Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-110
CX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 26. 1867.) 57 marad, az országgyűlések otthon alkotmány ósdit játszhassanak, (ügy van! balról.) Engedjenek az előttünk fekvő munkálat három pontjára, a katonaság-, a delegatiók- és az államadósságokra egy futó pillantást vetnem. Kimondani, hogy a magyar hadsereg az osztrák hadsereg kiegészitő része, és ehhez hasonló belszervezésben részesülend, annyit jelent, mint harczképessége nagyobb részétől megfosztani azt. Elmultak az idők, midőn gépekkel nyertek csatákat. Ezen idők csak addig tartottak, mig gépek állottak gépek ellenében. Jelenleg, két arányos számú sereg közt, mindig azé lesz a győzelem, melynek belszervezése harezosai nemzeti jellegének megfelel, s melyet egy eszme lelkesít, Elégedett család otthon, lelkesedés azon ügyért, melyért küzdeni készül, honfiak általi vezénylet, a vitézség és önfeláldozás versenye, mely csak hasonnyel vüek közt létezhet: ez teszi hőssé a katonát, ez viszi győzelemről győzelemre. Az ellenkezőnek gyászos következményeit a közel múlt eléggé mutatja. A 67-es bizottság többsége azt kivánja tőlünk, hogy mi, kik az idegenek beavatkozását hazai ügyeinkbe sinlettük mindig s ettől félünk leginkább , most önszántunkból egy oly testületet alkossunk, mely, a hatalom közvetlen befolyása alatt, s egyrészt idegenekből állva, országgyűlésünk némely lényeges jogait gyakorlandja. A delegatió nem kap utasítást, s nem felelős az országgyűlésnek ; a delegatió fele idegenekből áll; még a magyar delegátusok egy részét is a főrendiház tagjai képezik: e három tulajdonság elitéli a delegatiókat. Eddig a magyar országgyűlés alsóházát illette mindig az adómegszavazás kezdeményezése. Bár a felsőház irányában azon tisztelettel viseltetem, melyet megérdemel, de az adómegszavazás kezdeményezését az alsóház számára kivánom fentartani. A javaslat szerint pedig egy nem felelős, nem is csupa képviselőkből, de a felsőház tagjaiból is, kik közt sok a kinevezett méltóság, s mi több ; felében más országbeliekből álló testület fogja az adó nagyobb részét megszavazni. Az ily szerkezetbői következhető esélyeket kiki könnyen elképzelheti. Bekövetkezhetik kétségtelenül oly eset, midőn hazánkfiai kisebbségben maradván, idegenek szavazandják meg a legsúlyosabb adókat. Az államadósságokról tüzetesen szólani akkor lesz helyén, midőn a képviselőház megállapitandja az összeget, melyet az ország romlása nélkül elvállalhat. Az ajánlott kezelést illetőleg csak ennyit: az együttes, osztatlan és ellenőrzésünk alól kivont kezelés által megeshetik, hogy az államadósságok minden gyarapodást megbénító rablánczától nem menekülendünk soha ; sőt hogy ha Ausztria valamely szerencsétlen hadjárat által KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. IV. , még néhány tartományt elvesztene, az egész összegMagyarország nyakán maradhatna. Ha a katonaság fentartására szükségelt adót a delegatió szavazandja meg; ha az államadóságok kamataira vagy törlesztésére megkívántató összegeket a magyar pénzügyminiszter rendesen Bécsbe tartozik szállitani: kérdem, nem válik-e illuzóriussá a magyar országgyűlés adó megszavazás! joga? Ama fő, s erőnket eddig is meghaladó ösz, ! szegeket, melyek fizetése által azország elszegényedésnek indult, meg nem tagadhatván, azon szerény összeg behajtását, mely a belkormányzatra, s hazai czélokra fenhagyatott, saját érdeke károsítása nélkül csak nem tagadhatja meg. Miután, a mondottak folytán, ha az előttünk fekvőjavaslattörvénynyé válnék, nézetem szerint alkotmányunk lényeges csorbulást szenvedne; miután ennek következtében a magyar honvédelmi I miniszter az osztrák hadügyminiszter seregélelmezési és elhelyezési biztosává sülyedne, a ma| gyár pénzügyminiszter pedig az osztrák pénzügy! miniszter adószedőjévé; miután továbbá ez által a I magyar független minisztérium nem lenne egyéb, ! mint a régi helytartótanács más elnevezéssel, és Magyarország Ausztria tartománya: a 67-es bizottság : többségének javaslatát el nem fogadhatom,és a kij sebbség javaslatára szavazok. (Helyeslés bal felöl.) Tóth Vilmos jegyző : Szentkirályi Mór ! i Szentkirályi Mór: T. ház! Ha vannak a | közügyek között oly természetűek, melyek MaI gyarországot ő felsége többi oi^szágaival és tartományaival közösen érdekük, és vannak ismét mái sok, melyek oly természetűek, hogy Magyarorszái got különösen érdeklik, akkor azon kérdést, mel lyek ezen közös ügyek, és miképen intézkedjünk I azok fölött, egy elv szerint megoldani nem lehet: mert, ha az országnak függetlenségét veszszük kirekesztőleg zsinórmértékül, akkor ezen elvnek következetes alkalmazása mellett végre oda jutunk, hogy minden közös ügyeket és minden közös ér| dekeket tagadnunk kell; ha pedig az együttességet | állítjuk föl egyedüli irányadóul, akkor valamenyi ! érdekek közösekké válnak. Az egyik elvnek kirej kesztőleges alkalmazása a kisebbség külön véle| menyére vezet, a másik elvnek kirekesztőleges al\ kalmazása az októberi diplomára. A mi pedig a kei zelés módját illeti, én igen sajátságos következet| lenségnek tartom azt, ha valaki megismeri, hogy I vannakközösügyek,és mégis azt követeli, hogy ezen ! közös ügyek minden ország által külön intéztessenek el, mert gyakorlatban épen az ügyek közösségét a közös kezelés teszi. Szintoly következetlenség az is, ha valaki megismeri, hogy vannak oly ügyek, melyek az egyes országokat külön érdeklik, és mégis azt követeli, hogy ezen külön érdeklő ügyek is egy közös országgyűlésben együtt tár8
