Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-108

12 CVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 22. 1867.J zeltetni s a szerint képviseltetni, hogy a külhatalmak elösmerjék, miképen Ausztria és Magyarország külön politikai fogalmak. Meg levén győződve arról, hogy a majoritás némely tagjai nálamnál jobban tudják, hogy a csak papirosra irt függetlenség diplomatiai garantia nélkül üres szó és holt betű, s ezen országot a szokott diplomatiai formalitások szerint be nem mutatni, be nem vezetni az európai független nemzetek consortiumába, épen olyan nevetséges, mint aki magát cselédei által nagyságos urnák hivatja s azt hiszi, hogy ó' azzal valósággal nagyságos úrrá lett: mért annyi áldozatok árán világosan ki nem köttetett egyúttal, hogy minden hivatalos jegyzékek,külfölddel való egyezkedések, nemzetközi szerződések, békekötések a magyar külügyminiszter ellenjegyzéseivel is, az osztrák császár és magyar király aláírásával láttassanak el? És mivel a többség javaslata semmi ilynemű föltételt nem tartalmaz, csak | átalánosságban ez mondatik: „A közös külügyminiszterteendői közétartoznak", tagadhatlan, hogy Magyarország politikai önállósága s függetlensége föl van adva. A kölcsönös védelem másik eszköze az ausztriai és magyarországi hadseregek együttes vezérlete. A 11-dik pontban ez áll: „Őfelségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mind az, a mi az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének, egységes vezérletére, vezényletére, belszervezetére vonatkozik, ő fölsége által intézeudőnek ismertetik el." Mit tart a 4 dik pont ? Azt, hogy „oly kötelezettségeket, melyek a czélon tul terjednek s annak elérésére nem elkerülhetetlen szükségesek, az ország el nem vállalhat." Mi az emiitett czél ? A kölcsönös védelem, politikai műszóval védés daczszövetség két külön álló független nemzet között. Kérdek bárkit, a véd- és daczszövetségnek föltétele-e, vagy erősbiti-e azt, ha mindkét nemzet katonaságánál ugyanazon nyelv a vezénylet ? nem inkább akadálya-e a hadi gyakorlatok betanításának az idegen nyelv használata, melylyel a vezényszavak megértetése csak azon barbár eszköz által érhető el, melylyel a tinó a „cselő" és „hajsz" szót megtanulja? a német nyelv használata nem factora-e a germanizátiónak ? s akadálya a magyar ifjak előmenetelének? Hogy az osztrák ármádiában , aránytalanul oly kevés magyar tiszt van, higyék el, uraim! koránsem onnan ered, mintha a magyarok készakarva mellőztetnének, hanem onnan, mert a német nyelvet tökéletesen j igen sokan nem birják: mert egy kereskedő vagy " mesterlegéuy, kinek egyedüli érdeme, hogy németnek született, alkalmazhatóbb, mint a legműveltebb magyar fiú. Vagy talán azt hiszi valaki, hogy a taktikára, vitézségre valami befolyással van az, ha a magyar katona is, mint az osztrák, merev szoboréllásban, három -tempóval teszi a praesentirozást, midőn a franczia, feszesség nélkül, egygyel végezi a tisztelgést? Vagy talán jobb szellem, szorosabb összetartás, kamaradschaft lesz a magyar és osztrák katona között, ha a magyar bakancsos is „bis den 2 Mundwinkeln ausrasirt" állal, s nem rózsás végű arasznyi bajuszszal, hanem „mit Ausnahme der Uebertreibung" s — mint hallatszik — bugyogóban fog ezután kirukkolni? Öt hatalmasság lépett a szent szövetség neve alatt véd- és daczszövetségre a francziák császára ellen; de azért másforma ruhában járt a burkus, mint az osztrák katona • más volt a vezényszó s a szervezet az orosznál, mint az angolnál vagy a svédnél; csak a fővezérség volt egy: s diadalmaskodtak a háborúskodás nagy mesterén. Vagy talán mivel Ausztria és Magyarország között a véd- és daczszövetség mindaddig tart, mig a Habsburgház női ága ki nem hal, az egyesült erő nem képes a birodalmat föntartani ? Azóta szállott alá Ausztria nagyhatalma, mióta a viribus unitis hangoztatott a birodalom egyik végétől a másikig. Mindig több erő rejlik a viribus seunientibus-ban, mert ez szabad akarat általi egyesülésre mutat. Komoly figyelmébe ajánlom továbbá a tisztelt háznak azon anyagi s erkölcsi káros következéseket, melyek elő fognak idéztetni a 67-es bizottság azon javaslata által, mely szerint, az elhelyezésen s élelmezésen kívül, a magyar hadügyminiszter mellőzésével, a magyar katonaság ő felsége teljhatalommal való rendelkezése alá engedtetik, s a 11-dik pont szerint az osztrák hadsereg kiegészítő részévé válik. Valamint eddig, úgy ezután is minden fölszerelési anyagok, kezdve a bakancs-szegtől az ágyúig, mind lajtántúliaktól fognak beszereztetni, Blumok és Brachfeldek fogják a lótenyésztés hasznát zsebre rakni. S ezen szükségletek mennyi milliomot visznek ki e szegény országból, midőn, ha mindez a magyar hadügyminiszter kezelésére bízatnék — mit jogosan, méltányosan követelhetnénk — azon szükségletek beszerzésével némi lendületet adna alig tengődő bőr- és posztógyárainknak, megvetnők az alapját egy fegyvergyárnak, melyet nélkülözünk, s mennyi munkát adna szegény iparosainknak, s meg vagyunk győződve, hogy a magyar katona gyávább nem lenne azért, hogy magyar .csizmadiák és szabók által magyar bőrből és posztóból készített ruhában járna, s magyar