Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-128

CXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 28. 1867.) 21? san és mindig tovább halasztgatni ? és miután az 1791-diki 3-dik t.-nek azon szabálya, mely azt ren­deli, hogy a trónnak megürülése után a diéta hat hónapra megtartassák és ő felsége magát megko­ronáztassa, már annyi éven keresztül elmaradt, most, midőn az küszöbön van, magunk halaszszukel oly kérdés miatt, a melynek tüsténti fölvétele, vagy elhatározása nem oly sürgetoleg szükséges, mint maga a koronázás ? Fontos azon észrevétel, melyet Bónis képvi­selőtársam és barátom fölemiitett, hogy az isteni végzés határzatait előre tudnunk nem lehet, és Ma­gyarország trónja még mielőtt a nádor ujabb ha­táskörét törvény által szabályozzuk vagy a kisko­rú fejedelem gyámságáról törvény által rendelke­zünk, kiskorúra szállhat. Ezen nehézséget a ná­dornak javaslatba hozott mostani megválasztása meg nem szünteti : mert ha e szerencsétlenség még koronázás előtt érné az országot, nádort nem vá­laszthatnánk, jelenleg pedig nádor nincs; koronázás után pedig módjában áll az országgyűlésének tör­vény által gondoskodni a gyámságról és kiskorú­ság esetére a kormányzatról. Nem is példa nélküli az ily megelőző gondoskodás. 1740-ben a IV. ez.-ben azon esetre, ha Mária Teréziának fia kis­korúságban kerülne a trónra, még a nádor gyám­ságáról szóló törvényt is mellőzték az ország ren­déi, és elhatározták, hogy a nádori jog jövendőre föntartatván, ez esetben kiskorú fiának gyámsága és az ország kormányzata Mária Terézia férjét, mint atyát és gyámot illesse. , Azt hozzák föl többen, hogy az ország a ná­dorválasztást és a nádori hivatal betöltését mindig sürgette, s hogy ennélfogva most is sürgetnie kell. Igaz, hogy e hivatalt az ország mindig fontosnak tartotta; igaz, hogy midőn a nádori hivatal üres volt, annak választását sürgette; de igaz az is, hogy a törvényt vagy végre kell hajtani, vagy el kell törölni vagy teljesítését ideiglen föl kell füg­geszteni, és pedig szükséges, hogy a fölfüggesztés országgyülésileg történjék, nem pedig, mint fájda­lom, annyiszor történt, a törvényhozás befolyása nélkül, a fejedelem hatalmával. A törvényt telje­síteni nem lehet : mert ugy, mint áll a törvény, nem teljesíthető; ezen, ugy hiszem, senki sem ké­telkedik : a törvényt tehát eltörölni, vagy megvál­toztatni kellene. A részletes, tüzetes megváltoztatás, azt hiszem, sokkal hosszabb időt kivan, és a koro­názást igen messze kellene halasztani, a mi pedig nem fekszik az ország érdekében; eltörölni most senki sem akarja, mert ez is bővebb megfontolást igényel : nem marad tehát egyéb hátra, mint a ná­dorválasztást elhalasztani. Nem is példátlan dolog az törvényeinkben. Méltóztassanak figyelmezni az 1548-diki XvTH-dik t. czikkre, mely igy szól: „Egyébiránt, mivel némely megyékben a ná­dorválasztásról említés tétetett, az öszszes karok és rendek közös megegyezésével határoztatott: „1. §. Hogy ez időben nádor választhatónak nem látszik, azért, hogy az ország átalános rende­lete szerint, arra különös országgyűlésnek kell tartatni. „2. §. Midőn tehát ő felsége nádort akarna tenni (mit az ország karai és rendéi hosszas kése­delem nélkül megtörténendönek tartanak), akkor régi szokás szerint az ország minden rendéinek gyűlést hirdessen és a hirdetményben a nádorvá­lasztást kijelentse, és akkép az ország főpapjai, or­szágnagyai s nemeseinek tanácsa s egyező akarata folytán nádor tétessék.* Nem akarok a törvény motívumaiból érveket vonni, hogy nem volt arra hirdetve- az országgyű­lés, tehát ne választassék nádor, mert ugyanazon joggal, melylyel 1548-ban ezt, mint motivumot fölhozták, mondhatná most a törvényhozás, hogy daczára annak, hogy ez nem volt benne a regá­lékban, mégis választhatunk nádort; hanem azért hozom ezt föl, hogy a nádor választásának elha­lasztása, még pedig oly időben, midőn sok ideig nem volt nádor, nem példátlan a magyar törvény­hozásban . En ezt mint precedenst, hozom föl; és azt hiszem, a nádor választás javaslott elhalasztása sokkal kevesebb bonyodalmakkal jár, sokkal ke­vesebb bajt fog okozni, mint ha most a nádor teen­dőinek és hatáskörének megállapításával foglal­koznánk, mi minden tekintetben sok megfontolást és sok időt igényel, vagy ha választunk ugyan nádort, de a törvényesen megszabott hatáskör nél­kül, miután az eddig törvényeinkben megszabott hatáskör további föntartása lehetetlen. Ezen okoknál fogva tehát a törvényjavaslatot pártolom. (Élénk helyeslés. Szünet.') Bocsánatot kérek, de egyet még szükségesnek tartok fölemlíteni. (Halljuk!) Van a nádor teendői közt olyan, miről, ha a nádor választása elhalaszta­tik is, az országgyűlésnek gondoskodnia kell: értem azon teendőket, melyeketanádor a koronázásnál szo­kott végezni. E teendők három lényeges dologban pontosulnak össze: az egyik, a mi inkább cere­moniális, abban áll, hogy ő viszi a koronát a feje­delem előtt; a másik, a mi nagyon lényeges, az, hogy a prímással ő teszi a fejedelem fejére a ko­ronát ; a harmadik pedig, hogy a koronázás után ő fordul a néphez e fölkiáltással : ^Eljen Magyar­ország koronás királya \ u E dolog különféleképen állott hajdan. Egé­szen I. József koráig a primás maga koronázott, ellenben a nádor teendői közé tartozott, hogy a koronázás előtt ő fordult a néphez és fölszólította az iránt, hogy akarja-e ezt meg ezt Magyarszág kirá­lyául megkoronáztatni ? I. József óta e teen­27*

Next

/
Thumbnails
Contents