elején áll, hogy t. i. csak azon irány­ban van jogosítva a megyei bizottság a me­gyei tisztviselőséggel intézkedni, mely kitiize­tett, t. i. hogy a közigazgatás semmi esetben meg ne akasztassék. Már most, ha a t. ház valamely vármegye ilyen eljárását helyesléssel fogadná, vagy, a mi egyre megy, ha azt mondaná, hogy a felelős mi­nisztérium kibocsátott rendelete ellenében a kellő engedelmesség megtagadása helyeseltetik: ez ad­dig, mig csak egy vármegyében történik, talán megállhatna; (Zaj) de miután exempla trahunt, meglehet, hogy egy pár hét alatt oda jutnánk, hogy a dolog teljes anarchiába menne át. (Zajos ellenzés balfelöl.) Kérem, a mi Heves megyében történt, az előbb-utóbb máshol is történhetik; az pedig, nem hiszem, hogy föladata lehessen egy törvényhozásnak, hogy a törvényes rendnek meg­akasztásával a polgári szabadság biztositékát meg­semmisítse. (Zaj.) Ezek levén a tárgyra vonatkozó nézeteim, nem mulaszthatom el, hogy Várady Grábor képviselő tár­sam abbeli mondására észrevételemet meg ne te­gyem, mely szerint ő azt mondotta: (Halljuk!) „A kormány oly pillanatban nyúlt ezen erőszakos el­járáshoz, midőn az egész országban csend honol." (Zaj.) Igaz, hogy csend honol; de az nem oly el­járásoknak következése,mint a minőt Heves megye magának igényel: mert ha Heves megyének példá­ján menne ötven vármegye, bizony nem honolna csend; {Helyeslés} és nagyon furcsa okoskodásnak tartom azt, hogy az országban levő csend miatt menti valaki a megye eljárását. (Zaj.) Igen egyene­sen mentette a képviselő úr, mert azt mondta, hogy a minisztériumnak Heves megye irányában köve­tetteljárását nem helyeselheti; következésképen Heves vármegye eljárásáthelyesli. (Helyeslés a jobb, ellenmondás a bal oldalon.) Ha ezen eset állana, akkor Heves vármegyének vagy valamely prae­dilectio utján akar a t. képviselő úr privilegiált ál­lást adni; vagy ha azt nem akar adni, akkor Heves vármegye a többi vármegyét nyugalma árán rend­bontásra szabadítaná. (Ellenmondás a bal oldalon. Zaj.) Tessék elhinni, ha egy vármegyének nem áll kötelességében a rend fentartása, akkor a töb­binek sem kötelessége azt föntartani; és mégis as;t fogják mondani, azért nincsen még anarchia. (Zaj, ellenmondás a bal oldalon.) Én pedig, mint képvi­selő,feladatomnak tartom, hogy a törvényesen meg­állapított rendnek szigorú kezelésével a közigaz­gatást minden megakasztás ellen biztosítsam : mert én a törvényesen megállapított rendet a közszabad­ság legnagyobb biztositékának tartom, sugy hiszem,

Next

/
Thumbnails
Contents