Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-148

328 CXLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 28. 1857.) hogy fölfelé és kifelé oly csekély hatása van, hogy nem képes ellentállani a bécsi kivánatoknak, a törvények védelme alatt se, hanem kénytelen már kezdetben a saját maga által szerkesztett törvények megsértésével is teljesíteni a bécsi kivánatokat. Én óhajtanám a t. kormányt ezen jogos föltevés súlya alól fölmenteni az által, hogy a ház ezúttal ne avatkozzék e kérdésbe. Csíky Sándor: T. ház! Ha arról volna szó, hogy a közös ügyek tárgyában törvény alkottassák s ahhoz képest ezen törvénynek módositása s magoknak a közös ügyeknek pontonkinti megállapítása volna szőnyegen : akkor ez esetben nem szólhatnék hozzája, mert én, a mint szerencsém volt a t. ház előtt kijelenteni, olyan közös ügyeket, melyek Magyarországot az osztrák tartományokkal közösen terhelnék, se hazám törvényeiből kinézni, se soha a történelemből megtanulni képes nem levén, azokhoz — hogy milyenek legyenek azon közös tárgyak, melyek delegatiók, vagy az osztrák közös tartományok hozzájárulásával lesznek elintézendők — nem szólhatok, mert én ilyeneket nem ismervén, véleményemmel hozzájárulni képes nem lehetek. De mostan, t. ház, a többség által, a mi hozzájárulásunk s az én hozzájárulásom nélkül is meghozott törvényről van szó, melynek engedelmeskedni mindnyájunk kötelessége. Én is tehát ezen kötelességemnél fogva magához a meghozott törvény tartalmához vagyok bátor egy pár megjegyzést tenni. Azon határozati javaslat nyomán, mely határozati javaslatot a kormányférfiak által a ház elé tárgyalás végett letétetni látok: én ugy tapasztalom, hogy azok az úgynevezett közös ügyekben hozott törvények ezen határozati javaslat által több pontban meg vannak támadva, meg vannak sértve. Nem tudom ugyan, hogy a 67-dik pontra vonatkozó hivatkozás, mely 67-dik pontnak kihagyását tervezte a pénzügyminiszter, hogy vajon az elfogadható kérdés tárgya-e, vagy pedig nem? hogy az a határozati javaslatban ben maradjon. Ha a kérdés tárgya volna, ki kellene rá mondanom, hogy arra nézve a közösügyi törvények 67-dik §-ában épen ugy, mint az 55—60. §§-ban nincsen egy szóval sem arról említés téve, hogy delegátusok útján kelljen meghatározni, az államadósságokból mennyi esik Magyarországra, mennyi ismét az örökös tartományokra. Hogy ily küldöttség s quasi delegátió által — mert mi egyéb is az ? — ily úton kelljen azt meghatározni, mert ezen törvényczikkben foglaltatik, hogy a két törvényhozás kölcsönös egyetértés útján és nem delegátió alapján, hanem nemzetközi szerződés útján fogná megállapítani és elhatározni, mennyi terheli az egyik országot, mennyi a másikat? mondom, erre nézve törvénysértést látok, ha a delegátusok nak, vagyis küldöttségeknek hivatása egyszersmind e pontok elintézésére is ki lenne terjesztve. De mást látok, t. ház, a 24 és 25. §§-ban. Azon törvényczikkekben világosan ki van mondva, hogy csak akkor lehet és kell ezen közösügyi törvényeknek életbe lépni, a mikor már az örökös tartományok független felelős minisztériuma életbe léptetve és alkotmánya jogilag létre hozva lesz; ki van egyszersmind mondva az, hogy Magyarországot is csak akkor fogja kötelezni, a mikor független felelős kormányának kineveztetése után egyszersmind a nemzet többi alkotmánya teljesen, tökéletesen helyreállíttatott, addig pedig ezeknek a törvényeknek a közös ügy alapján való elhatározására vagy módosítására nézve semmi hatása nincs. Már most, t. ház! mindnyájan tudjuk, hogy Magyarország törvényei, alkotmánya, még ekkoráig végleg, teljesen helyreállitva nincs. Van-e helyreállitva Magyarország alkotmánya, midőn bárhová tekintünk, mindenütt a fönállott régi törvénynek, törvényhozásnak hiányait látjuk? de különösen, midőn Magyarország társországainak, Horvátországnak a 48-dik törvény által megállapított képviselői még itt éteremben nem ülnek, sőt az országgyűlésben való részvételra meghíya sincsenek ? (Fölkiáltások: De meg vannak híva f) Én tehát ezeket a kért pontokat azon szempontból, mivel még a törvények teljesen helyre állítva nincsenek, az alkotmánynyal egyetemben, én addig ezen törvényczikkeknek megsemmisítése nélkül nem látom lehetőnek azt, hogy ezen küldöttségek választásába bocsátkozzék a ház. Van még egy, t. ház!... (Halljuk!Zaj.) Bocsánatot kérek; én nem sokszor alkalmatlankodom; méltóztassanak türelemmel lenni. Én nem vagyok megnyugodva abban, hogy nincs kifejezve, hogy azon megválasztandó s részben alakítandó küldöttségnek megállapodását a kormány a tisztelt háznak elő fogja-e terjeszteni vagy nem ? Ott az nincs kimondva, hogy ezen előterjesztés következtében azt a t. ház tudomásul köteles-e venni, vagy pedig tárgyalás és határozati végett eléje terjesztetik? Ha tárgyalás és határozat végett: méltóztassanak ezt megérintem, s világosan kitenni, mert különben értelme nincs. Deák Ferencz: Tisztelt ház! A minisztérium határozati javaslata két különböző tárgyat foglal magában. Az egyik a quotának, vagyis azon aránynak meghatározása, mely szerint Magyarország a törvényben kijelölt közös költségek megállapításában, vagyis azon költségek fizetésében részt vesz. Erről szólnak a 18, 19, 20 és 21. §-ok. Erre nézve a törvény azt mondja, hogy Magyarország is, a laj-tántúli országgyűlés is küldjenek ki küldöttséget,