Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-128
214 CXXVIII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Május 28. 1867.) Zichy Antal előadó; Epén ez czélja a központi bizottságnak is, és azért indítványozza ezen két szó kimaradását. Elnök: A kik a törvényjavaslat szövegét a központi bizottság módosításával elfogadják, álljanak föl. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Horváth Lajos jegyző (olvassa az elfogadott törvényjavaslatot. Ezután olvassa azl84 7 / s IV. t. ez. 6. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot.) Elnök: Méltóztatik-e ezen törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? Méltóztassanak azok, kik elfogadják fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Horváth LajOS jegyző (fölolvassa a törvényjavaslatot) Zichy Antal előadó: A központi bizottságnak e törvényjavaslat ellen észrevétele nincs. Ráday László gr. előadó: A IX-dik osztály részéről ezen törvényjavaslatra nézve is több módosítást leszek szerenesés előterjeszteni. Ugyanis a IX-dik osztály ezen törvényjavaslatban ott, midőn az említtetik, hogy „adó," ezen szó elébe a szövegnek világosabb értelme tekintetéből kívánja tétetni: ,,se direct, se indirect adó." Továbbá sanctiót akarván adni az utóbb következő pontnak, azt ily módon kívánja változtatni : — ti. a mint mondám, se direct, se indirect adót kivetni és behajtani — ,,a fenálló törve nyeinkben megszabott büntetés terhe alatt nem szabad." Végre a IX-dik osztály nincs megelégedve azon zárszóval, hogy ,. tárgy altathassanak;" hanem miután itt befejezett számadások beadásáról és egyszersmind a jövő évi költségvetésről van szó, úgy kívánja a IX-dik osztály, hoj^y „tárgyaltathassék, illetőleg megállapittathassék. Tehát az egész szerkezet így szólna: „Minthogy az évi kölségvetésnek országgyülésileg történendő megállapítása mindig csak egy évre terjed, s ujabb megállapítás és megajánlás nélkül se direct, Be indirect adót kivetni, se behajtani, fenálló törvényeinkben megszabott büntetés terhe alatt nem szabad: oly esetben, midőn 6' felsége az országgyűlést bármi oknál fogva feloszlatja, vagy annak üléseit előbb elnapolja vagy berekeszti, mint a befejezett számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a minisztérium által teljesíttetett s az országgyűlésen e tárgyak iránt határozat hozathatott volna: az országgyűlés még azon év folytán és pedig oly időben összehívandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés, az évnek végéig országgyülésileg tárgyaltathassék, illetőleg megállapittathassék." {Maradjon a szerkezet!) Várady Gábor: T. ház ! Én elismerem, hogy a miniszteri elöterjesztvényben több pont van, melyek sokkal szabatosabbak, mint az 1848. IV. törvényezikknek ide vonatkozó részei; az is tagadhatlan, hogy, az országgyűlés elnapolására és feloszlatására vonatkozó pontok kivételével, alkotmányunknak nagyobb biztositéka van ezen javaslatban, mint az 1848-diki törvény IV. t. czikke 6-dik §-ában; de más részről az is kétségtelen, hogy a IX-dik osztálynak ez iránti javaslata úgy a szabatosság, mint az alkotmány biztosítékai iránti igényeknek jobban megfelel. Azonban ágy a miniszteri elöterjesztvényben, valamint a IX-dik osztály javaslatában van egy kifejezés, mely nem csak hogy lényegesen eltér az 1848-ki törvényeknek ide vonatkozó szakaszától, hanem ezen szakasz szerkezeténél sokkal tágabb, sokkal határozatlanabb is: mert az 1848-ki törvények ide vonatkozó részének ezen kifejezése helyett: ,,utolsó évrőli számadások" következő szavak állanak : „befejezett számadások." Ez az, t. ház! a miért én ezen szerkezethez, úgy a mint van, nem járulhatok, mert e kifejezés tág, és mert lehetséges volna, t. ház! — nem mondom, hogy igy fog történni, de lehetséges volna — hogy egy havi , negyedéves, vagy például féléves számadások fejeztetnének be és terjesztetnének a képviselőház elé jinár pedig a következő évre szolgáló költségvetés alapos alkotmányszerü megállapítása csak akkor történhetik, ha az utolsó egész évről szóló számadások terjesztettek a képviselőház elé. Én tehát, t. ház, akár a miniszteri javaslat fogadtassék el, akár a IX-dik osztály javaslata, mindenesetre kérem betétetni ezen szavakat: „az utolsó évrőli számadások;" és e részben bátor vagyok módosítvány ómat írásban is benyújtani. Horváth LajOS jegyző (fölolvassa Várady Gábor módositványát.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház, azt hiszem, arra nézve mindnyájan eg'yéteriünk Várady t. képviselőtársunkkal , hogy az adóra vonatkozólag ezen a minisztérium által előterjesztett törvényezikk sokkal szabatosabb, és határozottabb, mint bármely alkotmánynak erről szóló intézkedései. Azt rendesen másutt az alkotmányos élet fejlesztette ki, hogy a törvényhozás mindenkor az adók megszavazását, mint alkotmányos jogot gyakorolta, mely már most ezen törvényjavaslat szentesítése után az ország kétségtelen és szabatosan meghatározott joga. Én azt hiszem, hogy azon észrevétel, melyet Várady képviselő ur tett, bárkiben sem szülhet aggodalmat, a ki azon föltevésből indul ki, hogy mindazon törvények a felelős kormányzati rendszer fenállását föltételezik, a felelős kormányzati rendszerét, mely mindig az országgyűlés többségének kifolyása és azt képviseli. Igen természetes, hogy mihelyt a felelős kormány-
