Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-128

216 CXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 28. 1867.) úgy kellett kimondani a határozatot, a mint a ház nyilatkozott; azonban azóta minden oldalról azon aggodalom merült föl, bogy ez nagy és fontos ün­nep : el lehetne tehát a következő' napra, péntekre, halasztani az ülést, ha ez a ház egy részének megnyugtatására szolgál. Méltóztassanak ennél­fogva a szavazást ezen, akkor tekintetbe nem vett körülménynél fogva egy nappal későbbre halasz­tani. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ebben megnyugodni? (Megnyugszunk !) Ennélfogva a szavazás pénteken délelőtt 10 órakor lesz. Horváth LajOS jegyző (olvassa a miniszté­rium által előterjesztett határozati javaslatot az 184 7 / e­diki V. t. ez. 5-dik §-ának azon rendelete ideiglenes fölfüggesztése iránt, mely a csajkások kerülete és a íánmgi végvidék képviseletére vonatkozik.) Manojlovics Emil: Tiszt, ház ! Fölteszem, hogy a t. ház figyelmét nem kerülte el, hogy ezen miniszteri javaslatban egy igen fontos elvi kérdés forog fen, azon kérdés t. i., hogy az ország alkot­mányának egyik részét lehet-e fölfüggeszteni, és hogy egy országrész polgárait azon alkotmányos polgári jogaik gyakorlatától, melyekkel a törvény által fölruháztattak, lehet-e megfosztani ? Igen sajnálom, hogy ezen kérdés csak ugy mellesleg- merült föl, midőn tüzetesen hozzá szó­lani alig lehet. Azonban részemről ez alkalommal is kijelentem , hogy az alkotmány-fölfüggesztési theoriának helyességétel nem ismerem, s hogy azt az alkotmányosság életföltételeivel s magával az igazsággal ellenkezőnek találom; önöket pedig, uraim ! buzgóan fölkérem, hogy ily veszedelmes praecedenseket alkotni ne méltóztassanak. A ja­vaslott kizárás csak a határőrvidékre vonatkozik ugyan; de én a határőrvidék és az ország többi részei közt politikai tekintetben különbséget nem találok : mert azon törvény, mely országunkban a representativ rendszert behozta, ugyanazt a határ­őrvidékre is minden megszorítás nélkül kiterjesztet­te ; következőleg, ha ennek ellenére ma a határőrvi­dék alkotmánya fölfüggesztetik, megtörténhetik holnap, hogy az az ország más részében is hasonló­kép föl fog függesztetni. Hogy mennyi értéke van azután egy ily precarius alkotmánynak, arra, ugy hiszem, mindenki maga magának adhat feleletet. A mi a határőrvidékre vonatkozólag fölhozott argumentumait a t. minisztériumnak illeti, csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy a határőrvidék akkor is katonai szervezet alatt állott, mikor az 1848-diki törvények hozattak; akkor is katonai szervezet alatt állott, midőn 1861-diki és tavalyi föliratainkban a határőrvidék meghivatását az or­szággyűlés szorgalmazta. (Ellenmondás.) Igenis, szorgalmazta. Név szerint ugyan nem emlittetett a határőrvidék; de kimondotta a fölirat, hogy mind- ] azok, kik az ország törvényeinek értelmében meg­hívandók, az országgyűlésre meghivassanak. En pedig a törvényekből azt olvasom ki, hogy a meg­hívandók közt van a határőrvidék is. (Helyeslés bal felöl.) Megjegyzendőnek vélem még azt, hogy a ka­tonai határőrvidék katonai szervezete nem incompa­tibilis dolog a törvényhozásban való részvéttel; leg­alább tapasztaltam, hogy Horvátországban igen compatibilis volt. Horvátország egyik országgyű­lésén jelen voltak a határőrvidéki képviselők is, és ott szavaztak. Ha akkor compatibilis volt, most miért, ne volna az? nem tudom, legalább tudni nem akarom; csak azt constatálom, hogy ha ott össse­férhetett, nálunk is­összeférhet: miután pedig ösz­szeférhet, nem csak nem pártolom a t. minisztérium e részbeli határozati javaslatát, hanem ellenkező­leg egész határozottsággal kérem , hogy a határőr­vidék is hivassák meg az országgyűlésre. (Bal felöl élénk helyeslés.) Halász Boldizsár (Zaj): Manojlovics kép­viselőtársam nézetét szintén pártolom, mert alkot­mányos jogoktól azoknak fölfüggesztése által va­lakit megfosztani nem szabad, nem jogos. De a ha­tározati javaslatban még egy más igen fontos al­kotmányos elv is meg van sértve. A képviselőház 1861-ben fölirataiban világosan kifejezte, hogy ki­egészíttetését, alkotmánya visszaállítását joga van reclamálni, de törvényt alkotni s fölfüggeszteni joga nincs, és világos szavakban megkérte ő felségét, egé­szítse ki az országgyűlést, hogy törvényt alkothas­son.Ezen két fontosokból tehátahatározati javaslatot mellőzendőnek,s illetőleg aház által a minisztériumot utasitandónak vélem, hogy valamint Horvátorszá­got, mely diplomatice mégmeghíva nincs, a48-diki törvények aiapján,ugy a határőrvidéket is hívja meg a jelen országgyűlésre, mert mindaddig, inig ki­egészítve nincs, az inaug-urale diploma fölött sem határozhat az országgyűlés. {Zaj. Szavazzunk !) Elnök (csenget): Nem levén a szólásra senki följegyezve, méltóztassanak fölállással szavazni, hogy a határozati javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják-e vagy nem]? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Meg­történik.) A ház többsége a határozati javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadja. Horváth LajOS jegyző (fölolvassa a határo­zati javaslat szövegét.) Vadnay LajOS: T. ház! Nekem magára a határozati javaslatnak se czimére, se érdemére nincs észrevételem; hanem van stylistikai szempontból. Nevezetesen: az etymologiai része a bevezetésnél egészen szenvedő alakban és rendetlenül van irva: „addig míg a fönálló katonai szervezet törvényes intézkedések által meg nem változtatik." Én azt

Next

/
Thumbnails
Contents