Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-148

CXLVÍII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 28. 1867.) 325 rülete képviselőjének választása tárgyában. Abizottság a választást megsemmisíttetni véleményed. Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a bizottság véleményét? (Elfogadjuk!) Ennélfogva Segesvár és választókerülete központi bizottsága uj választás eszközlésére fog fölszólíttatni. Áttérünk a napirendre, melynek tésgya,: a minisztérium által a közös érdekű viszonyok tárgyában előterjesztett határozati javaslat. Horvátíl LajOS jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Ugy hiszem, t. ház, hogy ezen határozati javaslat bővebb indokolásába nem szükséges bocsátkoznom. Mindenki előtt ismeretesek azon fontos indokok, melyeknél fogva nem csak politikai, hanem anyagi szempontból is, nem csak óhajtandó, de mindenek fölött szükséges és kívánatos, hogy már a jövő évre rendszeres költségvetést terjeszthessen a kormány a ház elé, és hogy a ház a fölött határozhasson. A közös érdekű viszonyok iránt hozott törvényből méltóztatnak tudni, hogy mindenek előtt egy országos küldöttség kiküldése szükséges, mely a birodalom másik felének küldöttségével értekezvén, az arány kérdése iránt fogja javaslatát előterjeszteni. Ezen jelentés alapján fog az országgyűlés határozni, és a végleges törvényhozási megállapodás után lehet csak a delegatiót kiküldeni; miután pedig a delcgatiók a közös költségek tételei iránt megállapodtak, lehet a rendszeres költségvetést Magyarország országgyűlése elé terjeszteni. Mindezen okokból azon nézetben van a kormány, hogy ezen országgyűlésnek, mielőtt magát elnapolná, szükségkép ki kell küldenie azon küldöttséget, mely a törvény 18, 19, 20. szakaszai szerint a quota kérdése iránti tárgyalásokat meg fogja inditani. A határozati javaslatban a 67-dik szakasz is idéztetett. Ennek oka leginkább abban rejlik, hogy a quota kérdésének czélszeríí megoldására átalában véve okvetlenül szükséges mindazon tárgyakat és kérdéseket, melyek a 6 7-dik szakaszban érintetnek, az államadósságokat illetőleg, megoldás elé vezetni. A 67-dik szakaszban az 55-dik szakaszra történik hivatkozás, melyben ki van mondva, hogy most is kész az ország az államadósságok terhének egy részét elvállalni és ez iránt előleges értekezés folytán 6' felsége többi országaival egyezkedésbe bocsátkozni. A kormány előterjesztése tehát a 67. szakasz érintése által nem értett mást, mint azt, mit a törvény kifejez. De, hogy ezen nézet tisztán és határozottabban fejeztessék ki, bátor vagyok a következő hozzáadást javaslatba hozni: (Halljuk ! Olvassa:) „k. határozati javaslat vég soraiból a 67-dik idézése elmarad, két utolsó sora pedig igy módosittatik; „Az értekezés bevégezte után ezen. országos küldöttség jelentését haladék nélkül az országgyűlés elé lesz terjesztendő;

a s ezután a következő toldalék csatolandó: „Az államadósságok után a Magyarország által elvállandó évi járulék kérdése, a közös érdekű viszonyok iránt hozott törvény 55. §-a szerint, ő felsége többi országaival történt előleges értekezés folytán levén megállapítandó, a felelős minisztérium az országos küldöttségnek fogja előterjeszteni az erre vonatkozó adatokat és. az ő felsége többi országai felelős minisztériumával folytatott tárgyalásokat. Az országos küldöttség feladata lesz az 6 felsége többi országai törvényhozása által kiküldendő választmánynyal a fönemlitett törvény 55. szakaszában említett előleges értekezésbe bocsátkozni. Ezen értekezés eredményét a minisztérium az országgyűlés elé terjesztendí." Horváth Lajos jegyző (lediktálja e módosítást a képviselőknek.) Patay István: Azt hiszem, azért jövünk ide, hogy tanácskozzunk, nem pedig-, hogy mint gyerekek irkáljunk. Máskor méltóztassanak hasonlókat kinyomatni, nehogy az időt vesztegessük. (Derültség.) Tisza Kálmán: T. ház ! Azt bocsátom előre. hogy úgy gondolom, hogy az igen tisztelt miniszter úr azt, mit most előadott, mint módositványt akarja tekinteni. (Közbeszólások: Halljuk!) Én legalább úgy fogom föl. Nem tudom, ugy tekinti-e a miniszter ur is, mint módositványt ? (Halljuk !) Én részemről legalább úgy fogván föl, fogok a dologhoz szólani. Nem hittem volna, t. ház — és sajnálom, hogy úgy van. — hogy a közösen érdeklő viszonyok tárgyában alkotott törvény védelmére nekem, ki azt elleneztem, kelljen fölszólalnom, olyan — meggyőződésein szerinti —megsértés ellen, mely azoktól ered. kik azon törvényt alkották. Ily helyzetbe hoz pedig engem az igen tisztelt miniszter ur határozati javaslata, mert meggyőződésem szerint — és nem ingatták meg e meggyőződésemet azok, a miket a miniszter ur elmondott — abban ama tör", vény — miként bővebben ki fogom a maga helyén fejteni —• némely rendelkezéseiben megsértetik. A közösen érdeklő viszonyok tárgyában alkotott törvény 18 §-a azt mondja, hogy ha majd az előző szakaszokban foglalt ügyekre nézve mindkét fél egyetértése folytán létrejött a megállapodás, akkor fog kölcsönös alku útján megállapittatni az arány, melyben azon ügyek költségeihez a magyar korona országai hozzá fognak járulni. Minden félreértés kikerülése végett megjegyzem, hogy nem értelmezem én úgy ezen szakaszt — sőt tiltakozni fognék az ellen, ha más úgy értelmezné — mintha a magyar törvényhozás Magyarországot illető megállapodásainak érvénye a közös fejede-