Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-145

306 CXLV. ORSZÁGOS ÜLÉS (Június 25-dikén 1867.) az lesz. Én csak a végzést óhajtanám a szerint vál­toztatni, hogy: a kérvény aláíróinak valósága el­lenében gyanú támadván, a képviselőház ennek tárgyalását nem tartotta szükségesnek. (Fölkiáltá­sok: Maradjon a vélemény!) Egy képviselő: En, tisztelt ház, nehogy ha mindig nyitva állván, kérelmezők kivánsága itt tekintetbe nem vétethetik s az igazságügymíniszter­hez küldetik át. [Helyeslés.) Árvamegye néhány községe folyamodik a Gömörmegyében elfogott Zoch, Bakulini, Stefan­csok, Homola, Gálay szabadon bocsáttatása ér­sonló esetek ismét előforduljanak, indítványozom, j dekében. Vélemény: A belügyminiszternek adandó hogy jövőre, ha valami kérvény beérkezik — kér- ! át. (Helyeslés.) désen kivül mindenkinek van joga kérvényezni — a kérvény csak úgy legyen elfogadható, ha az illető választó kerület képviselője aláirta, hogy csakugyan kerületéből való. (Ellenmondás.) Zsedéliyi Ede: Nekem Madarász úr előa­dása ellen nincs szavam; de van egy megjegyzése ellen, az ellen t. i., hogy, mint ő mondja, a képvi­selőnek, ki folyamodványt nyújt be, semmi bizto­sítást nem kell nyújtania a ház irányában. Ez nem áll. Nézetem szerint a képviselő semmiesetre be nem nyújthat oly folyamodványt, melynek aláírá­sát s aláirása hitelességét nem ismeri. Már abban, hogy képviselő nyújtja be a folyamodást, a ház biztosítékot lát. (Helveslés.) Elnök: Tehát a szóban forgó kérvényre nézve elfogadja a ház a bizottság véleményét ? (El­fogadjak!) Bánó József előadó (olvassa): Szabolesme­lakosai, magokat nem majorsági zselléreknek, nem contractualistáknak, hanem valódi úrbéreseknek Sárosmegye Bártfa városában lakó D'heil Eleonóra, már a magyar minisztérium kinevezése után, azaz 1867. febr. 27-kén reá szabálytalanul kivetett és 1441 ft. 87% krt tevő hagyatéki adót vagy illetéket a még fenálló osztrák szabályok szerint is 148 ft 25 krra leszállíttatni kéri. Véle­mény : Az országos pénzügyminisztériumhoz téte­tik át. (Helyeslés.) Szabolcsmegyében fekvő budai-ábrányi lakos Antal Jánosné szül. Horvát Sára gyújtogatás gya­núja miatt 4 évre elítélt férjének, Antal Jánosnak a minisztérium útján szabadon bocsáttatásának eszközlését kéri. Vélemény: Folyamodó az igaz­ságügyminiszteri umhoz utasíttatik. (Helyeslés.) Temesmegyei Schöndorf község lakosai múlt évi június 3-kán 310. el. sz. alatt beadott kereső­ket, melyben a Maros folyásának változása által. a kamara foglalása következtében legjobb rétjeik­és már többször szólván, gyében fekvő Szent-György-Abrány község több j tol és földjeiktől régen történt eiestöket, tett siker nélküli folyamodásukat pana­megujitják s részrehajlatían küldött­állítván, folyamodnak : a) adassanak nekik vissza I s ég kinevezését kérik. Vélemény: Az igazságügy­az 1848. év előtti jogaiknál fogva bírt és az ura­ság által elvett szántó, kaszáló földeik és legelő réteik ; b) semmisíttessék meg az 1862. év június 28-kán köztök és a birtokosság közt létre jött egyességlevél; c) szűntettessék meg az ujabb törve­i.'S minisztériumhoz tétetik át. (Helyeslés.) Debreczenben lakó Támássy Károly Schwarz Imre, mint néhai Rádl József alapítványi tömege gondnokai, a kezelésökre bízott hagyatéki tömegről, melynek kamatjai legnagyobbrészt a nyék szerint már megszűntetett úri szolgálat ná- i végrendelkező kivánsága szerint Magyarország lok is, és legyenek a haza többi lakosaival egyen- | hazafiúi érzelmű és szerencsétlenség által sújtott lők; d) Wuvermann Ferencz földesurok által a | szegényei közt osztandók el, szóló jelentésöket a közlegelőből háztelkeknek örök áron eladott föld | magyar képviselőház, mint az alapító által kine­tétessék előbbi helyzetébe vissza, vagy annak ára J vezett végrendelkezési fővégrehajtó testület elé fordittassék községi czélokra; végre e) hogy az i terjesztik, és ennek az alapítványi tömeget illető 1852,53, 54. években általok házaik- és telkeikért kivetett, és telekadó fejében ki is fizetett 367 ft. 10 kr. összeg jövő évi tartozásaikba tudassék be. Vélemény: Folyamodók netaláni jogaikat rendes per utján érvényesíthetvén, folyamodásuk egysze­rűen az igazságügyminiszteriumhoz tétetik át. (He­lyeslés.) WinklerMárton és Algáiéi* Gáspár, Pozsony­inegye külső járása Német-Diószeg községének la­kosai, folyamodnak, hogy az Ungar György járási szbiró által ellenök hozott ítélet a törvényszék ál­tal újból vizsgáltassák meg és igazságosabban intéztessék el, addig pedig lefoglalt 4 tehe­nök elárvereztetése betiltassék. Vélemény: Ne­taláni sérelmek ellen orvoslást kérni a per rendes intézkedéseit elvárva, magokat erről értesíttetni kérik. Vélemény: Miután 'a végrendelkező a leg­nemesebb czélt tűzte ki hagyatékának s ennek fő­végrehajtójául Mag}^arországnak országosan egy­begyűlt képviselőit kéri föl, a képviselőház ezen tőke fó'gondnokául a mindenkori belügyminisztert bízza meg, s tőle az e részbeli számadást minden évben megvárja. (Helyeslés.) Markó Sámuel, mint Torda városa volt taná­csosa, folyamodik, hogy miután főhadnagyi hiva­talától még 1863. évi april 8-kán felsőbb rendelet nyomán fölmentetett, de tanácsossági hivatalától nem, és e részbeli fizetését a főispáni helyettes Züllich István tőle szintén elvonta, nevezett volt főispáni helyettes, ki jelenleg Kolozsvár városa

Next

/
Thumbnails
Contents