Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-128

CXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 28. 1867.) 21? san és mindig tovább halasztgatni ? és miután az 1791-diki 3-dik t.-nek azon szabálya, mely azt rendeli, hogy a trónnak megürülése után a diéta hat hónapra megtartassák és ő felsége magát megkoronáztassa, már annyi éven keresztül elmaradt, most, midőn az küszöbön van, magunk halaszszukel oly kérdés miatt, a melynek tüsténti fölvétele, vagy elhatározása nem oly sürgetoleg szükséges, mint maga a koronázás ? Fontos azon észrevétel, melyet Bónis képviselőtársam és barátom fölemiitett, hogy az isteni végzés határzatait előre tudnunk nem lehet, és Magyarország trónja még mielőtt a nádor ujabb hatáskörét törvény által szabályozzuk vagy a kiskorú fejedelem gyámságáról törvény által rendelkezünk, kiskorúra szállhat. Ezen nehézséget a nádornak javaslatba hozott mostani megválasztása meg nem szünteti : mert ha e szerencsétlenség még koronázás előtt érné az országot, nádort nem választhatnánk, jelenleg pedig nádor nincs; koronázás után pedig módjában áll az országgyűlésének törvény által gondoskodni a gyámságról és kiskorúság esetére a kormányzatról. Nem is példa nélküli az ily megelőző gondoskodás. 1740-ben a IV. ez.-ben azon esetre, ha Mária Teréziának fia kiskorúságban kerülne a trónra, még a nádor gyámságáról szóló törvényt is mellőzték az ország rendéi, és elhatározták, hogy a nádori jog jövendőre föntartatván, ez esetben kiskorú fiának gyámsága és az ország kormányzata Mária Terézia férjét, mint atyát és gyámot illesse. , Azt hozzák föl többen, hogy az ország a nádorválasztást és a nádori hivatal betöltését mindig sürgette, s hogy ennélfogva most is sürgetnie kell. Igaz, hogy e hivatalt az ország mindig fontosnak tartotta; igaz, hogy midőn a nádori hivatal üres volt, annak választását sürgette; de igaz az is, hogy a törvényt vagy végre kell hajtani, vagy el kell törölni vagy teljesítését ideiglen föl kell függeszteni, és pedig szükséges, hogy a fölfüggesztés országgyülésileg történjék, nem pedig, mint fájdalom, annyiszor történt, a törvényhozás befolyása nélkül, a fejedelem hatalmával. A törvényt teljesíteni nem lehet : mert ugy, mint áll a törvény, nem teljesíthető; ezen, ugy hiszem, senki sem kételkedik : a törvényt tehát eltörölni, vagy megváltoztatni kellene. A részletes, tüzetes megváltoztatás, azt hiszem, sokkal hosszabb időt kivan, és a koronázást igen messze kellene halasztani, a mi pedig nem fekszik az ország érdekében; eltörölni most senki sem akarja, mert ez is bővebb megfontolást igényel : nem marad tehát egyéb hátra, mint a nádorválasztást elhalasztani. Nem is példátlan dolog az törvényeinkben. Méltóztassanak figyelmezni az 1548-diki XvTH-dik t. czikkre, mely igy szól: „Egyébiránt, mivel némely megyékben a nádorválasztásról említés tétetett, az öszszes karok és rendek közös megegyezésével határoztatott: „1. §. Hogy ez időben nádor választhatónak nem látszik, azért, hogy az ország átalános rendelete szerint, arra különös országgyűlésnek kell tartatni. „2. §. Midőn tehát ő felsége nádort akarna tenni (mit az ország karai és rendéi hosszas késedelem nélkül megtörténendönek tartanak), akkor régi szokás szerint az ország minden rendéinek gyűlést hirdessen és a hirdetményben a nádorválasztást kijelentse, és akkép az ország főpapjai, országnagyai s nemeseinek tanácsa s egyező akarata folytán nádor tétessék.* Nem akarok a törvény motívumaiból érveket vonni, hogy nem volt arra hirdetve- az országgyűlés, tehát ne választassék nádor, mert ugyanazon joggal, melylyel 1548-ban ezt, mint motivumot fölhozták, mondhatná most a törvényhozás, hogy daczára annak, hogy ez nem volt benne a regálékban, mégis választhatunk nádort; hanem azért hozom ezt föl, hogy a nádor választásának elhalasztása, még pedig oly időben, midőn sok ideig nem volt nádor, nem példátlan a magyar törvényhozásban . En ezt mint precedenst, hozom föl; és azt hiszem, a nádor választás javaslott elhalasztása sokkal kevesebb bonyodalmakkal jár, sokkal kevesebb bajt fog okozni, mint ha most a nádor teendőinek és hatáskörének megállapításával foglalkoznánk, mi minden tekintetben sok megfontolást és sok időt igényel, vagy ha választunk ugyan nádort, de a törvényesen megszabott hatáskör nélkül, miután az eddig törvényeinkben megszabott hatáskör további föntartása lehetetlen. Ezen okoknál fogva tehát a törvényjavaslatot pártolom. (Élénk helyeslés. Szünet.') Bocsánatot kérek, de egyet még szükségesnek tartok fölemlíteni. (Halljuk!) Van a nádor teendői közt olyan, miről, ha a nádor választása elhalasztatik is, az országgyűlésnek gondoskodnia kell: értem azon teendőket, melyeketanádor a koronázásnál szokott végezni. E teendők három lényeges dologban pontosulnak össze: az egyik, a mi inkább ceremoniális, abban áll, hogy ő viszi a koronát a fejedelem előtt; a másik, a mi nagyon lényeges, az, hogy a prímással ő teszi a fejedelem fejére a koronát ; a harmadik pedig, hogy a koronázás után ő fordul a néphez e fölkiáltással : ^Eljen Magyarország koronás királya \

u E dolog különféleképen állott hajdan. Egészen I. József koráig a primás maga koronázott, ellenben a nádor teendői közé tartozott, hogy a koronázás előtt ő fordult a néphez és fölszólította az iránt, hogy akarja-e ezt meg ezt Magyarszág királyául megkoronáztatni ? I. József óta e teen27*